Mohács 1526: bibliográfia

Források és szakirodalom · Utolsó frissítés: 2026. november

Ez a lap az Örök Mohács. Szövegek és értelmezések (Budapest, 2020) válogatott bibliográfiáját (lezárva 2019. december 31-én) és forrásjegyzékét (883–891., 893–928. o.) teljes terjedelmében tartalmazza, kiegészítve a honlap Mohács-oldalain használt további tételekkel és a 2019 után megjelent munkákkal. Valamennyi tétel egységesen az Örök Mohács jelölési rendjében áll (Szerző, Cím, Hely, Kiadó, Év, oldalszám). A szakaszokon belül a tételek a szerző vezetékneve szerinti ábécében követik egymást; az Örök Mohács tételeinek a kötetben a cím előtt álló rövid tartalmi megjegyzései a tétel alatt, szürke betűvel jelennek meg. A kötet témabeosztását a honlap saját szakaszai egészítik ki és olvasztják egybe. A Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet sorozat kötetei közül önálló irodalomjegyzéket a Buda oppugnata kötet tartalmaz (527–537. o.); a többi kötet lábjegyzetekben hivatkozik. A sorozat köteteit és a kutatóprogram többi kiadványát a B. rész elején külön jegyzék sorolja fel; a sorozat köteteit és fejezeteit az RE jelzés mutatja. A Martin Opitz Kiadónál 2026-ban megjelent háromkötetes Mohács 500 (I–III.) tanulmányai egyenként, piros M500 jelzéssel szerepelnek a megfelelő témakörökben; ezeknél a tartalomjegyzék alapján csak a tanulmány kezdőoldala áll (kk. = és a következő oldalak). Az Örök Mohács bibliográfiájában vagy forrásjegyzékében is szereplő tételeket az ÖM, a Buda oppugnata jegyzékében is szereplőket a BO jelzés mutatja; a Buda oppugnata jegyzékének további tételei a megfelelő témakörökbe beépítve állnak.

A. Források

Levéltári források és kéziratok

• 1. Budapest, ELTE Egyetemi Könyvtár, Hevenesi–Kaprinai–Pray-gyűjtemény, Pray-gyűjtemény 20. kötet, 209–210. lap: a Sárffy-levél 1740-es másolata. Az oldalakon: Sárffy-levél
• 2. Budapest, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL), R 319 (1526 utáni gyűjtemény, Kisebb családi fondtöredékek), No. 2443: Brodarics István levele I. Ferdinándhoz, Dévény, 1527. március 18. Az oldalakon: Brodarics Brodarics búcsúlevele
• 3. MNL OL DL, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Diplomatikai Levéltár BO
• 4. Universitätsbibliothek Heidelberg, Handschriftensammlung BO
• 5. Leipzig, Universitätsbibliothek, Ms 0107: a Holstein-féle Bunzlaui krónika 18. századi másolata, fol. 51r–54v (benne a Sárffy-levél szövege). Az oldalakon: Mozzanatok A helyszín Czettricz Sárffy-levél
• 6. London, The National Archives, State Papers 1/39: Wolsey bíboros levele VIII. Henriknek, 1526. október 23. (az eredeti). Az oldalakon: Wolsey-levél
• 7. MNL OL, Diplomatikai Levéltár (DL), a Sarffew-i Sarffy család iratai: DL 101279 (1500. szept. 26.), DL 101377 (1506. márc. 5.), DL 47346 (1520. ápr. 1.), DL 47482 (1522. dec. 17.), DL 70120 (1526. júl. 3.). Az oldalakon: Sárffy-levél
• 8. ÖNB, Österreichische Nationalbibliothek, Handschriftensammlung (Wien) BO
• 9. OSZK, Országos Széchenyi Könyvtár, Kézirattár BO
• 10. Protocollum authenticum V. Capituli Posoniensis (a pozsonyi káptalan hiteles jegyzőkönyve) és másolatai: Kornides-kézirat III, 81; Wagner–Jankovich-kézirat XXVI, 328 (Ferdinánd 1527. nov. 5-i hűségesküjének szövege; közölve: Kovachich 1801). Az oldalakon: Főpapok és főurak
• 11. Staatsarchiv Sigmaringen BO
• 12. ÖStA HHStA AA Türkei, Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Allgemeine Akten, Türkei (Wien) BO
• 13. ÖStA HHStA AA UA, Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Allgemeine Akten, Ungarische Akten (Wien) BO
• 14. Warszawa, Biblioteka Narodowa, Teki Górskiego T. 6, fol. 237r–v: a Tomicki-gyűjtemény másolata (Sárffy-levél). Az oldalakon: A helyszín Sárffy-levél
• 15. Wien, ÖStA HHStA, UA, Allgemeine Akten, Fasc. 8, ff. 15–16: a törökök és Szapolyai János elleni háborúra bandériumot kiállító főpapok és főurak jegyzéke, 1528. január (kiadatlan). Az oldalakon: Főpapok és főurak
• 16. Wien, Österreichische Nationalbibliothek (ÖNB), Cod. 8649: Szerémi György emlékirata (bécsi kódex). Az oldalakon: Szerémi
• 17. Wien, Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv (ÖStA HHStA), Ungarische Akten (UA), Fasc. 2, Konv. B, ff. 17–18: Nádasdy Tamás kézzel írt névjegyzéke az életben maradt főpapokról és főurakról, 1526. szeptember. Az oldalakon: Főpapok és főurak

Elbeszélő források

• 18. Benda Kálmán, A török-kor német újságirodalma: A XVI–XVII. századi német hírlapok magyar vonatkozásainak forráskritikájához, Budapest, Athenaeum, 1942. ÖM
• 19. Bethlen Farkas, Historia de rebus Transsylvanicis, I–VI, Cibinii, Typ. Hochmeister, 1782–1793. ÖMAz ő művéből került át az események leírása a 17. századi erdélyi történetíró munkájába. Magyar fordítása: Bethlen Farkas, Erdély története, I–IV, ford. Bodor András, szerk. és az utószót írta Jankovics József, a jegyzeteket írta és a mutatókat összeáll. Pálffy Géza, Budapest–Kolozsvár, Enciklopédia–Erdélyi Múzeum-Egyes., 2000–2006.
• 20. Bojtos Anita, Történelemszemlélet, folklór és obszervancia, Szerémi György és a késő középkori magyar társadalmi tudat forrásairól, METEM Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 23(2012), III– IV, 19–44. ÖMKitér a romlatlan holttest kultuszára is.
• 21. Botlik Richárd, Brodarics István magyar kancellár és szerémi püspök leghitelesebb története a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott ütközetéről: Előszó egy elveszettnek hitt szövegváltozat magyar nyelvű kiadásához, In: Botlik Richárd, Illik Péter, A mohácsi csata (1526) másképpen. A nagy temető?, Unicus Műhely, Budapest, 2018, 23–33; illetve Botlik fordítása: uo., 35–70. ÖMA legújabb polémia a régebbi fordítások helyességéről, valamint egy új szövegverzió állítólagos felfedezéséről és közléséről.
• 22. Brodarics István, Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívna csatájáról, bev., jegyz. Szigethy Gábor, Budapest, Magvető, 1983 (Gondolkodó Magyarok), 71–74. ÖMA Mohácsról szóló rész másik magyar fordítása. Újabb kiadása: Mohács, 2006, 158–159.
• 23. Brodarics István, Igaz történet a magyarok és Szulejmán török császár mohácsi ütközetéről, In: Humanista történetírók, kiad., vál., jegyz. Kulcsár Péter, közrem. Kulcsár Margit, Budapest, Szépirodalmi, 1977. ÖMA latin szöveg kritikai kiadása alapján; Ez került be a Mohács emlékezete, 1979-es második és 1987-es harmadik kiadásába.
• 24. Stephanus Brodarics, De conflictu Hungarorum cum Solymano Turcarum imperatore ad Mohacz historia verissima, szerk. Kulcsár Péter, Budapest, Akadémiai, 1985 (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum, 6). ÖMBrodarics István kancellár, a leghitelesebb magyar szemtanú beszámolója a csatáról, amellyel cáfolni igyekszik Cuspinianus magyarellenes vádjait. Modern kritikai kiadása. Az oldalakon: Brodarics
• 25. Stephanus Brodericus, Epistulae, ed. Péter Kasza, Budapest, Argumentum–Magyar Országos Levéltár, 2012 (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum, Series Nova, 16). ÖMElső magyar fordítása: Brodarics István, Második Lajosnak Magyar ország királlyának a mohátsi hartzon történtt veszedelme, ford. Letenyei János, Buda, Landerer, 1795. További fordításai Szentpéterytől: Brodarics históriája a mohácsi vészről (De conflictu Hungarorum cum Turcis ad Mohatz verissima descriptio), ford., bev., jegyz. Szentpétery Imre, Lampel, Budapest, 1903. További kiadásai: 1972, 1976, 1977, 1983. Legújabb kiadásai: Mohács, 1526: [emlékkönyv], szerk. és az előszót írta Eszes Máté, Budapest, Curiosa Nova–Danár, 2002, 9–50. Mohács, 2006, 134–155. Kardos Tibortól: Brodarics István, Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról, In: A renaissance Magyarországon, szerk. Kardos Tibor, Budapest, Szépirodalmi, 1961 (Magyar klasszikusok), 531–563. Ez került be a Mohács emlékezete, 1976-os első kiadásába is. Önálló kiadványként: Brodarics István, Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról, ford. Kardos Tibor, bev., jegyz. Szigethy Gábor, Budapest, Magvető, 1983 (Gondolkodó Magyarok). Az oldalakon: II. Lajos Sárffy-levél
• 26. Brutus János Mihály, Magyar históriája 1490–1552, ed. Toldy Ferencz, I–III, Pest, Budapest, Akadémia, 1863–1876 (Magyar Történelmi Emlékek, 13). ÖMBáthory István erdélyi fejedelem, lengyel király itáliai történetírójának sokáig kéziratban maradt, befejezetlen műve, amely Brodarics nyomán szintén leírja a mohácsi csatát. Az oldalakon: II. Lajos Mozzanatok
• 27. Csorba Dávid, Mohács – egy „mesemondó” szemével. Emlékezeti rétegek Szerémi György Epistolájában, Nyíregyháza, Móricz Zs. Kult. Egyes., 2012. ÖMÚj szempontú értékelése. Az oldalakon: Szerémi
• 28. Hans Dernschwam, A besztercebányai középső-, másként kamaraházra vonatkozó, továbbá a magyar királyságban végbement egyéb események leírásának ... kivonata, 1563. ÖMHans Derschwamm, a Fuggerek egyik legfontosabb magyarországi faktorának visszaemlékezése. Johann Christian Engel (kiad.), Gesichte des Ungarischen Reichs und seiner Nebenlander: Erster Theil, Halle, Gebauer, 1797, 190–209. Első magyar fordítása: Zivuska Jenő, A besztercebányai m. kir. erdőigazgatóság régi okiratainak tartalomjegyzéke, Besztercebánya, Machold, 1906. Újabb magyar fordítása: Hans Dernschwam, Erdély, Besztercebánya, Törökországi útinapló, kiad. Tardy Lajos, Budapest, Európa, 1984 (Bibliotheca Historica), 107–132. Részlet újraközölve: Mohács, 2006, 171–172.
• 29. Jan Dubravius, Historia regni Bohemiae, Prostannae, in Officina Ioannis Guntheri, 1552. ÖMA mohácsi csatáról megemlékezett a kor másik neves cseh krónikása is.
• 30. Erdélyi László, A mohácsi vész nemzedéke: Néplélektörténeti korrajz egykorú emlékiratból, Budapest, 1941. ÖM
• 31. Fraknói Vilmos, A mohácsi csatáról szóló egykorú újságlapok a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában, Magyar Könyvszemle, 1(1876), 814. ÖM BOA hasonló tárgyú kiadványokról és azok hátteréről.
• 32. Gausz Ildikó, Tranzitirodalom a koraújkori Magyarországról Busbecq 1554–1555. évi úti impressziói hazánkról, Történeti Tanulmányok, 23(2015), 22–41. ÖMDerschwam többek között Ogier Ghiselin de Busbecq követségének tagjaként utazott Magyarországon, s e követség vezetője maga is hagyott hátra feljegyzéseket élményeiről.
• 33. Gévay Antal, II. Lajos halála: Egy kortárs eltérő előadása, Tudománytár: Értekezések, 7(1840), VIII, 167–175. ÖMSzerémi György az 1540-es években készített sajátos hangvételű történeti munkájának felbukkanása. Teljes szövege: Szerémi György, Emlékirat Magyarország romlásáról 1484–1543, kiad. Wenzel Gusztáv, Pest, Magyar Tudományos Akadémia, 1857 (Monumenta Hungariae Historica, Scriptores 3), 1–119.
• 34. Paolo Giovio, Commentario della cose de’Turchi, Roma, Antonio Blado d’Asola, 1531. ÖMA kor legnevesebb történetírója alig néhány évvel a csata után már megemlékezett az eseményről. Az oldalakon: II. Lajos A holttest Sárffy-levél
• 35. Paolo Giovio, Historia sui temporis, I–II, Firenze, in officina Laurentii Torrenti, 1551, 14–15. ÖMEzt a részt átemelte a saját történeti munkájába kortársa, Joszéf ha-Kohén is. A mohácsi csatáról szóló részeket Giovio beépítette nagy történeti munkájába is. Az oldalakon: II. Lajos A holttest Sárffy-levél
• 36. Carl Göllner, Betrachtungen zur öffentlichen Meinung über die Schlacht von Mohács (1526), Revue Roumaine d’Histoire, 6(1967), I, 62–67. ÖM
• 37. Gőzsy Zoltán, Brodarics István történeti munkája, Pécsi Szemle, 13(2010), I, 30–35. ÖM
• 38. Gyalókay Jenő, A mohácsi vész egy cseh krónikában, Hadtörténelmi Közlemények, 35(1934), 58–65. ÖMA csatára vonatkozó részleteinek magyar fordítása. Újabb kiadása: Mohács, 2006, 160–161.
• 39. Heltai Gáspár, Chronica az magyaroknac dolgairól, Kolozsvár, Heltai, 1575. ÖMAz egyik első magyar nyelvű krónika, amely Bonfini kivonatos fordítása mellett beszámol a mohácsi csatáról is. Új kiadása: Heltai Gáspár, Chronica az magyaroknac dolgairól, Budapest, Magyar Helikon, 1981. Részlet újraközölve: Mohács, 2006, 172–174. Az oldalakon: Mozzanatok A helyszín
• 40. Horváth Magda, A törökveszedelem a német közvéleményben, Budapest, Dunántúli Kiadó, 1937. ÖM BO
• 41. Nicolai Isthvanfi, Historiarum de rebus Ungaricis libri XXIV, Coloniae Agrippinae, Anton Hierat, 1622. ÖMIsthvánffy Miklósnak, a 16–17. század nagy humanista történetírójának igen adatgazdag leírása; Számos újabb latin szövegkiadása után, több ízben lefordították magyarra is.
• 42. Istvánffy Miklós, Magyarok dolgairól írt históriája: Tállyai Pál XVII. századi fordításában, I–III, Budapest, Balassi, 2001–2009 (Történelmi Források). ÖMRégi, de teljes magyar fordításának legújabb kiadása. Részlet újraközölve: Mohács, 2006, 175–190. Az oldalakon: II. Lajos Mozzanatok A helyszín Főpapok és főurak Brodarics
• 43. Istvánfi Miklós, Magyarország története: 1490–1606, I–II, ford. Vidovich György, Debrecen, Csáthy, 1867–1871. ÖMEzek közül több helyen megbízhatatlan, kivonatolt. Csak részleteket tartalmazott: Istvánffy Miklós, A magyarok történetéből, ford. Juhász László, Budapest, Magyar Helikon, 1962.
• 44. Kasza Péter, Bulvársajtó – retorika – történetírás. Megjegyzések Brodarics István Historia verissimájának keletkezéstörténetéhez, Acta Historiae Litterarum. Hungaricarum, 29(2006), 123–131. ÖMA Brodarics leírását történetírói szempontból vizsgáló újabb irodalom.
• 45. Kasza Péter, „Kézirat sosem ég el”. Caspar Ursinus Velius mohácsi csatáról írott beszámolójának és egyéb töredékeinek kézirata az OSZK-ban, Magyar Könyvszemle, 135(2019) 36–49. ÖM
• 46. Kasza Péter, „Parturiunt montes, nascetur ridiculus mus”: Kritikai észrevételek Botlik Richárd Előszó egy elveszettnek hitt szövegváltozat magyar nyelvű kiadásához című írásához, Magyar Könyvszemle, 135(2019), 95–116. ÖMBotlik forráskezelésére, fordítási hibáira, plágiumára.
• 47. Kasza Péter, Pártváltó diplomata és egyházi méltóság két király között: A Brodarics-életrajz módszertani tanulságai, In: Személyiség és történelem: a történelmi személyiség: A történeti életrajz módszertani kérdései, szerk. Vonyó József, Csukovits Enikő, Gyarmati György, Budapest–Pécs, Magyar Történelmi Társulat–Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–Kronosz Kiadó, 2017, 223–238. ÖM
• 48. Kluch János, Adalék a pórlázadáshoz és a mohácsi vészhez, Történelmi Tár, 6(1905), 277–278. ÖMEgy bécsi ismeretlen szerző rövid feljegyzése a csatáról.
• 49. Kohn Sámuel, Héber kútforrások és adatok Magyarország történetéhez, Történelmi Tár, 1880, 331–355. ÖMSzövegének magyar fordítása.
• 50. Héber kútforrások Magyarország és a magyarországi zsidóságtörténetéhez a kezdetektől 1686-ig, bev., vál. Shlomo J. Spitzer, szerk. Komoróczy Géza, ford. Strbik Andrea, Komoróczy Szonja Ráhel, Budapest, MTA Judaisztikai Kutatócsoport–Osiris, 2003 (Hungaria Judaica, 16), 432–434. ÖM
• 51. A mohácsi ütközet egykorú emléke, közl. Vass József, Új Magyar Múzeum, 8(1858), I, 21–34. Először magyar nyelven: Johannes Cuspinianus buzdító beszéde a Szent Római Birodalom fejedelmeihez és előkelőihez, hogy indítsanak háborút a török ellen..., ford. Kulcsár Péter, In: Mohács emlékezete, 1979, 247–274. ÖMJohannes Cuspinianus német humanista lelkesítő beszéde a török elleni harcról a mohácsi csata után, első magyarországi kiadása.
• 52. Nagy Imre, „Szerencsétlen csillagzat alatt...” Brodarics István és a Historia verissima, (Öttorony VI.), Pécsi Szemle, 11(2008), II, 19–29. ÖM
• 53. Okányi Pál, Jovius Pál élete és Magyarországra vonatkozó történetének ismertetése, Kaposvár, Hagelman, 1885. ÖMGiovio magyar forrásairól és hatásáról.
• 54. Papp Júlia, Egy 15. század végi illusztráció „újrahasznosítása” a mohácsi csatáról tudósító német hírlevelekben, Magyar Könyvszemle, 135(2019), 364–393. ÖM
• 55. Bartoš Písař, Krónika – Paméti o boufi prazske roko 1524, In: Prameny dějin českých: Fontes rerum Bohemicarium, ed. Josef Šimák, V–VI, Nadáni Františka Palackého, Praha, 1907. ÖMA korszak cseh krónikásai.
• 56. Pukánszky Béla, Mohács és az egykorú német közvélemény, In: Mohácsi emlékkönyv, 1526, 277–294. ÖM
• 57. Regölyi Zsolt, A mohácsi csata előzményei és lefolyása, Baranyai Művelődés, 20(1976), II, 7–11. További kiadások: Mohács emlékezete, 1979, 278–281. Mohács, 2006, 131–133. ÖMA mohácsi csatáról hírt adó német újságlap korábbi magyar fordítása.
• 58. Seláf Levente, Tóvizi Ágnes, Ismeretlen illusztrált röplap a mohácsi csatáról, Magyar Könyvszemle, 130(2014), 261–271. ÖM
• 59. Conradus Sperfogel, Contracti annales Scepusienses ab anno Christi MDXVI ad MDXXXVII, In: Analecta Scepusii sacri et profani. Pars 1. complectens bullas pontificum, caesarum, regumque diplomata, illustrium virorum epistolas, aliaque monumenta literaria ad notitiam Scepusii facientia, collegit et notis illustravit Carolus Wagner, I–IV, Wien, Trattner, 1773–1778, II, 145–149. ÖMSperfogel Konrád lőcsei városi tanácsos naplója. Magyar fordítása: Mohács, 2006, 155–156. Mohács Sperfogel adatait átvéve: Hain Gáspár lőcsei krónikája, kiad. Bal Jeromos, Förtes Jenő, Kauffmann Aurél, Lőcse, Reiss József Intézete, 1910–1913. Az oldalakon: Mozzanatok
• 60. Sulica Szilárd, Adalékok Jovius „Historiarum sui temporis” magyar vonatkozásainak forrásaihoz, Budapest, Országos Központi Községi Nyomda, 1907. ÖM
• 61. Szebelédi Zsolt, Juhász László Szerémi-fordításának kézirati kérdései, Magyar Könyvszemle, 128(2012), 256–262. ÖMAz eddig hiányzó fordításról.
• 62. Szerémi György, A mohácsi vész kora, ford. Erdélyi László, [Budapest], [Eggenberger], 1941 (Erdélyi László – Szerémi György, Mohács, 1). ÖMA mű első magyar fordítása és hozzá kapcsolva a 20.
• 63. Caspar Ursinus Velius, Tíz könyv a magyar háborúról, ford., jegyz., utószó Szebelédi Zsolt, Máriabesnyő, Attraktor, 2013 (Scriptores Rerum Hungaricarum, 7). ÖM BOHabsburg Ferdinánd osztrák főherceg udvari történetírójának rövid beszámolója. Az oldalakon: II. Lajos Mozzanatok A holttest Czettricz Hírterjedés
• 64. Verancsics Antal, A Magyarországon legutóbbi László király fiának, legutóbbi Lajos királynak születése óta esett dolgok emlékezete, In: Verancsics Antal összes munkái, I–XII, kiad. Szalay László, Pest, Magyar Tudományos Akadémia, 1857 (Monumenta Hungariae Historica, Scriptores 3), II, 1–119. Legújabb kiadása: 1504–1566 Memoria rerum: A Magyarországon legutóbbi László király fiának legutóbbi Lajos királynak születése óta esett dolgok emlékezete (Verancsics-évkönyv), kiad. Bessenyei József, Budapest, Magyar Helikon, 1981 (Bibliotheca Historica). ÖM BOVerancsics Antal esztergomi érsek hagyatékában fennmaradt egy másik, hasonló korú történeti munka is, egy szikár, krónikaszerű összeállítás a 16. század első felének eseményeiről. Részlet újraközölve: Mohács, 2006, 168–171. Az oldalakon: Mozzanatok A helyszín Pecsétgyűrű Sárffy-levél Szerémi

Iratkiadások

• 65. Actenstücke zur Gesichte Croatiens und Slawoniens in den Jahren 1526 und 1527, hrsg. Joseph Chmel, Wien, Verlag von Peter Rohrmann, 1846. ÖMA horvátországi nemesség és Ferdinánd főherceg viszonyához.
• 66. Balogh István, Velenczei diplomaták Magyarországról 1500–1526: Forrástanulmány, Szeged, Szegedi M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem Közép- és Újkori Történeti Intézete, 1929. ÖMSanuto gyűjteményéből több fontosabb jelentés magyar fordítása. A Magyarországon tartózkodó pápai követ, Burgio báró jelentéseinek teljes kiadása: Relationes Oratorium Pontificorum: 1524–1526, kiad. Fraknói Vilmos, Budapest, Szent István Társulat, 1884 (Monumenta Vaticana Historiam Regni Hungariae Illustrantia, Ser. 2., Tom. 1). A levelek jelentős részének magyar fordítása: Mohács Magyarországa: Báró Burgio pápai követ jelentései, ford. Bartoniek Emma, Budapest, Magyar Irodalmi Társaság, 1926 (A Napkelet Könyvtára, 12). Újabb kiadása: Mohács, 2006, 21–94. VII. Kelemen pápa Magyarország érdekében folytatott európai diplomáciai levelezéséből: Petrus Balan, Clemetis VII. Epistolae per Sadoletum scriptae, quibus accedunt variorum ad Papam et ad alios epistolae, Oeniponte, Wagner, 1885. A Német-római Birodalom és Magyarország kapcsolataihoz: Deutsche Reichstagsakten unter Kaiser Karl V. 1.
• 67. Deutsche Reichstagsakten, Jüngere Reihe, hrsg. die Historische Kommission bei der Königlichen Akademie der Wissenschaften, I–VIII, Gotha, Perthes, 1893–1971. ÖMBd., bearb. von August Kluckhohn, In.
• 68. Documente privitóre la Istoria Românilor, ed. Eudoxia de Hurmuzaki, Bucuresci, Academieî Române, 1876–1922. ÖMA déli határvidék keleti részének (Erdély, Havasalföld) történetéhez. A kiadott forrásokból kigyűjtve a román vajdaságokra vonatkozó részek: II/3, kötet. Az erdélyi szász városok levéltári anyagaiból: XV/1. kötet. Az egyháztörténeti vonatkozású iratanyag újabb kiadása: Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából, I–IV, szerk. Bunyitay Vince, Rapaics Rajmund, Karácsonyi János, Budapest, Szent István Társulat, 1902–1908, I. kötet. V. Károly és Ferdinánd főherceg kapcsolatához: Antonio Rodríguez Villa, El Emperador Carlos V y su Corte según las cartas de Don Martín de Salinas embajados del lnfante Don Fernando (1522–1539), Madrid, Fortanet, 1903. V. Károly és Ferdinánd főherceg levelezése: Die Korrespondenz Ferdinands I.: Familienkorrespondenz bis 1526, bearb. Wilhelm Bauer, I, Wien, Holzhausen, 1912 (Veröffentlichungen der Komission für Neuere Geschichte Österreichs, 11).
• 69. Fraknói Vilmos, Werbőczy István életrajza, Budapest, Magyar Tört. Társ., 1899 (Magyar történeti életrajzok, 34). ÖMVerbőci leveleiből.
• 70. Anton Gévay, Urkunden und Actenstücke zur Geschichte der Verhältnisse zwischen Österreich, Ungarn und der Pforte im XVI. und XVII. Jahrhunderte : Aus Archiven und Bibliotheken 2, Gesandtschaften König Ferdinands I. an Sultan Suleiman I., 1532–1536, I–III, Wien, Schaumburg, 1838–1842. ÖMA Habsburgok diplomáciai kapcsolatainak történetéhez (már az 1526-os eseményekhez is) Az oldalakon: A holttest Főpapok és főurak Szerémi Hírterjedés
• 71. Gömöry Gusztáv, Egykorú levél a mohácsi csatáról, Hadtörténelmi Közlemények, 2(1889), 503–506. ÖMRészleges magyar fordítása.
• 72. Házi Jenő, Sopron szabad királyi város története, I–II, Sopron, Székely ny., 1921–1943, I/7. ÖMA magyar mozgósítás történetéhez.
• 73. Iványi Béla, A körmendi levéltár missilis levelei: 1. rész: Középkor: 1454–1526, Körmend, Rábavidéki Nyomda, 1943 (Körmendi Füzetek). ÖMBattyányi Ferenc horvát bán levelezése. Számos 16. századi magyarországi politikus levelezésének magyar fordítása: Magyar humanisták levelei a XV–XVI. századból, vál., bev., jegyz. V. Kovács Sándor, Budapest, Gondolat, 1971 (Nemzeti Könyvtár). A csata 450. évfordulójára összeállított forrásgyűjtemény: Mohács emlékezete, 1976, további kiadásai: Mohács emlékezete, 1979, és Mohács emlékezete, 1987. II. Lajosnak az esztergomi káptalanhoz intézett parancslevelének magyar fordítása: Komárom megyei helytörténeti olvasókönyve, szerk. Ortutay András, Tatabánya, Komárom Megyei Tanács Művelődési Osztálya, 1988, 73. Új kiadása: Levéltárak – Kincstárak: Források Magyarország levéltáraiból (1000–1686), kiad. Blazovich László, Érszegi Géza, Turbuly Éva, Budapest–Szeged, Magyar Levéltárak Egyesülete, 1998, 411–412.
• 74. Iványi Béla, Adalék nemzetközi érintkezéseink történetéhez, Történelmi Tár, 7(1906), 139–151, 161–197, 321–367. ÖMDokumentumok Magyarország Jagelló-kori külkapcsolatainak történetéhez.
• 75. Jászay Pál, A magyar nemzet végnapjai a Mohácsi vész után, Pest, Hartleben, 1846. ÖM BOA maga által feltárt dokumentumok és Gévay kiadatlanul maradt 1526. évi adatgyűjtésének felhasználásával. Az oldalakon: II. Lajos Főpapok és főurak Hírterjedés
• 76. Karl Adolf Constantin von Höfler, Fränkische Studien IV, Wien, 1853, 5–16. ÖMCsehországi eredetű beszámoló a csatáról.
• 77. Stephanus Katona, Historia critica regum Hungariae stirpis mixtae, Tomulus XI, Ordine XVIII–Tomulus XII, Ordine XIX, Budae, Typis Regiae Universitatis, 1792–1793. ÖMA 18. században meginduló – elsősorban egyháztörténeti szempontú – iratkiadás már számos forrást feltárt az egyházi vagyon felének 1526. évi „kölcsönvételéről” Az oldalakon: II. Lajos
• 78. Korpás Zoltán, A spanyol Államtanács a mohácsi vészről, Lymbus, Magyarságtudományi Forrásközlemények, 2(204), 5–17. ÖMA mohácsi vereség hírének hatása. A királyné környezetéhez tartozó Turzó Elek pályájához: I. Ferdinánd és Thurzó Elek levelezése: 1526–1532, kiad., bev. Erdélyi Gabriella, Budapest, Magyar Országos Levéltár–Országos Széchényi Könyvtár–Balassi Intézet, 2005 (Lymbus Kötetek, 1).
• 79. Krzysztof Szydłowiecki kancellár naplója 1523-ból, kiad. Zombori István, Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség – Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, 2004. ÖMA Mohács előtti évek külpolitikai kiútkereséséhez. Az oldalakon: II. Lajos Mozzanatok A holttest Sárffy-levél Hírterjedés
• 80. Karl Lanz, Actenstücke und Briefe zur Geschichte Kaiser Karl V., Wien, Kaiserlich-königliche Hof- und Staatsdruckerei, 1857 (Monumenta Habsburgica, Sammlung von Actenstücke und Briefen zur Gesichte des Hauses Habsburg dem Zeitraume von 1473 bis 1576). A Habsburgok és Magyarország kapcsolatáról: Magyar történelmi okmánytár a brüsseli országos levéltárból és a burgundi könyvtárból: 1441–1538, vál. Hatvani Mihály, Pest, Magyar Tudományos Akadémia, 1857 (Monumenta Hungariae Historica, Diplomataria, 1). II. Lajos, VIII. Henrik angol király és VII. Kelemen kapcsolatának dokumentumaiból: Magyar történelmi okmánytár londoni könyv- és levéltárakból: 1521–1717, szerk. Simonyi Ernő, Pest, Magyar Tudományos Akadémia, 1859 (Monumenta Hungariae Historica, Diplomataria, 5). ÖMA lengyel diplomácia tevékenységéről, Zsigmond király és Tomicki alkancellár levelezése: Acta Tomiciana: epistole, legationes, responsa, actiones, res geste serenissimi principis Sigismundi, ejus nominis primi, regis Polonie, magni ducis Lithuanie, Russie, Prussie, Masovie Domini,I–XVIII, per Stanislaum Gorski, Poznań, Typ. Ludovici Merzbachi, 1852–1999, VIII. Brodarics István, Magyarország kancellárja Piotr Tomicki alkancellár püspöknek és Andrzej Krzycki przemyśli püspöknek, Pozsonyból, 1526. szeptember 6-án írt levelének másik fordítása: Kasza Péter, Válogatás Brodarics István szerémi püspök levelezéséből, Palimpszeszt: tudományos és kulturális folyóirat, 8(2002), 18.sz. http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/18_szam/11.htm [letöltés: 2020.04.08.]. Az oldalakon: II. Lajos Hírterjedés
• 81. Litterae principum ad papam, (1518–1578), ed. Bessenyei József, Róma–Budapest, Római Magyar Akadémia Fraknói Vilmos Történeti Intézete–Országos Széchényi Könyvtár, 2002 (Bibliotheca Academia Hungariae in Roma Fontes, 3). ÖMÚj válogatás és fordítás a vatikáni levéltár magyar vonatkozású anyagából. Újrafelfedezett vatikáni dokumentumok a magyar hadikészületekről és veszteségekről: Antonín Kalous, Elfeledett források a Mohácsi csatáról, Antonio Burgio pápai nuncius jelentései és azok hadtörténeti jelentősége, Hadtörténelmi Közlemények, 120(2007), 603–621.
• 82. Magyarország melléktartományainak oklevéltára, I–IV, szerk. Thallóczy Lajos, Hodinka Antal, Budapest, M. Tud. Akadémia, 1903–1915 (Monumenta Hungariae Historica, Diplomataria 31, 33, 36, 40). ÖMMagyarország déli hatávidékének nyugati részéről.
• 83. Mályusz Elemér, II. Lajos király levelei a herceg Batthyány-család körmendi levéltárából (1526), Levéltári Közlemények, 4(1927), 80–93. ÖM
• 84. Neumann Tibor, A Szapolyai család oklevéltára I. Levelek és oklevelek (1458–1526), Budapest, MTA BTK Történettudományi Intézet 2012, (Magyar Történelmi Emlékek. Okmánytárak). ÖM Az oldalakon: II. Lajos
• 85. Péterfi Bence, A Magyar Királyság és a Bajor Hercegség diplomáciai-politikai kapcsolatai a 15–16. században: Hungarikumkutatások a müncheni levélés kézirattárban, Világtörténet, 37(2015), 113–143. ÖM
• 86. Georgius Pray, Epistolae procerum regni Hungariae, I–III, Pozsony, Belnay György Alajos, 1806. ÖMA kor diplomáciai levelezésének első hazai kiadású forrásközlése.
• 87. Sanuto, Marino, I diarii: 1496–1533, ed. Niccolò Barozzi et al., I–LIX, Venezia, Visentini, 1879–1903. ÖMA szöveg teljes kiadása. Az oldalakon: II. Lajos Mozzanatok A holttest A helyszín Pecsétgyűrű Czettricz Főpapok és főurak Sárffy-levél Wolsey-levél Brodarics Sanudo Hírterjedés
• 88. Vetera monumenta historica Hungariam sacram illustrantia, ed. Augustinus Theiner, I–II, Romae, Typis Vaticanis, 1859–1860, II, 742–800. ÖMA vatikáni diplomácia erőfeszítései az európai nagyhatalmaknál Magyarország megsegítésére, illetve a budai nuncius jelentései. Frangepán Kristóf glagolita betűkkel írt levele Jožefić Ferenc zenggi püspökhöz: Acta Croatica: listine hrvatske, izd. Ivan Kukulêvič Sakcinski, Zagreb, Tisk. Gaj, 1863 (Monumenta historica Slavorum meridionalium. Povjestni spomenici južnih Slavenah; 1), 215–218. Második kiadása: Monumenta historica liberae regiae civitatis Zagrabiae metropolis regni Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae, edidit Joannes Baptista Tkalčić, I–XVIII, Zagrabiae, Albrecht, 1889–1971, III, 252–255. A velencei diplomácia információgyűjtése Magyarországról, többek között jelentések, beszámolók az 1526-os hadjáratról: Marino Sanuto világkrónikájának Magyarországot illető tudósításai: III, kiad. Wenzel Gusztáv, Magyar Történelmi Tár, 25(1878), 3–390.

Oszmán források

• 89. Die Feldzugstagebücher des ersten und zweiten ungarischen Feldzuges Suleymans I, hg. Anton C. Schaendlinger, Wien, Verlag des Verbandes der Wissenschaftliche Gesellschaften Österreichs, 1979 (Beihefte zur Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes, 8). Kemálpasazáde [Kemalpaşazade], Mohácsnáme. ÖMA napló német kritikai kiadása.
• 90. Fehér Géza, A magyar történelem oszmán-török ábrázolásokban, Budapest, Akadémiai, 1982, 13–17. kép. A dunántúli oszmán történetíró, Ibrahim pecsevi (İbrahim Peçevî/Peçuylu) 17. századi krónikája: İbrahim Peçevî, Tarih-i Peçevî, I–II, İstanbul, Matbaa-i Amire, 1864–1866. ÖMBővebb, tudományos apparátussal is ellátott változata.
• 91. Fehér Géza, Török miniatúrák a magyarországi hódoltság korából, Budapest, Magyar Helikon–Corvina, 1975, 10–13. tábla. ÖMA csatát ábrázoló képek.
• 92. Feridun Ahmed Beg, Münșeatü’s-Selatin, İstanbul, 1264–1265 [1848–1849]. Második kiadása: 1274–1275 [1858–59]. ÖMSzulejmán naplója és győzelmi fethnáméi első török kiadása, melyből Thúry József magyar fordítása készült.
• 93. Fodor Pál, Ibrahim Pecsevi leírása a mohácsi csatáról és II. Lajos király haláláról, In: Nekünk mégis Mohács kell, 233–265. ÖMPecsevi Mohácsra vonatkozó szövegrészeinek újrafordítása.
• 94. Hancz Erika, Ibrahim Pecsevi és leírásai a mohácsi csatáról, Budapest, TIKA, 2016. ÖMUgyanekkor jelent meg egy másik fordítás is erről a szövegről.
• 95. Atik Kayhan, Lütfi Paşa ve Tevarih-i Al-i Osman, Ankara, T.C. Kültür Bakanlığı, 2001. Thúry József magyar fordítása számára a bécsi National Bibliothek Hist. Osm. 42a. sz. kézirata szolgált alapul. ÖMKiadott változata még nincs, Thúry József magyar fordítása számára az Österreichische Nationalbibliothek, Hist. Osm. 17a sz. kézirata szolgált alapul. Lutfi (Lütfi) pasa, Az Oszmán-ház története. Művének kritikai kiadása. Legújabb, facsimile kiadása: Geschichte Sultan Süleymān Kānūnīs von 1520 bis 1557: Tabakat ül-memalik ve derecat ül-mesalik, hg. Petra Kappert, Wiesbaden, Steiner, 1981. Thúry József magyar fordítása számára az Österreichische Nationalbibliothek, Hist. Osm. 41. sz. kézirata szolgált alapul. Kjátib Mohamed záim [Kâtib Mehmed Zaim], Történetek gyűjteménye. Kézirata még nincs kiadva, a művet 2007-ben dolgozta fel Ayşe Nur SIR egy PhD-dolgozat keretében (Marmara Üniversitesi Fen-Edebiyat Fakültesi). Kéziratai: Topkapı Sarayı Müzesi Kütüphanesi Revan Köşkü no: 1382; Topkapı Sarayı Müzesi Kütüphanesi Revan Köşkü no: 618; Topkapı Sarayı Müzesi Kütüphanesi Revan Köşkü no: 3106; Topkapı Sarayı Müzesi Kütüphanesi Revan Köşkü no: 1136; Nuruosmaniye Kütüphanesi no: 3270; Süleymaniye Kütüphanesi Fatih Ktp. no: 4306; Süleymaniye Kütüphanesi Hafid Efendi-âşir Efendi no: 237; Berlin, Nat. Bibl., no: 194; Bécs, Nat. Bibl., no: 852; Saint Petersburg, Asiatic Museum no: 78; London or. 3295; Kairó, TK, no: 193. Thúry József magyar fordítása számára az Österreichische Nationalbibliothek – akkor – Hist. Osm. 2. jelzetű kézirata szolgált alapul. Mindezen krónikák magyar vonatkozású részei megtalálhatók: Török történetírók, ford. és jegyz. kísérte Thúry József, I–II, Budapest, MTA, 1893–1896 (Török-magyarkori történelmi emlékek, Második osztály, Írók). A mohácsi csatára vonatkozó részletek megjelentek: Mohács emlékezete, 1979, 269–429. illetve a Mohács, 2006, 191–238.
• 96. Kemal Paşa-zâde, Histoire de la campagne de Mohacz, trad. et notes Abel Pavet de Courtille, Paris, Impériale, 1859. ÖMKorai francia fordítása, amelyből Thúry József magyar fordítása készült. Az oldalakon: Mozzanatok
• 97. Kemal Paşa-zâde, Tevârih-i Âl-i Osmân: X. Defter, haz. Şefaettin Severcan, Ankara, Türk Tarih Kurumu Basımevi, 1996. Ferdi [valójában Bosztán Cselebi/Bostan Çelebi], A törvényhozó Szulejmán szultán története. ÖMModern török kiadása.
• 98. Matrakçı Nasuh, Süleymannâme. Modern kiadása: Esin Atıl, Süleymanname: The lllustrated History of Süleyman the Magnificent, Washington, National Gallery of Art, 1986. Magyar fordítása még nincs. ÖMFigyelmet érdemel még.
• 99. Sudár Balázs, A végítélet könyve: Oszmán elbeszélő költemény a mohácsi csatáról, Történelmi Szemle, 52(2010), 389–419. ÖMEgy közelmúltban feltárt oszmán forrás.
• 100. Szolimán szultánnak a mohácsi ütközetnél nyert győzelmét hirdető levele, ford. Vámbéry Ármin, Hazánk, 2(1860), VII–VIII, 195–199. ÖMA mohácsi fethnámék első magyar fordítása.
• 101. Vámbéry Ármin, A mohácsi ütközet, Új Magyar Múzeum, 10(1860), I, 31–37. ÖMA csatára vonatkozó rész régi magyar fordítása.
• 102. Hüseyin G. Yurdaydin, Bostan’ın Süleymannâmesi, Belleten, 19(1955), 137–202. ÖMA szerző nevének 19. századi félreértéséről részletesen; Dzselálzáde Musztafa [Celalzade Mustafa], Az országok osztályai és az utak felsorolása.

A mohácsi csatatér régészeti kutatása

• 103. Bertók Gábor, Nekünk Majs kell?, In: Régi idők – új módszerek. Roncsolásmentes régészet Baranyában 2005–2013, szerk. Bertók Gábor, Gáti Csilla, Budapest, Pécs, Archaeolingua, 2014, 161–170. ÖM
• 104. Bertók Gábor, Polgár Balázs, A mohácsi csatatér és a középkori Földvár falu régészeti kutatása, Hadtörténelmi Közlemények, 124(2011), 919–928. ÖM
• 105. Dudás Gyula, Mohácsi emlékekről, Archaeológiai Értesítő, 16(1896), 430–431. ÖMAz első próbálkozásokról. Újra megjelent: Mohács, 2006, 239–240.
• 106. Gergely Ede, Ásatások a mohácsi csatatéren, In: Mohácsi emlékkönyv, 1526, 349–360. ÖM
• 107. Maráz Borbála, A mohácsi csata régészeti emlékei, In: Tanulmányok Mohács történetéből: A település fennállásának 900. évfordulójára, szerk. Ódor Imre, Mohács, Mohácsi Városvédő Egyesület, 1993, 49–74. ÖM
• 108. Maráz Borbála, Újabb tömegsírok a mohácsi csatatéren, In: Mohács emlékezete, 1987, 277–278. ÖMAz emlékpark munkálatai során 1975–1976-ban feltárt újabb tömegsírokról. Újra megjelent részletek: Mohács, 2006, 255–259.
• 109. Marosi Endre, A mohácsi csatatér régészeti kutatásairól, In: Mohács, 1986, 337–354. ÖMA csatatér régészeti kutatásairól, és a szórványleletekről is jó áttekintést ad.
• 110. Négyesi Lajos, A mohácsi csata, Hadtörténelmi Közlemények, 107(1994), IV, 62–79. ÖMA hagyományos régészeti módszerektől eltérő, új eszközökkel végzett kutatásról. Újra megjelent részletek: Mohács, 2006, 260–264.
• 111. Papp László, A mohácsi csatatér kutatása, A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 5(1960), 197–253. ÖMAz 1959-ben megtalált első tömegsírok nyomán elinduló kutatásról. Újra megjelent részletek: Mohács, 2006, 240–255.
• 112. Papp László, A mohácsi csatatér, Műemlékvédelem, 10(1966), 96–102. ÖM
• 113. Papp László, Forschungen auf dem Schlachtfeld zu Mohács 1964–1968, In: Zehn Jahre Archäologische Forschung, szerk. Castiglione László, Salamon Ágnes, Budapest, MTA, 1970 (Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének Közleményei, 1), 161. ÖM
• 114. Papp László, Újabb kutatások a mohácsi csatatéren, A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 7(1962), 199–221. ÖM
• 115. K. Zoffmann Zsuzsanna, Az 1526-os mohácsi csata 1976-ban feltárt tömegsírjainak embertani vizsgálata, Budapest, Akadémiai, 1982 (Biológiai Tanulmányok, 9). ÖMA tömegsírokban talált leletek vizsgálatáról.

További forráskiadások és fordítások

• 116. Acta Croatica, listine hrvatske, kiad. Ivan Kukuljević Sakcinski, Zagreb, 1863 (Monumenta historica Slavorum meridionalium, 1), 215–218. (Frangepán Kristóf glagolita levele Jožefić Ferenc zenggi püspökhöz.) Második kiadása: Joannes Baptista Tkalčić (kiad.), Monumenta historica liberae regiae civitatis Zagrabiae…, I–XVIII, Zagrabiae, 1889–1971, III, 252–255.
• 117. Acta Tomiciana, epistole, legationes, responsa, actiones, res geste serenissimi principis Sigismundi, ejus nominis primi, regis Polonie… I–XVIII, szerk. Stanislaus Gorski, Poznań, 1852–1999. VIII. kötet: Poznań, 1860 (Brodarics levele Tomickinek és Krzyckinek, Pozsony, 1526. szept. 6.; a Sárffy-levél szövege: 227–228.). Az oldalakon: A holttest Czettricz Sárffy-levél Brodarics Hírterjedés
• 118. Bartoniek Emma (szerk.), Mohács Magyarországa. Báro Burgio pápai követ jelentései, Budapest, 1926. BO Az oldalakon: II. Lajos Mozzanatok A holttest A helyszín Czettricz Főpapok és főurak Sárffy-levél Brodarics Sanudo Hírterjedés
• 119. Bessenyei József, Enyingi Török Bálint okmánytára, Budapest, 1994. BO
• 120. Bethlen Farkas, Erdély története II, Budapest, 2002. BO
• 121. Csapodi Csaba (ed.), Stephanus Brodericus: Oratio ad Adrianum VI. pontificem maximum, Budapest, 1985. BO
• 122. Joachim Cureus, Gentis Silesiae annales, Wittenberg, 1571. (Holstein német elbeszélésének forrása.) Az oldalakon: Mozzanatok A helyszín Czettricz Sárffy-levél
• 123. Q. Curtius Rufus, A makedón Nagy Sándor története, ford. Kárpáty Csilla, Szeged, 2003. BO
• 124. Johannes Cuspinianus, Buzdító beszéd a Szent Római Birodalom fejedelmeihez és előkelőihez a török ellen. Első magyarországi kiadása: Vass József (közl.), Új Magyar Múzeum, 8(1858), I, 21–34. Magyarul: ford. Kulcsár Péter, In: Mohács emlékezete, 1979, 247–274. Az oldalakon: II. Lajos Mozzanatok Brodarics Brodarics búcsúlevele
• 125. Hugo von Czettritz und Neuhaus, Geschichte des Geschlechts von Czettritz und Neuhaus, I–II, Görlitz, 1907–1911. (A Sárffy-levél és Holstein krónikája: II, H 78–79.) Az oldalakon: II. Lajos Mozzanatok A helyszín Czettricz Sárffy-levél
• 126. Hans Dernschwam, Erdély, Besztercebánya, Törökországi útinapló, kiad. Tardy Lajos, Budapest, Európa, 1984 (Bibliotheca Historica), 107–132. Az oldalakon: A helyszín
• 127. Deutsche Reichstagsakten unter Kaiser Karl V., 1. Bd., bearb. August Kluckhohn, Gotha, Perthes, 1893 (Deutsche Reichstagsakten, Jüngere Reihe).
• 128. Die Korrespondenz Ferdinands I. Familienkorrespondenz bis 1526., bearb. Wilhelm Bauer, I, Wien, Holzhausen, 1912.
• 129. Documente privitóre la Istoria Românilor, ed. Eudoxiu de Hurmuzaki, București, 1876–1922.
• 130. Erdélyi Gabriella (kiad.), I, Ferdinánd és Thurzó Elek levelezése 1526–1532, Budapest, Magyar Országos Levéltár – Országos Széchényi Könyvtár – Balassi Intézet, 2005 (Lymbus Kötetek, 1).
• 131. Feridun Ahmed Beg, Münşeatü’s-Selâtin, İstanbul, 1848–1849 (2. kiad.: 1858–1859). Az oldalakon: Hírterjedés
• 132. Fraknói Vilmos (kiad.), II. Lajos király számadási könyve 1525. január 12. – július 16., Magyar Történelmi Tár, 22(1877), 47–236. Az oldalakon: II. Lajos
• 133. Fraknói Vilmos, Magyar országgyűlési emlékek (1537–1545), Budapest, 1875. BO
• 134. Fraknói Vilmos, Magyarország a mohácsi vész előtt: A pápai követek jelentései alapján, Budapest, 1884. BO
• 135. Fraknói Vilmos (kiad.), Relationes Oratorum Pontificiorum 1524–1526, Budapest, Szent István Társulat, 1884 (Monumenta Vaticana Historiam Regni Hungariae Illustrantia, Ser. 2., Tom. 1). (Burgio pápai követ jelentései.) Az oldalakon: II. Lajos A helyszín Pecsétgyűrű Sárffy-levél Brodarics búcsúlevele Hírterjedés
• 136. Klaus Ganzer (hrsg.), Akten der deutschen Reichsreligionsgespräche im 16. Jahrhundert. Band 3: Das Regensburger Religionsgespräch (1541). 2 Teilbände, Göttingen, 2007. BO
• 137. Klaus Ganzer – Karl-Heinz zur Mühlen (hrsg.), Akten der deutschen Reichsreligionsgespräche im 16. Jahrhundert. Bd. 2. Das Wormser Religionsgespräch (1540/41), Göttingen, 2002. BO
• 138. Gévay Antal, Urkunden und Aktenstücke zur Geschichte der Verhältnisse zwischen Österreich, Ungarn und der Pforte. Gesandschaft Königs Ferdinands I. an Sultan Suleiman I. 1540–1541, Wien, 1842. BO
• 139. Paolo Giovio, Commentario de le cose di Turchi, Roma, 1532. BO
• 140. Paolo Giovio, Lettere 1, Roma, 1956. BO
• 141. Paulo Giovio, Historiarum sui temporis II, Florentiae, 1552. BO
• 142. Habsburg-ház dicsőségtükre (Ehrenspiegel des Hauses Österreich), Augsburg, 1559. (Magyar fordítása: ÖM 395–396.) Az oldalakon: II. Lajos Mozzanatok Pecsétgyűrű Czettricz
• 143. Hatvani [Horváth] Mihály, Magyar történelmi okmánytár a brüsseli országos levéltárból és a burgundi könyvtárból II. (1538–1553), Pest, 1858. BO
• 144. Sigismund Herberstein, Rerum Moscoviticarum commentarii, Basiliae, 1549 BO
• 145. Istvánffy Miklós, A magyarok történetéből, ford. Juhász László, Budapest, 1962. BO
• 146. Kasza Péter (szerk.), Caspar Ursinus Velius: Lajos király haláláról és Magyarország bukásáról: Egy elveszettnek hitt beszámoló a mohácsi csatáról / De interitu Ludovici regis et clade Hungariae: A long-lost report about the battle of Mohács, Budapest, BTK – OSZK, 2020 (Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet). (Első kiadás és magyar fordítás a szécsényi kódexből; magyar–angol tanulmányok; latin–magyar szöveg.) BO RE Az oldalakon: II. Lajos Czettricz
• 147. Martinus Georgius Kovachich, Supplementum ad vestigia comitiorum apud Hungaros, III, Budae, 1801. (Ferdinánd 1527. nov. 5-i hűségesküje és az eskütevők névsora: 123–125; az 1527. nov. 10-i tisztségkiosztás: 122–123; Károly császár levele: 112–114; Szapolyai fogalmazványa Zsigmondhoz: 79–81.) Digitalizálva: archive.org/details/bub_gb_fqQAAAAAcAAJ. Az oldalakon: Főpapok és főurak
• 148. Letters and Papers, Foreign and Domestic, of the Reign of Henry VIII, IV. kötet, szerk. J. S. Brewer, London, 1875 (Wolsey levele: 1145. o., 2583. sz.). Online: British History Online. Az oldalakon: A holttest Sárffy-levél Wolsey-levél
• 149. Levéltárak – Kincstárak. Források Magyarország levéltáraiból (1000–1686)., kiad. Blazovich László, Érszegi Géza, Turbuly Éva. Budapest – Szeged, Magyar Levéltárak Egyesülete, 1998, 411–412. (II. Lajos parancslevele az esztergomi káptalanhoz.)
• 150. Reinhold Lubenau, Beschreibung der Reisen des Reinhold Lubenau, hrsg. Wilhelm Sahm, I, Königsberg, 1912, 91–92. Az oldalakon: Mozzanatok A helyszín Sárffy-levél
• 151. Lukinich Imre, A Podmaniczky család oklevéltára. II, Budapest, 1939. BO
• 152. Magyar humanisták levelei a XV–XVI. századból. Vál., bev., jegyz. V. Kovács Sándor. Budapest, Gondolat, 1971 (Nemzeti Könyvtár).
• 153. Majláth Béla, Oklevelek Maylád István történetéhez 1530–1551, Történelmi Tár, 1891, 621–638; 1892, 75–95. BO
• 154. Petar Matković, Putovanja po Balkanskom poluotoku XVI. vieka XII: Opis putovanja dvaju carskih poslanstva u Carigrad K. Ryma godine 1571 i D. Ungnada godine 1572, Zagreb, 1892 (Rad JAZU CXII), 41–42, 56. Az oldalakon: A helyszín Pecsétgyűrű
• 155. Mollay Károly (szerk.), A korona elrablása. Kottaner Jánosné emlékirata 1439–1440, Budapest, 1978. BO
• 156. Karl-Heinz zur Mühlen, Die Reichsreligionsgespräche von Hagenau, Worms und Regensburg 1540/41. Chancen und Grenzen des kontroverstheologischen Dialogs in der Mitte des 16. Jahrhunderts, Blätter für pfälzische Kirchengeschichte und religiöse Volkskunde, 72(2005), 319–334. BO
• 157. Andrea Navagero, Lusus, Text and translation, ed. Alice E. Wilson, Nieuwkoop, B. De Graaf, 1973 (Bibliotheca Humanistica & Reformatorica, 9). (II. Lajos sírverse.)
• 158. Karl Nehring (hrsg.), Austro-Turcica 1540–1552. Diplomatische Akten des habsburgischen Gesandschaftverkehrs mit der Hohen Pforte im Zeitalter des Süleymans des Prächtigen, München, 1995. BO
• 159. Karl Oberleitner, Berichte des Leonhard Freiherrn von Vels an König Ferdinand vom Jahre 1540. Archiv für Kunde österreichischer Geschichtsquellen Bd. 22., Wien, 1860, 158–175. BO
• 160. Karl Oberleitner, Österreichs Finanz- und Kriegswesen unter Ferdinand I. Archiv für Kunde österreichischer Geschichtsquellen Bd. 22., Wien, 1860, 1–231. BO
• 161. Örök Mohács. Szövegek és értelmezések, szerk. B. Szabó János – Farkas Gábor Farkas, Budapest, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2020 (Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet). (Források magyar fordításban és a Mohács-vita szemelvényei; „Források jegyzéke”: 883–891.; „Válogatott bibliográfia”, lezárva 2019. dec. 31-én: 893–928.) BO RE Az oldalakon: II. Lajos Mozzanatok A holttest A helyszín Pecsétgyűrű Czettricz Főpapok és főurak Sárffy-levél Wolsey-levél Brodarics Sanudo Hírterjedés
• 162. İbrahim Peçevî: Tarih-i Peçevî, I–II. İstanbul, 1864–1866. A mohácsi rész újrafordítása: Fodor Pál: Ibrahim Pecsevi leírása a mohácsi csatáról és II. Lajos király haláláról. In: Nekünk mégis Mohács kell, 2016, 233–265. Másik fordítás: Hancz Erika: Ibrahim Pecsevi és leírásai a mohácsi csatáról. Budapest, TIKA, 2016. Az oldalakon: II. Lajos Mozzanatok A helyszín
• 163. Georgius Pray, Annales regum Hungariae, Pars V, Vindobonae, 1770 (a csatarend: 113; a Sárffy-levél: 120–122). Az oldalakon: Pecsétgyűrű Sárffy-levél
• 164. Georgius Pray, Epistulae procerum Regni Hungariae II, Posonii, 1806. BO
• 165. Peter Ratkoš, Memoár habsburského žoldniera Hauffeho (1526–1543). Sbornik Filozofickej Fakulty Univerzity Koménskeho, Bratislava, 1966, 141–158. BO
• 166. Paul Rycaut, Giovanni Sagredo, Die Neu-eröffnete Ottomannische Pforte, Bd. 1, Augsburg, 1694, III. könyv, 121. o. (Universitätsbibliothek Heidelberg, rycaut1694bd1/0299). Az oldalakon: II. Lajos Mozzanatok A holttest Sárffy-levél
• 167. Prudencio de Sandoval, Historia de la vida y hechos del emperador Carlos V, 1604. (A „mohácsi levél” magyar fordítása: Mohács, 2006, 451–453.; ÖM 541–543.) Az oldalakon: II. Lajos
• 168. Silvia Schweinzer-Burian (hrsg.), Der Reichstag zu Nürnberg 1542, De Gruyter, 2010. BO
• 169. Silvia Schweinzer-Burian (hrsg.), Deutsche Reichstagsakten unter Kaiser Karl V. Der Reichstag zu Speyer 1542. Erster Teilband. Jüngere Reihe, zwölfter Band, München, 2003. BO
• 170. Sigismundi Liber baronis in Herberstian, Defensio injuste delatorum, Viennae Austriae, 1541. BO
• 171. Friedrich Wilhelm von Sommersberg, Silesiacarum rerum scriptores, II, Leipzig, 1730, 394–395. (A Sárffy-levél első kiadása.) Az oldalakon: II. Lajos A holttest A helyszín Czettricz Sárffy-levél
• 172. Sörös Borbála, Verancsics Antal Elogium Urbani Bathiani (1548), Lymbus 2012–2013, 40–50. BO
• 173. State Papers published under the authority of His Majesty’s Commission: King Henry the Eighth, I. kötet. London, 1830, 184–185. o. (Wolsey levele.) Online: HathiTrust. Az oldalakon: Sárffy-levél Wolsey-levél Hírterjedés
• 174. Strabón, Geographika, ford. Földy József, Budapest, 1977. BO
• 175. Strabonis Geographicorum libri VII, Johannes Walder, Basel, 1539. BO
• 176. Szerémi György, Emlékirata Magyarország romlásáról 1484–1543, közli Wenzel Gusztáv, Pest, 1857 (Magyar Történelmi Emlékek, Írók I.; 131–135., 403–410. o.; bécsi kódex, ÖNB Cod. 8649). Az oldalakon: Szerémi
• 177. Szerémi György, Magyarország romlásáról, ford. Erdélyi László, átd. Juhász László, bev. és jegyz. Székely György. Budapest, Magyar Helikon, 1961 (Monumenta Hungarica V). Újabb kiadása: Szépirodalmi, 1979 (Olcsó Könyvtár). BO Az oldalakon: Mozzanatok A holttest Pecsétgyűrű Szerémi
• 178. Szilágyi Sándor, Erdélyi országgyűlési emlékek I. (1540–1556), Budapest, 1876. BO
• 179. Sztárai Mihály, História Perényi Ferenc kiszabadulásáról, Budapest, 1985. BO
• 180. C. Tóth Norbert (szerk.), II. Lajos király oklevelei és levelei 1521–1526 (Magyar Történelmi Emlékek, Okmánytárak), Budapest, ELTE BTK Történelemtudományi Intézet. (Az 1488. sz.: Lajos király levele a székesfehérvári tanácsnak, 1526. május 3.) Az oldalakon: A holttest
• 181. Antonio Rodríguez Villa, El Emperador Carlos V y su Corte según las cartas de Don Martín de Salinas, Madrid, 1903.
• 182. Nicolas Durand de Villegaigon, Caroli V. Imperatoris Expeditio in Africam ad Argieram, Norimbergae, 1542. BO
• 183. Wenzel Gusztáv (kiad.), Marino Sanuto világkrónikájának Magyarországot illető tudósításai, III, Magyar Történelmi Tár, 25(1878), 3–390.
• 184. Závodszky Levente, A Héderváry-család oklevéltára, 2. kötet, Budapest, 1922, 3–4. (6. sz., 1528. március 6.) és 14. (16. sz., 1529. április 1.). Az oldalakon: Sárffy-levél
• 185. Richard Zieger (hrsg.), Das Wormser Buch. Der letzte Ökumenische Konsensversuch vom Dezember 1540 in der deutschen Fassung von Martin Bucer, Frankfurt am Main, 1995. BO

B. Szakirodalom

A Mohács-kutatási program kötetei

A lista a kutatóprogram sorozatoldala alapján készült (sorozatszerkesztők: Fodor Pál és Pap Norbert; tti.abtk.hu/mohacs). A sorozat köteteit az RE jelzés mutatja. A kötetek sorszámát a kiadó nem közli; az oldalszámadatok a kiadói tájékoztatókban eltérnek, ezért nem szerepelnek.

A „Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet” sorozat kötetei

• Több mint egy csata: Mohács szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs, 2019 RE → 693. tétel
• Új korszak határán szerk. B. Szabó János, Fodor Pál, 2019; 2. bőv. kiad. 2022 RE → 447. tétel
• Örök Mohács: Szövegek és értelmezések szerk. B. Szabó János, Farkas Gábor Farkas, 2020 RE → 161. tétel
• Caspar Ursinus Velius, Lajos király haláláról és Magyarország bukásáról szerk. Kasza Péter, 2020 RE → 146. tétel
• Egy elfeledett magyar királyi dinasztia: a Szapolyaiak szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs, 2020 RE → 186. tétel
• A Forgotten Hungarian Royal Dynasty: The Szapolyais eds. Fodor Pál, Varga Szabolcs, 2020 RE → 842. tétel
• Isabella Jagiellon, Queen of Hungary (1539–1559): Studies eds. Máté Ágnes, Oborni Teréz, 2020 RE → 860. tétel
• Mordortól Mohácsig: A mohácsi csatatáj történeti földrajzi kutatása szerk. Pap Norbert, 2020 RE → 196. tétel
• On the Verge of a New Era: The Armies of Europe at the Time of the Battle of Mohács eds. B. Szabó János, Fodor Pál, 2021 RE → 385. tétel
• Buda oppugnata: Források Buda és Pest 1540–1542. évi ostromainak történetéhez szerk. Kasza Péter, 2021 RE → 831. tétel
• A mohácsi csata szerk. Pap Norbert, 2025 RE → 194. tétel

A 2024–2026-os kutatási program kötetei (a sorozatba tartozásukat a kiadó a 2025-ös kötetnél jelzi)

• The Battle of Mohács (History of Warfare, 146) ed. Pap Norbert, Leiden–Boston, Brill, 2024 → 958. tétel
• „Honját, népét s ősi hitünket védte királyunk.” A mohácsi csata és II. Lajos a 16–19. századi képzőművészetben Papp Júlia, 2025 → 758. tétel
• Pénzügyek Mohács árnyékában Mátyás-Rausch Petra, Oborni Teréz, Tóth Csaba, 2026 → 369. tétel
• The Battle of Krbava Field in 1493 Hrvoje Kekez, 2026 → 501. tétel
• Warfare at the Limits of Empire: Charles V, the Mediterranean and the Defence of Hungary (1526–1556) Korpás Zoltán, 2026 → 880. tétel
• „Mohács, Mohács, mit hoztál ránk?” Mohács és a török hódoltság emlékezete, hatásai a néphagyományban szerk. Juhász Katalin, társszerk. Nagy Zsolt, 2026 → 752. tétel

A programhoz kapcsolódó, sorozaton kívüli kötetek

• A szentgotthárdi csata és a vasvári béke / La bataille de Saint-Gotthard et la paix de Vasvár szerk. Tóth Ferenc, Zágorhidi Czigány Balázs, 2017
• Registrum proventuum regni Hungariae (1494–1495) Neumann Tibor, 2019 → 383. tétel
• A hercegség nélküli herceg: Lotaringiai Károly (1643–1690) Tóth Ferenc, Pécs–Budapest, Kronosz, 2021
• Századok Mohács-tanulmányok, I szerk. Fodor Pál, Kenyeres István, Toma Katalin, 2024 → 197. tétel
• Századok Mohács-tanulmányok, II szerk. Fodor Pál, 2025 → 198. tétel
• Új nap, régi fény. Mohács a reformkori magyar lírában S. Laczkó András, 2019 → 745. tétel
• Csata Harsány-hegynél (1687) Polgár Balázs, 2020 → 534. tétel

Mohács500 kutatóprogram (Janus Pannonius Múzeum, Nemzeti Örökség Intézete)

• Mohács 500, I–III főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026 – a Mohács500 kutatóprogram összefoglaló kötete; tanulmányai egyenként, M500 jelzéssel szerepelnek a tételek között M500 → 191. tétel

Előkészületben (a kiadói tájékoztató szerint)

• Szerbek Magyarországon a 14. század végétől a 16. század elejéig (1389–1526) Nenad Obradović, 2026 közepe
• Az oszmánellenes nagy csaták Európában (Rigómező, Várna, Konstantinápoly, Nándorfehérvár, Udbina, Málta, Szigetvár, Lepanto, Bécs) szerk. Pap Norbert, 2026
• A „húszezer magyar mártír” napja: Az 1526. évi török hadjárat és a mohácsi csata a magyarországi kora újkori történetírásban és múltszemléletben Tóth Gergely, 2026 vége–2027 eleje
• Hungary under the Jagiellonians (1490–1526) eds. Tringli István, Fodor Pál, 2026–27
• Mohács történeti atlasz Pap Norbert, Gyenizse Péter, Kitanics Máté, Szalai Gábor, Nagy Dávid, Polgár Balázs, Morva Tamás, 2026–27
• Az olmützi béketárgyalások okmánytára / Showdown at Olmütz: Documents on the Abortive Negotiations between King Ferdinand and King John, June 1527 Christopher S. Mackay, Petneházi Gábor, 2026 vége–2027

Általános művek, kézikönyvek, tanulmánykötetek

• 186. Egy elfeledett magyar királyi dinasztia: A Szapolyaiak, szerk. Fodor Pál – Varga Szabolcs, Budapest, 2020 (Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet). (A honlapon idézett fejezetek: Neumann Tibor, 40–41; Kenyeres István, 75–76; Fodor Pál – Oborni Teréz, 114–118 és 121–122; Kasza Péter, 171–173, 275 és 278–279; Ács Pál, 261–262 és 269; B. Szabó János, 225–226; H. Németh István, 185; Varga Szabolcs, 147–152, 289, 337–340 és 355.) BO RE Az oldalakon: Főpapok és főurak Szerémi
• 187. Elsüllyedt Mohács, szerk. Varga Szabolcs, Budapest, 2023. Az oldalakon: Mozzanatok A holttest
• 188. Fógel József, II. Ulászló udvartartása (1490–1516), Budapest, 1913. Az oldalakon: II. Lajos
• 189. Fraknói Vilmos, A Hunyadiak és a Jagellók kora, In: Szilágyi Sándor (szerk.), A magyar nemzet története, IV, Budapest, 1896 (Cserna Károly: A mohácsi csatatér, a 506. oldal után). Az oldalakon: A helyszín
• 190. Közép-Európa harca a török ellen a 16. század első felében, szerk. Zombori István, Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség – Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, 2004.
• 191. Mohács 500, I–III, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026 (I. Régészet és antropológia; II. Had- és politikatörténet; III. Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet), ISBN 978-615-6998-25-5. M500
• 192. Mohács szimfónia. Tanulmányok a mohácsi csatával kapcsolatos kutatások eredményeiből, szerk. Varga Szabolcs – Türk Attila, Budapest, 2022. Az oldalakon: A helyszín
• 193. Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából, szerk. Rúzsás Lajos – Szakály Ferenc, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1986. BO
• 194. A mohácsi csata, szerk. Pap Norbert, Budapest, HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet, 2025 (Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet). (Szerzők: Fodor Pál, Gyenizse Péter, Hancz Erika, Kitanics Máté, Konkoly Sándor, Lóczy Dénes, Morva Tamás, Pap Norbert, Papp Júlia, Szalai Gábor, Varga Gábor; a Brill-kötet magyar változata.) RE Az oldalakon: Főpapok és főurak
• 195. Mohácsi emlékkönyv 1526, szerk. Lukinich Imre, Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1926. BO Az oldalakon: II. Lajos Sárffy-levél Hírterjedés
• 196. Mordortól Mohácsig. A mohácsi csatatáj történeti földrajzi kutatása, szerk. Pap Norbert, Budapest, 2020 (Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet). RE
• 197. Századok Mohács-tanulmányok, I, szerk. Fodor Pál, Kenyeres István, Toma Katalin, Budapest, 2024.
• 198. Századok Mohács-tanulmányok, II, szerk. Fodor Pál, Budapest, 2025.
• 199. Varga Szabolcs, Előszó, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 13kk. M500

Magyarország a mohácsi csata előtt; a Jagelló-kor és az udvar

• 200. Ágoston Gábor, Az európai hadügyi forradalom és az oszmánok, Történelmi Szemle, 37(1995), 465–485. İdris Bostan, A szultáni ágyúöntőműhelyben (Tophâne-i Âmire) folyó tevékenység a 16. század elején, Aetas, 18(2003), II, 5–20. ÖM
• 201. Ágoston Gábor, Guns for the Sultan: Military Power and the Weapons Industry in the Ottoman Empire, Cambridge, Cambridge University Press, 2005. ÖM
• 202. Ágoston Gábor, Ideológia, propaganda és politikai pragmatizmus: A Habsburg–Oszmán nagyhatalmi vetélkedés és a közép-európai konfrontáció, Történelmi Szemle, 45(2003), 1–24. ÖM
• 203. Ágoston Gábor, Mohács és Szulejmán szultán magyarországi hadjáratai, In: Művészet és mesterség. Tisztelgő kötet R. Várkonyi Ágnes emlékére, szerk. Horn Ildikó, Lauter Éva, Várkonyi Gábor, Hiller István, Szirtes Zsófia, Balogh Zsuzsanna, Pásztor Katalin, Tamás Máté, I–II, Budapest, L’Harmattan, 2016, I, 59–73. ÖM
• 204. Ágoston Gábor, Nagy Szulejmán és a mohácsi csata, Rubicon, 24(2013), II–III, 18–37. ÖM
• 205. Ágoston Gábor, Ottoman Artillery and European Military Technology in the Fifteenth to Seventeenth Centuries, Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 47(1994), 15–48. ÖM
• 206. Ágoston Gábor, Ottoman Warfare: 1453–1826, In: European Warfare: 1453–1815, ed. Jeremy Black, London, Macmillan, 1999, 118–144. ÖM
• 207. Ágoston Gábor, Párhuzamok és eltérések az oszmán és európai tüzérség fejlődésében, Történelmi Szemle, 34(1992), 173–198. ÖM
• 208. Ágoston Gábor, Török sikerek és taktika a 15–16. században, In: Nagy képes millenniumi hadtörténet: 1000 év a hadak útján, szerk. Rácz Árpád, Budapest, 2000, Rubicon-Ház–Aquila, 133–134. ÖM
• 209. Ágoston Gábor, War-Winning Weapons? On the Decisiveness of Ottoman Firearms from the Siege of Constantinople (1453) to the Battle of Mohács (1526), Journal of Turkish Studies, 39(2013), 129–143. ÖM
• 210. Virginia Aksan, Ottoman war and warfare: 1453–1812, In: War in the Early Modern World: 1450–1815, ed. Jeremy Black, London, Routledge, 1999, 147–175. ÖM
• 211. Adel Allouche, The Origins and development of the Ottoman-Safavid Conflict (906–962/1500–1555), Berlin, K. Schwarz Verlag, 1983 (Islamkundliche Unter-suchungen, 91). ÖMA birodalom keleti politikája.
• 212. Artner Edgár, Magyarország és az apostoli szentszék viszonya a mohácsi vészt megelőző években: 1521–1526, In: Mohácsi emlékkönyv, 1526, 63–124. ÖM
• 213. Jean-Louis Bacqué-Grammont, Les Ottomans, les Safavides et leurs voisins: contribution à l’histoire des relations internationales dans l’Orient islamique de 1514 a 1524, [Istanbul], Nederlands Historisch-Archaeologisch Instituut te Istanbul, 1987. ÖM
• 214. Krzysztof Baczkowski, Der jagiellonische Versuch einer ostmitteleuropäischen Großreichsbildung um 1500 und die türkische Bedrohung, In: Europa 1500: Integrationsprozesse im Widerstreit: Staaten, Regionen, Personenverbände, Christenheit, hg. Ferdinand Seibt, Winfried Eberhard, Stuttgart, Klett-Cotta, 1987, 433–444. ÖM
• 215. Balogh István, Szalkai László esztergomi érsek, Kassa, Szent Erzsébet Nyomda, 1942. ÖMSzalkai László esztergomi érsek.
• 216. Bárány Attila, A horvát végek és a török adriai partra szállásának kérdése, In: Elfeledett háborúk: Középkori csaták és várostromok (6–16. század), szerk. Pósán László, Veszprémy László, Budapest, 2016, 331–362. ÖM
• 217. Bárány Attila, A szulejmáni ajánlat, In: Uő, Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521–1524), Máriabesnyő, Attraktor, 2014. ÖMA Perjés-féle teória forrásainak ismételt vizsgálata – negatív eredménnyel.
• 218. Bárány Attila, Anglia hadszervezete és hadserege (1485–1547), In: Új korszak határán, szerk. B. Szabó János, Fodor Pál, Budapest, MTA BTK, 2019, 201–223. ÖM RE
• 219. Bárány Attila, Skócia hadszervezete és hadserege (1488–1547), In: Új korszak határán, szerk. B. Szabó János, Fodor Pál, Budapest, MTA BTK, 2019, 225–231. ÖM RE
• 220. Barta Gábor, Egy magyar politikus a középkori Magyarország széthullásának éveiben (Werbőczy István kancellár: 1526–1541), In: Mohács, 1986, 275–322. ÖM BO
• 221. Jean Bérenger, Les vicissitudes de 1’alliance militaire franco-turque: 1520–1800, Revue Internationale d’Histoire Militaire, 68(1987), 7–50. ÖM
• 222. Bertényi Iván, Pálffy Géza, Rácz György, Szijártó M. István, Budapest, Argumentum Kiadó, Országgyűlés Hivatala, 2013, 46–54. ÖM
• 223. Marian Biskup, Die polnische Diplomatie in der zweiten Hälfte des 15. und in den Anfängen des 16. Jahrhunderts, Jahrbücher für Geschichte Osteuropas, 26(1978), II, 161–178. ÖM
• 224. Dušanka Bojanić, Požarevac u XVI veku i Bali-beg Jahjapašić, Istorijski časopis, 32(1985), 49–77. ÖMAz 1526-os hadjárat egyik fontos oszmán vezérének életéről.
• 225. Borosy András, A telekkatonaság és a parasztság szerepe a feudális magyar hadszervezetben, Budapest, Akadémiai, 1971 (Értekezések a Történeti Tudományok Köréből, 60). ÖM
• 226. Vidor-Louis Bourilly, Les diplomats de Francois 1er: Antonio Rincon et la politique orientale de Francois 1er (1522–1541), Revue Historique, 113(1913), 64–83, 268–308. İsmail Soysal, Türk-Fransız Diplomasi Münasebetlerinin İlk Devresi, Istanbul Üniversitesi Edebiyat Fakültesi Tarih Dergisi, 3(1953), V–VI, 70–79. ÖM
• 227. Bruckner Győző, Magyarország belső állapota a mohácsi ütközet előtt, In: Mohácsi emlékkönyv, 1526, 11–40. ÖM
• 228. Palmira Brummett, Ottoman Seapower and Levantine Diplomacy in the Age of Discovery, Albany, State University of New York Press, 1994 (SUNY Series in the Social and Economic History of the Middle East). ÖM
• 229. Büchler Sándor, Szerencsés Imre származása, In: Emlékkönyv dr. Mahler Ede 80. születésnapjára, szerk. Löwinger Sámuel, Somogyi József, Budapest, Arany János Nyomda, 1937, 406–414. ÖMSzerencsés Imre pozsonyi harmincados.
• 230. Buzás Gergely, A késő középkori európai erődépítészet és Magyarország (1450–1526), In: Új korszak határán, szerk. B. Szabó János, Fodor Pál, Budapest, MTA BTK, 2019, 233–253. ÖM RE
• 231. Václav Bůžek, Saját országában idegen: Jagelló Lajos és Habsburg Mária csehországi tartózkodása 1522–1523 fordulóján, In: Habsburg Mária, Mohács özvegye: A királyné és udvara: 1521–1531, szerk. Réthelyi Orsolya et al., Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, 2005, 57–61. ÖM
• 232. Ernest Charrière, Négociations de la France dans le Levant, ou Correspondances, mémoires et actes diplomatiques des ambassadeurs de France à Constantinople et des ambassadeurs, envoyés ou résidents à divers titres à Venise, Raguse, Rome, Malte et Jérusalem, en Turquie, Perse, Géorgie, Crimée, Syrie, Égypte, etc., et dans les États de Tunis, d’Alger et de Maroc, Tome I, Paris, Imprimerie Nationale, 1848 (Collection de Documents Inédits sur l’Histoire de France, Histoire Politique). ÖMFranciaország keleti politikája.
• 233. Pierre Chaunu, Michèle Escamilla, Charles Quint, Paris, Fayard, 2000. V. Károly születésének 500. évfordulájára rendezett kiállítás katalógusa gazdag irodalomjegyzékkel: Kaiser Karl V. (1500–1558): Macht und Ohnmacht Europas, hg. Alfred Kohle, Arnout Balis, Bonn–Wien, Kunst- und Ausstellungshalle der Bundesrepublik Deutschland– Kunsthistorisches Museum, 2000. ÖM
• 234. Ilona Czamańska, A lengyel–török kapcsolatok fordulópontjai a XVI. század első felében, In: Közép-Európa harca, 91–101. ÖM
• 235. Dąbrowski János, Lengyelország és a török veszedelem 1526 előtt, In: Mohácsi emlékkönyv, 1926, 125–140. ÖMLengyelország harcos törökellenességgel induló és a semlegességbe váltó politikájáról.
• 236. Dávid Géza, Fodor Pál, Ungarn und das Osmanische Reich Anfang des 16. Jahrhunderts, In: Das Wiener Fürstentreffen von 1515: Beiträge zur Geschichte der habsburgisch-jagiellonischen Doppelvermählung, Hg. Bogusław Dybaś, Tringli István, Budapest, MTA BTK, 2019, 51–104. ÖM
• 237. Dávid Géza, Ottoman armies and warfare 1453–1603, In: Ottoman expansion in Europe, ca. 1453–1606. Volume 2, The Ottoman Empire as a World Power, 1453–1603, eds. Suraiya N. Faroqhi, Kate Fleet, Cambridge, New York, Cambridge University Press, 2012, 276–319. ÖM
• 238. Kelly DeVries, The Lack of a Western European Military Response to the Ottoman Invasions of Eastern Europe from Nicopolis (1396) to Mohács (1526), Journal of Military History, 63(1999), 539–559. ÖMA nyugati hatalmak érdektelenségének okairól.
• 239. Jaroslav Dřímal, Účast moravské zemské hotovosti v boji proti Turkům při obraně Bělehradu r. 1521, Sborník prací Filozofické fakulty brněnské univerzity: řada historická (C), 10(1961), 149–160. ÖM
• 240. Engel Pál, Kristó Gyula, Kubinyi András, Magyarország története: 1301–1526, Budapest, Osiris, 2002, 275–404. ÖM
• 241. Erdélyi Gabriella, Egy kivételes karrier Mohács előtti kezdetei: Bethlenfalvi Thurzó Elek, In: R. Várkonyi Ágnes emlékkönyv: Születésének 70. évfordulója ünnepére, szerk. Tusor Péter, Rihmer Zoltán, Thoroczkay Gábor, Budapest, ELTE BTK, 1998, 118–132. ÖMTurzó Elek kincstartó.
• 242. Suraiya Faroqhi, Geschichte des Osmanischen Reiches, München, Beck, 2000. ÖM
• 243. Fazekas István, Die Laufbahn des habsburgtreuen hohen Geistlichen Tamás Szalaházy, In: Maria von Ungarn, i. m., 91–102. ÖMSzalaházy Tamás veszprémi püspök.
• 244. Fedeles Tamás, Egy Jagelló-kori humanista pályaképe. Csulai Móré Fülöp (1476/1477–1526), Levéltári Közlemények, 78(2007), 35–84. ÖMCsulai Móré Fülöp pécsi püspök.
• 245. Ferdinandy Mihály, Magyarország romlása: 1490–1526, Róma, [s. n.], 1979. ÖMÁm a mohácsi csata 450. évfordulójára felélénkült az érdeklődés.
• 246. Paula Sutter Fichtner, An Absence Explained: Archduke Ferdinand of Austria and the Battle of Mohács, Austrian History Yearbook, 2(1966), 11–17. ÖMFerdinánd osztrák főhercegről.
• 247. Paula Sutter Fichtner, Ferdinand of Austria. The Politics of Dynasticism in the Age of the Reformation, New York, Columbia University Press, 1982. ÖM
• 248. Emir O. Filipović, A kereszténység kapujának kulcsa? Bosznia az oszmán kalapács és a magyar üllő között, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 71kk. M500
• 249. Caroline Finkel, Osman’s Dream, In: The Story of the Ottoman Empire, 1300–1923. London, Murray, 2005. Ottoman expansion in Europe, ca. 1453–1606. Volume 2, The Ottoman Empire as a World Power, 1453–1603, szerk. Suraiya N. Faroqhi, Kate Fleet, Cambridge, New York, Cambridge University Press, 2012. Magyar nyelven egyetlen újabb összefoglalás, különös tekintettel I. Szulejmán korára: Matuz József, Az Oszmán Birodalom története, Budapest, Akadémiai, 1990. ÖM
• 250. Stephen Fischer-Galați, Ottoman Imperialism and German Protestantism: 1521–1555, Cambridge, Harvard University Press, 1959. ÖMAz európai protestantizmus és az Oszmán Birodalom kapcsolatáról.
• 251. Fodor Pál, A „hitharc oroszlánja”: Jahjapasa-oglu Báli bég (?–1527). Terjeszkedés és tartományi elit az Oszmán Birodalom európai határvidékén a 16. század elején, Keletkutatás, tanulmányok az orientalisztika köréből, 46(2019), tavasz, 51–74. ÖMJahjapasa-oglu Báli bégről.
• 252. Fodor Pál, A szimurg és a sárkány: az Oszmán Birodalom és Magyarország (1390–1533), In: Közép-Európa harca, 2004, 9–35. ÖMA legtöbb aspektusból vizsgálva a kérdést.
• 253. Fodor Pál, A szultán és az aranyalma: Tanulmányok az oszmán-török történelemről, Budapest, Balassi, 2001, 363–391. ÖMÚjabb megjelenése: Mohács, 2006, 387–409.
• 254. Fodor Pál, A terjeszkedés ideológiái az Oszmán Birodalomban, Világtörténet, 1–2(1994), 25–31. ÖMÚjra megjelent: Fodor Pál, A szultán és az aranyalma: Tanulmányok az oszmán-török történelemről, Budapest, 2001, Balassi, 170–178.
• 255. Fodor Pál, Az Oszmán Birodalom hadszervezete és hadserege (1500–1530), In: Új korszak határán, szerk. B. Szabó János, Fodor Pál, Budapest, MTA BTK, 2019, 13–36. ÖM RE
• 256. Fodor Pál, Dávid Géza, Az oszmán timár-birtokos haderő nagysága és összetétele a XVII. század második felében, Hadtörténelmi Közlemények, 117(2004), 481–509. ÖMA tartományi szpáhi lovasság (bőséges nemzetközi szakirodalommal és kitekintéssel a 16. századra)
• 257. Fodor Pál, Dávid Géza, Török–magyar béketárgyalások 1512–1514-ben, Történelmi Szemle, 36(1994), 193–225. ÖMBár a Mohács előtti időszakkal foglalkozik, mégis igen jól megvilágítja a hadiállapot idején is fennálló diplomáciai kapcsolatok lehetőségét, amit a korábbi szakirodalom szinte kategorikusan kizárt.
• 258. Fodor Pál, Előszó, In: Új korszak határán: Az európai államok hadügye és hadseregei a mohácsi csatában, szerk. B. Szabó János, Fodor Pál, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2019 (Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet), 7. ÖM RE
• 259. Fodor Pál, I. Szulejmán, In: Fodor Pál, Hegyi Klára, Ivanics Mária, Török és tatár hódítók, Budapest, Kossuth, 1993, 43–51. ÖM
• 260. Fodor Pál, Magyarország és a török hódítás, Budapest, Argumentum, 1991. ÖM BOA szakmai vita utolsó fejezete.
• 261. Fodor Pál, The Impact of the Sixteenth-Centruy Ottoman-Persian Wars on Ottoman Policy in Central Europe, In: Irano-Turkic Cultural Contacts in the 11th–17th Centuries, ed. Jeremiás M. Éva, Piliscsaba, Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete, 2003, 41–51. I. Szulejmán magyarországi tervei (szélsőségesen eltérő nézőpontokból): Perjés Géza, Az országút szélére vetett ország, Kortárs, 15(1971), 1793–1803, 1952–1959; 16(1972), 118–131. ÖM
• 262. Fodor Pál, The Unbearable Weight of Empire In: The Ottomans in Central Europe. A Failed Attempt at Universal Monarchy (1390–1566), Budapest, Research Centre for the Humanities, Hungarian Academy of Sciences, 2015. ÖMA korabeli oszmán expanziós politika széles látókörű kritikája.
• 263. Fodor Pál, Ungarn und Wien in der osmanischen Eroberungsideologie (im Spiegel der Taríh-i Bee krali, 17. Jahrhundert), Journal of Turkish Studies, 13(1989), 81–98. ÖMAz oszmán hódítás ideológiai és strukturális okai.
• 264. Fodor Pál, Wolf on the Border: Yahyapaşaoğlu Bali Bey (?–1527): Expansion and Provincial Elite in the European Confines of the Ottoman Empire in the Early Sixteenth Century, In: Şerefe: Studies in Honour of Prof. Géza Dávid on His Seventieth Birthday, eds. Fodor Pál, Kovács Nándor Erik, Péri Benedek, Budapest, Hungarian Academy of Sciences, Research Centre for the Humanities, 2019, 57–87. ÖM
• 265. Fógel József, II. Lajos udvartartása: 1516–1526, Budapest, Hornyánszky, 1917. ÖMA királyi udvar szervezete és politikai szerepére: az első, igen adatgazdag, s mindmáig igen nagy haszonnal forgatható feldolgozás.
• 266. Fraknói Vilmos, A Hunyadiak és a Jagellók kora (1440–1526), Budapest, Athenaeum, 1896. ÖMÚj kiadása: Szeged, Szegedi Kossuth Nyomda, 1997.
• 267. Fraknói Vilmos, II. Lajos és udvara: Történeti rajz, Budapest, Franklin, 1878 (Olcsó Könyvtár, 46). ÖMAz 1526 előtti időszak belpolitikájáról: a sok tekintetben pusztán általános erkölcsi ítéletek síkján mozgó korai történeti munkák után Fraknói Vilmos volt az, aki főként a vatikáni levéltárban fellelt követjelentések alapján számos munkájában szinte egy évszázadra meghatározta a Jagelló-kori Magyarország belső viszonyainak képét. Az oldalakon: II. Lajos Pecsétgyűrű
• 268. Fraknói Vilmos, Magyarország a mohácsi vész előtt, Budapest, Szent István Társulat, 1884. ÖM
• 269. Fraknói Vilmos, Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római Szentszékkel, I–III, Budapest, Szent István Társulat, 1901–1903, II. kötet. ÖM BOMagyarország és a Szentszék viszonyáról.
• 270. Fraknói Vilmos, Szalkai László esztergomi érsek és a cseh utraquisták (1524–1526), Új Magyar Sion, 15(1884), 251–264. ÖM
• 271. Fraknói Vilmos, Tomori Pál élete és levelezése, Budapest, Athenaeum, 1881. ÖM
• 272. Fraknói Vilmos, Tomori Pál élete, Századok, 15(1881), 289–312, 377–396, 723–746. ÖMTomori Pál kalocsai érsek.
• 273. Fraknói Vilmos, Werbőczy István életrajza, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1899 (Magyar Történeti Életrajzok). ÖMVerbőci István.
• 274. Martina Fuchs, Oborni Teréz, Ujváry Gábor, Münster, Aschendorff, 2005 (Geschichte in der Epoche Karls V., 5). V. Károly német-római császárról: Kárpáti Emil, V. Károly keleti politikája, Kolozsvár, Nagy Jenő és Fia, [1941]. ÖM
• 275. Carl Göllner, Zur Problematik der Kreuzzüge und Türkenkriege im 16. Jahrhundert, Revue des Études Sud-East Européennes, 13(1975), 97–115. ÖM
• 276. Gonda Imre, Niederhauser Emil, A Habsburgok: Egy európai jelenség, Budapest, Gondolat, 1977 [1978, 1987, 1998]. ÖM
• 277. Gunst Péter, V. Károly, Budapest, Akadémiai, 1976 (Életek és Korok). ÖMV. Károly és Ferdinánd a hazai tudományos-népszerűsítő irodalomban.
• 278. Gyöngyössy Márton, II. Lajos legendás alkincstartója, Szerencsés Imre és a nova moneta, Századok, 151(2017), 607–644. ÖM
• 279. Györkös Attila, A Francia Királyság hadszervezete és hadserege (1494–1534), In: Új korszak határán, szerk. B. Szabó János, Fodor Pál, Budapest, MTA BTK, 2019, 139–153. ÖM RE
• 280. Györkös Attila, Magyar hadvezér a páviai hadjáratban? Adatok a Frangepán család történetéhez és Frangepán Kristóf I. Ferenc francia királyhoz fűződő kapcsolatához, Turul, 85(2012), II, 41–45. ÖM
• 281. Habsburg Mária, Mohács özvegye: A királyné és udvara: 1521–1531, szerk. Réthelyi Orsolya et al., Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, 2005. ÖMAz újonnan feltámadt hazai érdeklődés példája a Budapesti Történeti Múzeumban 2005-ben megrendezett Mária királyné kiállítás katalógusa (bőséges szakirodalommal)
• 282. Habsburg Ottó, V. Károly: Egy európai császár, Budapest, Európa, 1994. ÖM
• 283. Hegyi Klára, Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilajet déli szandzsákjában, Századok, 135(2001), 1255–1311. ÖMAz oszmán szolgálatban álló balkáni katonaparasztság.
• 284. Gernot Heiss, Politik und Ratgeber Königin Maria von Ungarn in den Jahren 1521–1531, Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 82(1974), 119–180. ÖM
• 285. Hermann Zsuzsanna, Államháztartás és a pénz értéke a Mohács előtti Magyarországon (Megjegyzések Thurzó Elek költségvetési előirányzatához), Századok, 109(1975), 301–336. ÖM
• 286. Hermann Zsuzsanna, Az 1515. évi Habsburg–Jagelló szerződés: Adalék a Habsburgok magyarországi uralmának előtörténetéhez, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1961 (Értekezések a Történeti Tudományok Köréből, Új sorozat, 21). ÖMMagyarország és a Habsburgok.
• 287. Hermann Zsuzsanna, Jakob Fugger, Budapest, Akadémiai, 1976 (Életek és Korok). ÖMA Fuggerek a hazai tudományos-ismeretterjesztő irodalomban.
• 288. Andrew C. Hess, The Evolution of the Ottoman Seaborn Empire in the Age of the Oceanic Discoveries: 1453–1525, The American Historical Review, 75(1970), 1892–1919. ÖMAz oszmán flotta (amelyet a Dunán is felhasználtak)
• 289. Andrew C. Hess, The Ottoman Conquest of Egypt (1517) and the Beginning of the Sixteenth-Century World War, International Journal of Middle East Studies, 4(1973), I, 55–76. ÖMAz oszmánok tengeri ellenfeleiről.
• 290. Andrew C. Hess, The Road to Victory: The Significance of Mohács for Ottoman Expansion, In: From Hunyadi to Rákóczi: War and Society in Late Medieval and Early Modern Hungary, eds. Bak M. János, Király K. Béla, New York, Columbia University Press, 1982 (War and Society in Eastern Central Europe, 3), 159–178. ÖM
• 291. Christopher Hibbert, A Medici-ház tündöklése és bukása, Budapest, Holnap, 1993 [2007, 2010]. ÖM
• 292. The Histories of Charles V: Nationale Perspektiven von Persönlichkeit und Herrschaft, hg. C. Scott Dixon, Martina Fuchs, Münster, Aschendorff, 2005 (Gesichte in der Epoche Karls V., 6). ÖM
• 293. Michael Hochedlinger, Die französisch-osmanische „Freundschaft”: 1525–1792: Element antihabsburgischer Politik, Gleichgewichtsinstrument, Prestigeunternehmung – Aufriß eines Problems, Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 102(1994), I–II, 108–164. ÖM
• 294. Huszár Lajos, A budai pénzverés II. Lajos korában, Budapest, Budapest Székesfőváros, 1941 (Tanulmányok Budapest Múltjából, 9). ÖMAz állam gazdasági helyzete.
• 295. Igaz Levente, A Portugál Királyság hadszervezete és hadserege (1495–1541), In: Új korszak határán, szerk. B. Szabó János, Fodor Pál, Budapest, MTA BTK, 2019, 181–199. ÖM RE
• 296. Colin H. Imber, The Navy of Süleyman the Magnificent, Archivum Ottomanicum, 6(1980), 211–282. ÖM
• 297. Colin Imber, The Ottoman Empire, 1300–1650: The Structure of Power, Basingtoke, Palgrave MacMillan, 2002. ÖM
• 298. Halil İnalcık, The Ottoman Empire: The Classical Age 1300–1600, London, Widenfeld and Nicolson, 1973. A History of the Ottoman Empire to 1730: Chapters from the Cambridge History of Islam and the New Cambridge Modern History, ed. Michael Allan Cook, Cambridge, Cambridge University Press, 1976. Soliman le Magnifique et son temps, ed. Gilles Veinstein, Paris, La Documentation Française, 1992. ÖMAz Oszmán Birodalom Összefoglaló művek.
• 299. Halil İnalcık, The Socio-Political effects of the Diffusion of Fire-arms in the Middle East, In: War, Technology and Society in the Middle East, eds. Vernon J. Parry, Malcolm Yapp, London, Oxford University Press, 1975, 195–217. ÖMAz oszmánok tüzérsége és tűzfegyverei.
• 300. Christine Isom-Verhaaren, An Ottoman Report about Martin Luther and the Emperor: New Evidence of the Ottoman Interest in the Protestant Challenge to the Power of Charles V, Turcica, 28(1996), 299–318. I. Szulejmán uralma első korszakának legfontosabb oszmán államférfiáról: Hester Donaldson Jenkins, Ibrahim Pasha, Grand Vizir of Suleiman the Magnificent, New York, Columbia University, 1911 (Studies in History, Economics and Public Law, XLVI/2). ÖM
• 301. Iványi Béla, A tüzérség története Magyarországon a kezdetektől 1711-ig, Hadtörténelmi Közlemények, 27(1926), 1–36, 125–166, 259–289, 393–419. ÖMMagyarország déli határvédelmi rendszeréről.
• 302. Iványi Béla, Eperjes városa és az 1526–1528. évi hadjáratok, Hadtörténelmi Közlemények, 11(1910), 446–456. ÖM
• 303. Aleksa Ivić, Istorija Srba u Ugarskoj od pada Smedereva do seobe pod Carnoievicem: 1459–1690, Zagreb, Privrednikova knjižara i štamparija, 1914. ÖMAz események főbb szereplői közül Bakics Pál.
• 304. Jászay Magda, Velence és Magyarország: Egy szomszédság küzdelmes története, Budapest, Gondolat, 1990, 189–221. ÖMVelence mozgásterének beszűküléséről.
• 305. Kádas István, A megye pénze: A zsoldosok fenntartására kivetett adó és a megyei pénztár (1498–1511), In: Veretek, utak, katonák: Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról, szerk. Kádas István, Skorka Renáta, Weisz Boglárka, Budapest, MTA BTK Történettudományi Intézet, 2018, 185–203. ÖM
• 306. Káldy-Nagy Gyula, A török állam hadseregének kialakulása I. Szulejmán korára, In: Mohács, 1986, 163–194. ÖMAz Oszmán Birodalom hadserege Összefoglaló művek.
• 307. Káldy-Nagy Gyula, Suleimans Angriff auf Europa, Acta Orientalica Academiae Scientiarium Hungaricae, 28(1974), 163–212. ÖM
• 308. Káldy-Nagy Gyula, Szulejmán, Budapest, Gondolat, 1974. ÖM
• 309. Antonín Kalous, Tárgyalások az utraquisták egyesüléséről a római egyházzal: Kiegyezési politika, In: Szentírás, Hagyomány, Reformáció: Teológia- és egyháztörténeti tanulmányok, szerk. F. Romhányi Beatrix, Kendeffy Gábor, Budapest, Gondolat, 2009, 157–163. ÖM
• 310. Kasza Péter, Egy karrier hajnala. Adalékok Brodarics István tanulmányainak és családi viszonyainak kérdéséhez, Századok, 142(2008), 1187–1209. ÖM
• 311. Kasza Péter, Egy korszakváltás szemtanúja: Brodarics István pályaképe, Budapest– Pécs, Kronosz Kiadó, Magyar Történelmi Társulat, 2015. ÖM
• 312. Kasza Péter, Ein Humanist am Scheideweg: Stephan Brodarics am Hof der Königin Maria, In: Maria von Ungarn, i. m., 73–89. ÖM
• 313. Kenyeres István, A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a XVI. században, Levéltári Közlemények, 74(2003), 59–63. ÖM
• 314. Kenyeres István, A Magyar Királyság fiskális politikája és katonai kiadásai a mohácsi csata előtt, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 41kk. M500
• 315. Kerékgyártó Árpád, Ecsédi Báthori István nádor élete, Hazánk, 1(1858), 472–485. ÖMEcsedi Bátori István nádor.
• 316. Kiss Lajos, Nándorfehérvár bukása (1521), Hadtörténelmi Közlemények, 1(1889), 389–440, 546–612. ÖM
• 317. Petr Klučina, České země za Jiřího z Poděbrad a Jagellovců, Praha, Albatros, 1994. Krzysztof Szydłowiecki kancellár naplója 1523-ból, kiad. Zombori István, Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség – Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, 2004, 237–240, 290–292. ÖM
• 318. Alfred Kohler, Ferdinand I.: 1503–1564: Fürst, König und Kaiser, München, Beck, 2003. Kaiser Ferdinand I.: Aspekte eines Herrscherlebens, hg. Martina Fuchs, Alfred Kohler, Münster, Aschendorff, 2003 (Geschichte in der Epoche Karls V., 2). ÖM BO
• 319. Dariusz Kołodziejczyk, Ottoman-Polish diplomatic relations (15th–18th Century), Leiden–Boston–Köln, 2000, Brill (The Ottoman Empire and its Heritage, 18). ÖM
• 320. Korpás Zoltán, A Spanyol Monarchia hadszervezete és hadserege (1492–1537), In: Új korszak határán, szerk. B. Szabó János, Fodor Pál, Budapest, MTA BTK, 2019, 155–179. ÖM RE
• 321. Korpás Zoltán, Csaták és pusztítás. Pavia, Mohács és Róma (1525–1527) összefüggései a Magyar Királyság történetének szemszögéből, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 181kk. M500
• 322. Korpás Zoltán, La frontera oriental de la Universitas Christiana entre 1526–1532: La política húngara y antiturca de Carlos V., In: Carlos V: Europeísmo y Universalidad, Volumen III: Los escenarios del Imperio, Madrid, Universidad de Granada, 2001, 321–336. ÖM
• 323. Kosáry Domokos, Magyar külpolitika Mohács előtt, Budapest, Magvető, 1978 (Gyorsuló Idő). ÖMAlapvető áttekintés a régebbi szakirodalom bő jegyzékével.
• 324. Kosáry Domokos, Magyarország külpolitikai helyzete Mohács előtt, In: Mohács, 1986, 101–126. ÖM
• 325. E. Kovács Péter, Ferdinánd főherceg és Magyarország, Történelmi Szemle, 44(2003), 25–44. ÖMÚjraközölve részlet: Mohács, 2006, 409–411.
• 326. Kruppa Tamás, A Velencei Köztársaság és az Oszmán Birodalom diplomáciai kapcsolatai (1499–1540), In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 99kk. M500
• 327. Kruppa Tamás, Az 1501. évi oszmánellenes velencei–magyar–pápai szövetség a velencei követjelentések fényében, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 113kk. M500
• 328. Kruppa Tamás, Buda és Sztambul Róma szemével. Antonio Burgio és Lorenzo Campeggio jelentései a magyar–oszmán béketárgyalásokról (1524–1526), In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 153kk. M500
• 329. Kubinyi András, A Jagelló-kori Magyarország történetének vázlata, Századok, (127)1994, 288–319. ÖMA Jagelló-korról készült újabb összefoglalások.
• 330. Kubinyi András, A királyi tanács köznemesi ülnökei a Jagelló-korban, In: Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok: Mályusz Elemér Emlékkönyv, szerk. H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc, Budapest, Akadémiai, 1984, 257–268. ÖM
• 331. Kubinyi András, A királyi titkárok II. Lajos uralkodása idején, Gesta, 10(2006), I, 3–22. Meglepő módon, míg II. Lajosról még nem készült életrajz, addig felesége, Mária – különösen a külföldi kutatásban – mind a mai napig az érdeklődés homlokterében áll: Ortvay Tivadar, Mária, II. Lajos magyar király neje (1505–1558), Budapest, MTA, 1914 (Magyar Történeti Életrajzok). ÖM Az oldalakon: Pecsétgyűrű
• 332. Kubinyi András, A királyi udvar a késő középkori Magyarországon, In: Idővel paloták...: Magyar udvari kultúra a 16–17. században, szerk. G. Etényi Nóra, Horn Ildikó, Budapest, Balassi, 2005, 13–32. ÖM
• 333. Kubinyi András, A királyi udvar élete a Jagelló-korban, In: Kelet és nyugat között: Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére, szerk. Koszta László, Szeged, Szegedi Középkorász Műhely, 1995, 309–335. ÖM
• 334. Kubinyi András, A királyi udvar kormányzati szerepe Mohács előtt, Budapest, MTA, [2005] (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián). ÖM
• 335. Kubinyi András, A középbirtokos nemesség Mohács előestéjén, In: Magyarország társadalma a török kiűzésének idején, szerk. Szvircsek Ferenc, Salgótarján, Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1984, 5–24 (Discussiones Neogradienses, 1). ÖM
• 336. Kubinyi András, A magyar állam belpolitikai helyzete Mohács előtt, In: Mohács, 1986, 59–99. ÖM
• 337. Kubinyi András, A mohácsi csata és előzményei, Századok, 115(1981), 66–107. ÖMAz 1520 és 1526 közötti diplomáciai kapcsolatoktól.
• 338. Kubinyi András, A Szapolyaiak és familiárisaiak (szervitoraik), In: Bessenyei József , Horváth Zita, Tóth Péter, Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről: A Szapolyaiak a magyar történelemben című, 2002. november 22-i és az Erdély története a 15–17. században című, 2001. november 30-i Miskolcon rendezett konferenciák előadásai, Miskolc, Miskolci Egyetem, 2004 (Studia Miskolcinensia, 5), 169–194. Az 1514. évi Dózsa-féle parasztháború új szempontú feldolgozása: Keresztesekből lázadók, In: Tanulmányok 1514 Magyarországáról, szerk. C. Tóth Norbert, Neumann Tibor, Budapest, MTA BTK Történettudományi Intézet, 2015 (Magyar történelmi emlékek, Értekezések). Megújult II. Ulászló pályaképe is: Neumann Tibor, Slabý král, či oběť okolností? Vladislav II. z maďarského pohledu, Dějiny a současnost, 34(2012), IV, 40–43. ÖM
• 339. Kubinyi András, A szávaszentdemeter–nagyolaszi győzelem 1523-ban: Adatok Mohács előzményéhez, Hadtörténelmi Közlemények, 25(1978), 194–222. ÖM
• 340. Kubinyi András, Az 1525. évi „Kalandos szövetség”, In: Ünnepi tanulmányok Sinkovics István 70. születésnapjára: 1980. augusztus 19., szerk. Bertényi Iván, Budapest, ELTE, 1980, 141–153. ÖM1980 után viszont sorra jelentek meg azok az új tanulmányok és összefoglalások, melyek a korszak teljes újragondolását eredményezték.
• 341. Kubinyi András, Az egyház szerepe az országos politikában és a honvédelemben a középkor végén, In: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon, Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999, 87–99. ÖM
• 342. Kubinyi András, Die Nürnberger Haller in Ofen: Ein Beitrag zur Geschichte des Südosthandels im Spätmittelalter, Mitteilungen des Vereins für Geschichte der Stadt Nürnberg, 52(1963–1964), 80–128. ÖM
• 343. Kubinyi András, Diplomáciai érintkezések a Jagelló-kori magyar állam és a pápaság között (1490–1526), In: Magyarország és a Szentszék kapcsolatának ezer éve, szerk. Zombori István, Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1996, 119–134. ÖM
• 344. Kubinyi András, Egy üzletelő és diplomata várúr Mohács előtt: Ákosházi Sárkány Ambrus, In: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára: Tanulmányok, szerk. Pamer Nóra, Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994 (Művészettörténet, Műemlékvédelem, 6), 263–291. ÖMSárkány Ambrus.
• 345. Kubinyi András, Főúri étrend tábori körülmények között 1521-ben, In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére, szerk. Fodor Pál, Pálffy Géza, Tóth István György, Budapest, MTA TKI Gazdaság- és Társadalomtörténeti Kutatócsoport, 2002, 249–262. ÖM
• 346. Kubinyi András, Habsburg Mária királyné udvartartása és a politika: 1521–1526, In: Habsburg Mária, Mohács özvegye: A királyné és udvara: 1521–1531, szerk. Réthelyi Orsolya et al., Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, 2005, 13–23. ÖM Az oldalakon: Pecsétgyűrű
• 347. Kubinyi András, Hadszervezet a késő középkori Magyarországon, In: Nagy képes millenniumi hadtörténet: 1000 év a hadak útján, szerk. Rácz Árpád, Budapest, Rubicon-Ház–Aquila, 2000, 75–86. ÖM
• 348. Kubinyi András, Logisztikai kérdések a Mohács előtti magyar hadszervezetben, In: Az értelem bátorsága: Tanulmányok Perjés Géza emlékére, szerk. Hausner Gábor, Budapest, Argumentum, 2005, 441–457. ÖM
• 349. Kubinyi András, Magyarország déli határvárai a középkor végén, Castrum Bene, 2(1990), 65–76. ÖM
• 350. Kubinyi András, Magyarország hatalmasai és a török veszély a Jagelló-korban (1490–1526), In: Közép-Európa harca, 117–145. ÖM
• 351. Kubinyi András, Politika és honvédelem a Jagellók Magyarországán, Hadtörténelmi Közlemények, 113(2000), 397–413. ÖM
• 352. Kubinyi András, Szálkai László esztergomi érsek politikai szereplése, Aetas, 9(1994), I, 102–119. Újra megjelent: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon, Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999, 147–160. ÖM
• 353. Kubinyi András, Szulejmán szultán 1524. évi békeajánlata: Legenda vagy tény?, In: Uő, Nándorfehérvártól Mohácsig: A Mátyás- és a Jagelló-kor hadtörténete, Budapest, Argumentum, 2007, 151–155. ÖM
• 354. Kubinyi András, Városaink háborús terhei Mátyás alatt, In: Házi Jenő Emlékkönyv: Emlékkönyv Házi Jenő Sopron város főlevéltárosa születésének 100. évfordulója tiszteletére, szerk. Dominkovits Péter, Turbuly Éva, Sopron, Soproni Levéltár, 1993, 155–167. ÖMA Jagelló-kor hadszervezete A magyar hadszervezetről.
• 355. Kubinyi András, Werbőczy Mohács (1526) előtti politikai pályafutása, In: Tanulmányok Werbőczy Istvánról, szerk. Hamza Gábor, Budapest, Professzorok Háza, 2001 (MF Könyvek, 21), 65–98. ÖM
• 356. Kujáni Gábor, Adalékok a Brodarics család és Brodarics István életéhez, Budapest, Athaeneum, 1913. ÖM
• 357. Kulcsár Péter, A Jagelló-kor, Budapest, Gondolat, 1981 (Magyar História). ÖMAz addigi eredményeket igen magas színvonalon összefoglaló tudományos-népszerűsítő munka.
• 358. Kunsthistorisches Museum, 15. April bis 31. August 2003, hg. Wilfried Seipel, Milano, Skira, 2003. Kaiser Ferdinánd I.: Ein mitteleuropäischer Herrscher, hgg. ÖMFerdinánd születésének 500. évfordulójára rendezett kiállítás katalógusa, bőséges irodalomjegyzékkel: Kaiser Ferdinand I.: 1503–1564: Das Werden der Habsburgermonarchie.
• 359. Laczlavik György, Kettős pecsét alatt, Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó (1483–1549), Pécs, Budapest, Kronosz Kiadó, Magyar Történelmi Társulat, 2014. ÖM BO
• 360. Laczlavik György, Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó pályafutásának kezdete, Levéltári Közlemények, 75(2004), 3–44. ÖMVárdai Pál egri püspök.
• 361. Nenad Lemajić, Bakići porodica poslednjeg srpskog despota, Novi Sad, 1995 (Filozofski Fakultet u Novom Sadu, Odsek za Istoriju; Istorijski Arhiv »Srem«, Sremska Mitrovica, Monografije Knj. 36). ÖM
• 362. Alfons Lhotsky, Das Zeitalter des Hauses Österreich: Die ersten Jahre der Regierung Ferdinands I. in Österreich (1520–1527), Wien, Böhlau, 1971. ÖM
• 363. Josef Macek, Jagellonský věk v českých zemích (1471–1526), I–IV, Praha, Academia, 1992–1999. ÖM
• 364. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, MNM, 1994. Süleymân the Second and his Time, eds. Halil İnalcık, Cemal Kafadar, Istanbul, Isis Press, 1993. ÖM
• 365. Majoros Ferenc, Bernd Rill, Das Osmanische Reich 1300–1922, Regensburg, Pustet, 1994. ÖM
• 366. Maria von Ungarn, 1505–1558: eine Renaissancefürstin, Martina Fuchs, Orsolya Réthelyi Hgg. unter Mitarb. von Katrin Sippel, Münster, Aschendorff Verlag, 2007 (Geschichte in der Epoche Karls V, 8). ÖMA kiállításhoz kapcsolódó konferencia anyaga.
• 367. Garrett Mattingly, Renaissance diplomacy, Boston, Penguin Books, 1955. ÖMA korszak európai diplomáciájáról.
• 368. Josef Matuz, Der Verzicht Süleymans des Prächtigen auf die Annexion Ungarns, Ungarn Jahrbuch, 6(1974–75), 38–46. ÖM
• 369. Mátyás-Rausch Petra, Oborni Teréz, Tóth Csaba, Pénzügyek Mohács árnyékában, Budapest, ELTE HTK–Martin Opitz, 2026.
• 370. Matija Mesić, Hrvati nakon bana Berislavića do muhačke bitke, Rad Jugoslavenske Akademije Znanosti i Umjetnosti, 8(1872), 77–163; 22(1873), 55–204. ÖMA horvát–magyar viszony és az osztrák katonai jelenlét Horvátországban. Új kiadása: Matija Mesić, Hrvati na izmaku srednjega vijeka, Slavonski Brod, Hrvatski institut za povijest, 1996 (Bibliotheca Croatica: Slavonica, Sirmiensia et Baranyensia). Magyar kivonata: Margalits Ede, Horvát történelmi repertorium, I–II, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1900–1902, I, 323–377.
• 371. Mikó Gábor, Új források az 1519. évi magyar–oszmán fegyverszüneti egyezmény történetéhez. Bélai Barnabás követjárása a Portán, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 119kk. M500
• 372. Miskolczy István, Keresztes-hadjárat terve a mohácsi ütközet előtt, In: Mohácsi emlékkönyv, 1526, 41–62. ÖMA keresztény alapon történő európai segítségnyújtás lehetőségeinek beszűküléséről.
• 373. F. Molnár Mónika, Az itáliai államok hadszervezete és hadseregei (1494–1526), In: Új korszak határán, szerk. B. Szabó János, Fodor Pál, Budapest, MTA BTK, 2019, 121–137. ÖM RE
• 374. Battista Mondin, Pápák enciklopédiája, Budapest, Szent István Társulat, 2001. ÖM
• 375. Rhoads Murphey, Ottoman Warfare: 1500–1700, New Brunswick, Rutgers University Press, 1999 (Warfare and History). ÖM
• 376. Rhoads Murphey, Süleyman I and the Conquest of Hungary: Ottoman Manifest Destiny or a Delayad Reaction to Charles V’s Universalist Vision, Journal of Early Modem History, 5(2001), 197–221. ÖM
• 377. Nagy Tamás, I. Habsburg Ferdinánd, Budapest, Press Publica, 2003 (Változó Világ, 57). ÖM
• 378. Nemes Gábor, Az apostoli Szentszék „keleti politikája” a 15–16. században, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 89kk. M500
• 379. Nemes Gábor, Oszmánellenes segítség helyett császárellenes liga? Giovanni Francesco Capi pápai nuncius missziója 1526-ban, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 163kk. M500
• 380. Nemes Gábor, Pápai követek a Mohács előtti Magyarországon, Századok, 150(2016), 369–385. ÖMAz itáliai hatalmak Habsburg-ellenes összefogásának okairól: Itália története [1494–1534], vál. Rajnai László, ford., jegyz. Magyarósi Gizella, Budapest, Európa, 1990 (Clio: Klasszikus Történetírók). VII. Kelemen pápasága a hazai tudományos népszerűsítő irodalomban: Gergely Jenő, A pápaság története, Budapest, Kossuth, 1982 [1999].
• 381. Neumann Tibor, Királyi hatalom és országgyűlés a Jagelló-kor elején, In: Rendiség és parlamentarizmus Magyarországon a kezdetektől 1918-ig, szerk. Dobszay Tamás, Forgó András, ifj. ÖM
• 382. Neumann Tibor, „Minden időkben kegyelmes uratok kívánunk lenni”: A királyi városok adóztatása a 15. század végén, In: Hatalom, adó, jog. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról, szerk. Kádas István, Weisz Boglárka, Budapest, MTA BTK Történettudományi Intézet, 2017, (Magyar Történelmi Emlékek, Értekezések), 13–106. ÖM
• 383. Neumann Tibor, Registrum proventuum regni Hungariae: Magyar Királyság kincstartójának számadáskönyve (1494–1495), Budapest, MTA BTK Történettdományi Intézet, 2019. ÖM
• 384. Günter Ogger, A Fuggerek: Császári és királyi bankárok, Budapest, Európa, 1999 [Kelly, 2009]. ÖM
• 385. On the Verge of a New Era: The Armies of Europe at the Time of the Battle of Mohács, eds. B. Szabó János, Fodor Pál, Budapest, Research Centre for the Humanities, 2021.
• 386. The Ottoman Empire in the Early Modern World, eds. Metin Kunt, Christine Woodhead, London–New York, Routledge, 1995. ÖMSüleyman the Magnificent and his Age.
• 387. Sauh Özbaran, The Ottomans in Confrontation with the Portugese in the Red Sea after the Conquest of Egypt in 1917, Studies on Turkish-Arab Relations, 1(1986), I, 207–214. ÖM
• 388. Janusz Pajewski, Stosunki polsko-węgierskie i niebezpieczeństwo tureckie: W latach 1516–1526, Warszawa, Towarzystwo Naukowe Warszawskie, 1930 (Rozprawy Historyczne Towarzystwa Naukowego Warszawskiego, Tom 9, Zeszyt 3). ÖM
• 389. František Palacký, Geschichte von Böhmen, I–X, Prag, Tempsky, 1845–1867, 5/2. ÖMBár II. Ulászló és II. Lajos Csehország királya is volt, a cseh–magyar kapcsolatokkal, illetve a Csehország ügyeivel foglalkozó irodalom mind hazánkban, mind Csehországban elég szűkös.
• 390. Pálffy Géza, A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. század elejéig (Vázlat egy készülő nagyobb összefoglaláshoz), Történelmi Szemle, 38(1996), 163–217. Krbavska bitka i njezine posljedice, uredio Dragutin Pavličević, Zagreb, Hrvatska Matica Iseljenika, 1997. ÖM
• 391. Pálffy Géza, Horvátország és Szlavónia a 16–17. századi Magyar Királyságban, In: Tanulmányok a 60 éves Gecsényi Lajos tiszteletére, szerk. Baráth Magdolna, Molnár Antal, Budapest, Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány, 2002, 107–123. Croato-Hungarica: Uz 900 godina hrvatsko-mađarskih povijesnih veza = A horvát–magyar történelmi kapcsolatok 900 éve alkalmából, ured. Milka Jauk-Pinhak, Kiss Gy. Csaba, Nyomárkay István, Zagreb, Katedra za hungarologiju Filozofskog fakulteta Sveučilišta u Zagrebu–Matica hrvatska, 2002 (Biblioteka Hungarologica Zagrabiensis, 1). ÖM
• 392. Barbara von Palombini, Bündniswerben abendländischer Mächte um Persien: 1453–1600, Wiesbaden, Steiner, 1968 (Freiburger Islamstudien, 1). ÖMA magyar–perzsa szövetség lehetőségéről.
• 393. Pálosfalvi Tamás, From Nicoplis to Mohács: A History of Ottoman–Hungarian Warfare, 1389–1526, Leiden–Boston, Brill, 2018, (The Ottoman Empire and Its Heritage. Politics, Society and Economy, 63). ÖMAz 1521–1526-os magyar–török háború Az 1526 előtti magyar–oszmán háborúk teljes spektrumának áttekintése.
• 394. Papp Sándor, A török béke kérdése a Dózsa-féle parasztháború idején, In: Előadások a Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum- Egyesület I. Szakosztályában, szerk. Egyed Emese, Pakó László, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2016 (Certamen, 3), 239–240. ÖMÚjabb adalékok a korábbi diplomáciai kapcsolatokhoz.
• 395. Papp Sándor, Magyarország és az Oszmán Birodalom (a kezdetektől 1540-ig), In: Közép-Európa harca, 37–90. ÖMAz Oszmán Birodalom és Magyarország viszonya 1526 előtt.
• 396. Vernon J. Parry, La manière de combattre, In: War, Technology and Society in the Middle East, eds. Vernon J. Parry, Malcolm Yapp, London, Oxford University Press, 1975, 218–256. ÖMAz oszmán taktikáról.
• 397. Perjés Géza, Az országút szélére vetett ország: A magyar állam fennmaradásának kérdése a Mohácstól Buda elestéig tartó időben, Budapest, Magvető, 1975 (Gyorsuló Idő). ÖMVégül könyv alakban is.
• 398. Péterfi Bence, A Német-római Birodalom hadszervezete és hadserege (1493–1532), In: Új korszak határán, szerk. B. Szabó János, Fodor Pál, Budapest, MTA BTK, 2019, 93–119. ÖM RE
• 399. Götz Freiherr von Pölnitz, Anton Fugger: 1453–1535, I–IV, Tübingen, Mohr, 1958–1971. ÖM
• 400. Götz Freiherr von Pölnitz, Jakob Fugger: Kaiser, Kirche und Kapital in der oberdeutschen Renaissance, Tübingen, Mohr, 1949. ÖMA Fugger-ügy irodalmából.
• 401. Rácz György, A Jagellók heraldikai reprezentációja, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 13kk. M500
• 402. Martyn Rady, Rethinking Jagiełło Hungary (1490–1526), Central Europe, 3(2005), I, 3–18. ÖM
• 403. Rázsó Gyula, A Habsburg-birodalom politikai és katonai törekvései Magyarországon Mohács időszakában, In: Mohács, 1986, 127–162. ÖM
• 404. Reiszig Ede, A magyarországi János-lovagok a XVI. században, Századok, 54(1920), 403–486. ÖMTahi János, a vránai johannita perjelség kormányzója.
• 405. Gerhard Rill, Fürst und Hof in Österreich: Von den habsburgischen Teilungsverträgen bis zur Schlacht von Mohács (1521/22 bis 1526): Band I: Außenpolitik und Diplomatie, Wien–Köln– Weimar, Böhlau, 1993. ÖM
• 406. John Michael Rogers, Rachel Ward, Süleyman the Magnificent, London, British Museum Publications, 1988 [1990]. I. Szulejmán a hazai tudományos-ismeretterjesztő irodalomban: Fekete Lajos, Szulejmán szultán, Budapest, Akadémiai, 1967 (Életek és Korok). ÖM
• 407. Gunther E. Rothenberg, Die Österreithische Militärgrenze in Kroatien: 1522 bis 1881, Wien–München, Herold, 1970. ÖM
• 408. Sashalmi Endre, A Moszkvai Fejedelemség hadszervezete és hadserege (1462–1533), In: Új korszak határán, szerk. B. Szabó János, Fodor Pál, Budapest, MTA BTK, 2019, 37–50. ÖM RE
• 409. Schwalm Edit, Budapest, Archaeolingua, 2003, 429–434. ÖM
• 410. Monika Ute Schwob, Der Ofener Humanistenkreis der Königin Maria von Ungarn, Südostdeutsches Archiv, 17–18(1974–1975), 50–73. Bob van den Boogert, Jacqueline Kerkhoff, Maria van Hongarije: Konigin tussen keizers en kunstenaars: 1505–1558, Zwolle–Utrecht– ’s-Hertogenbosch, Waanders Uitgevers–Rijksmuseum Het Catharijneconvent–Noordbrabants Museum. 1993. ÖM
• 411. Sebők Ferenc, Hadseregek Európában és Magyarországon a kései középkorban, Acta Universitatis Scientiarium Szegediensis: Acta Historica, 113(2001), 73–82. ÖM
• 412. Kenneth M. Setton, The Papacy and the Levant (1204–1571): Volume III: The Sixteenth Century, Philadelphia, American Philosophical Society, 1984. ÖMMagyarország és az európai keresztény nagyhatalmak: a pápaság keleti politikájának legjobb áttekintése.
• 413. Sörös Pongrác, Jerosini Brodarics István: 1571–1539, Budapest, Szent István Társulat, 1907. ÖM
• 414. Spekner Enikő, A budai Fugger-faktorátus: Egy délnémet kereskedő- és bankház képviselete a késő középkori Budán: 1503–1533, In: Vándorutak – Múzeumi örökség: Tanulmányok Bodó Sándor tiszteletére, 60. születésnapja alkalmából, szerk. Viga Gyula, Holló Szilvia Andrea, Cs. ÖM
• 415. Sudár Balázs, Mohács hátteréhez: a nogajok, Mamaj és a kángyilkosság, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 171kk. M500
• 416. Szabó Dezső, A magyar országgyűlések története II. Lajos korában, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága, 1909. ÖMFraknói szempontrendszerét viszi tovább gazdag forrásanyagra támaszkodva, ám azt nem egy helyen félreértve.
• 417. Szabó Dezső, Küzdelmeink a nemzeti királyságért: 1505–1526, Budapest, Franklin, 1917 (A Magyar Nemzet Önállóságáért és Függetlenségéért Vívott Küzdelmek Története, 1). ÖM
• 418. Szabó Dezső, Válasz Szekfű Gyulának „A magyar országgyűlések története II. Lajos korában” című könyvről szóló bírálatára, Századok, 55(1911), 553–555. ÖM
• 419. B. Szabó János, A honfoglalóktól a huszárokig A középkori magyar könnyűlovasságról, Budapest, Argumentum, 2010, (Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára). ÖM
• 420. B. Szabó János, A Magyar Királyság hadszervezete és hadserege (1490–1529), In: Új korszak határán, szerk. B. Szabó János, Fodor Pál, Budapest, MTA BTK, 2019, 67–92. ÖM RE
• 421. B. Szabó János, A mohácsi csata és a „hadügyi forradalom”: I. rész: A magyar királyság hadserege 1526-ban, Hadtörténelmi Közlemények, 117(2004), 443–480. ÖM
• 422. B. Szabó János, Bevezetés, In: Új korszak határán, szerk. B. Szabó János, Fodor Pál, Budapest, MTA BTK, 2019, 9–12. ÖM RE
• 423. B. Szabó János, Mohács: régi kérdések, új válaszok, a Magyar Királyság hadserege az 1526. évi mohácsi csatában, Budapest, Hadtörténeti Intézet és Múzeum–Line Design, 2015. ÖM BO
• 424. Szakály Ferenc, A kenyérmezei csata (1479. okt. 13.) és a török–magyar állóháború a határok mentén (1465–1520), Budapest, Tudományos Ismeretterjesztő Társaság, 1979 (Történelmi Füzetek). ÖM
• 425. Szakály Ferenc, A magyar végvárrendszer összeomlása, In: Nagy képes millenniumi hadtörténet: 1000 év a hadak útján, szerk. Rácz Árpád, Budapest, Rubicon-Ház–Aquila, 2000, 87–91. ÖMAz 1989-es rendszerváltás után a hadtörténeti munkák kiadása a reneszánszát éli, bár ezek között természetesen a tudományos-ismeretterjesztő publikációk vannak túlsúlyban, melyekben többnyire a régebbi, kikristályosodott nézetek lelhetők fel.
• 426. Szakály Ferenc, A török–magyar küzdelem szakaszai a mohácsi csata előtt (1365–1526), In: Mohács, 1986, 11–57. I. Szulejmán és kora (bőséges nemzetközi szakirodalommal): Nagy Szulejmán szultán és kora: 1994. szeptember 7–1995. január 8., Budavári Palota „A” épület, [... összeáll. és a bev. tanulmányt írta ... Gerelyes Ibolya], [rend., közread. a] ÖM
• 427. Szakály Ferenc, Hadügyi változások a középkori magyar állam bukásának időszakában, In: Magyarország hadtörténete, I–II, főszerk. Liptai Ervin, Budapest, Zrínyi, 1985, I, 135–163. ÖM
• 428. Szakály Ferenc, Nándorfehérvár, 1521: A vég kezdete, In: Zay Ferenc, Az Lándorfejírvár elveszésének oka e vót és így esött, kiad. Kovács István, Budapest, Magyar Helikon, 1980, 83–163. Politikatörténeti források Bátori István első helytartóságához (1522–1523) = Politisch-geschichtliche Quellen zur Geschichte der ersten Statthalterschaft von István Bátori (1522–1523), Közzéteszi / Hgg. ÖM
• 429. Szakály Ferenc, Nándorfehérvár 1521-es ostromához: Egy királyi adománylevél köztörténeti tanulságai, Hadtörténelmi Közlemények, 25(1978), 484–499. ÖM
• 430. Szakály Ferenc, Szerbek Magyarországon – Szerbek a magyar történelemben (Vázlat), In: A szerbek Magyarországon, szerk. Zombori István, Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 1991, 11–50. ÖM
• 431. Székely Samu, Brodarics István élete és működése, Történelmi Tár, 3(1888), 1–34, 225–262. ÖMBrodarics István kancellár.
• 432. Szekfű Gyula, Szabó Dezső: A magyar országgyűlések története II. Lajos korában, Századok, 55(1911), 448–451. ÖMKritikája.
• 433. Szentkláray Jenő, A dunai hajóhadak története, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Történeti Bizottsága, 1885. ÖMA kor magyar hadseregéről.
• 434. Szokola László, A Lengyel–Litván Államszövetség hadszervezete és hadserege (1501–1531), In: Új korszak határán, szerk. B. Szabó János, Fodor Pál, Budapest, MTA BTK, 2019, 51–66. ÖM RE
• 435. Tardy Lajos, Mohács és a perzsa hadbalépés elmaradása, In: Mohács, 1986, 241–274. ÖM
• 436. Tardy Lajos, Régi magyar követjárások Keleten, Budapest, Akadémiai, 1971 (Kőrösi Csoma Kiskönyvtár, 11). ÖM
• 437. Taucher Gusztáv, Jurisich Miklós, a kőszegi hős, Kőszeg, Rónai, 1932. ÖMFerdinánd főherceg horvátországi hadparancsnokáról.
• 438. Török Pál, A mohácsi vész diplomáciai előzményei, In: Mohácsi emlékkönyv, 1526, 141–192. ÖMMagyarország diplomáciai elszigetelődéséről, főként a Német-római Birodalom rendjeivel folyatott tárgyalások tekintetében ad alapos áttekintést.
• 439. Török Péter, Tomori Pál katonai pályafutása, In: Studia militaria, szerk. Lisznyai Lajos, Kaló József, Debrecen, [magánkiadás], 2004, 71–101. ÖMAz új szakirodalom segítségével korrigálja Fraknói tévedéseit.
• 440. C. Tóth Norbert, A Magyar Királyság 1522. évi költségvetése, In: Pénz, posztó, piac: Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról, szerk. Weisz Boglárka, Budapest, MTA BTK Történettudományi Intézet, Budapest, 2016, (Magyar Történelmi Emlékek, Értekezések), 83–148. ÖM
• 441. C. Tóth Norbert, Bakóc Tamás kölcsönei a királynak, In: Hadi és más nevezetes történetek: Tanulmányok Veszprémy László tiszteletére, szerk. Kincses Katalin Mária, Budapest, Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet, 2018, 81–91. ÖM
• 442. C. Tóth Norbert, Budapest, Magyar Országos Levéltár, 2010, (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 50.) ÖM
• 443. C. Tóth Norbert, Ecsedi Bátori István nádor pozsonyi tartózkodásának számadáskönyve, adalékok Magyarország 1526 végi politikatörténetéhez, Levéltári Közlemények, 80(2009), 169–208. ÖM
• 444. C. Tóth Norbert, Egy legenda nyomában. Szapolyai János és ecsedi Bátori István viszonya 1526 előtt, Századok, 146(2012), 443–464. ÖM
• 445. C. Tóth Norbert, Szapolyai János erdélyi vajda 1522. évi havasalföldi hadjáratai. Havasalföld korlátozott függetlenségének biztosítása, Hadtörténelmi Közlemények, 125(2012), 987–1014. ÖMAz 1522-es havasalföldi hadieseményekről.
• 446. Tringli István, Mohács felé, 1490–1526, Budapest, Kossuth, 2009 (Magyarország története, 8). ÖM Az oldalakon: A helyszín
• 447. Új korszak határán: Az európai államok hadügye és hadseregei a mohácsi csatában, szerk. B. Szabó János, Fodor Pál, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2019 (Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet); 2. bőv. kiad., Budapest, BTK, 2022. ÖM BO REMagyarország helyzete Európában: a korabeli európai erőviszonyok legfrissebb, teljes körű felmérése. Az oldalakon: II. Lajos
• 448. Ion Ursu, La politique orientale de François Ier (1515–1547), Paris, Honore Champion, 1908. ÖM
• 449. Varga Szabolcs, Az 1527. évi horvát–szlavón kettős „királyválasztás” története, Századok, 142(2008), 1075–1134. ÖM Az oldalakon: Főpapok és főurak
• 450. Veszprémy Márton, II. Lajos király horoszkópjai, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 57kk. M500
• 451. Wenczel Gusztáv, Frangepán Kristóf velencei fogságáról, Új Magyar Múzeum, 1(1850–1851), II, CCCXXIX–CCCLXXXVI. Matija Mesić, Krsto Frankapan u tudjini, Rad Jugoslavenske Akademije Znanosti i Umjetnosti, 13(1870), 17–80. ÖMFrangepán Kristóf. Magyar kivonata: Margalits Ede, Horvát történeti repertórium, I–II, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1900–1902, I, 281–288. Új összefoglalása: Hrvatski biografski lexikon, IV, Zagreb, Leksikografski Zavad Miroslav Krleža, 1998, 414–415.
• 452. Andrzej Wyczański, Francja wobec państw jagiellońskich w latach 1515–1529, Wrocław, Zakład Narodowy im. ÖMOssolińskich–Wydawnictwo, 1954 (Prace Instytutu Historycznego Uniwersytetu Warszawskiego, 6).
• 453. Zombori István, A magyar királyi udvar 1523-ban: Krzysztof Szydłowiecki lengyel követ beszámolója, In: Idővel paloták...:, i. m., 33–44. ÖM
• 454. Zombori István, Hatalom és családi viszály: V. Károly és I. Ferdinánd kapcsolata, Világtörténet, 15(1993), III–IV, 5–14. ÖM
• 455. Zombori István, II. Lajos udvara: Szydłowiecki kancellár naplója alapján, In: Magyar reneszánsz udvari kultúra, szerk. R. Várkonyi Ágnes, Budapest, Gondolat, 1987, 107–117. ÖMÚjabb, az udvar működését, kormányzati szerepét feltáró tanulmányok.
• 456. Zombori István, Jagelló-Habsburg kísérlet a török elleni háborúra 1523-ban: Krzysztof Szydłowiecki kancellár naplója alapján In: Közép-Európa harca, 147–153. ÖMAz utolsó nagyszabású magyar kísérlet a közép-európai védelmi szövetség megszerzésére.

A csata, a hadszervezet és a hadtörténet

• 457. Ágoston Gábor, Mohács, In: The Seventy Great Battles of All Time, ed. Jeremy Black, London, Thames & Hudson, 2005, 110–112. ÖM
• 458. Alföldi László M., The Battle of Mohács: 1526, In: From Hunyadi to Rákóczi: War and Society in Late Medieval and Early Modern Hungary, eds. Bak M. János, Király K. Béla, New York, Columbia University Press, 1982 (War and Society in Eastern Central Europe, 3), 189–201. ÖMA 450. évfordulóig megjelent jelentősebb magyar irodalom összefoglalása és kritikája.
• 459. Baksay Sándor, Dáma: Történeti körkép, Budapest, Franklin Társulat, 1899, 133–150. ÖMEgy műkedvelő régiségbúvár már ekkor felvetette, hogy a helyszín meghatározásánál félreértelmezték Brodarics leírását.
• 460. Bánlaky [Breit] József, Az ország süllyedése a Jagellók alatt: A Mohácsi katasztrófa, In: Bánlaky [Breit] József, A magyar nemzet hadtörténelme, XII, Budapest, Grill Károly, 1939, 167–282. ÖMEzekhez az eredményekhez képest több ponton is visszalépést jelentett.
• 461. Bárány Attila, Magyarország és a külső segítség 1526-ban, In: „Nekünk mégis Mohács kell…”, szerk. Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Budapest, MTA BTK–OSZK, 2016, 35–54. ÖM Az oldalakon: A holttest Czettricz Sárffy-levél Wolsey-levél
• 462. Barta Gábor, Az országút szélére vetett vita, Magyar Tudomány, 87(1980), 113–121. ÖMBarta viszontválasza.
• 463. Barta Gábor, Vajon kié az ország? Budapest, Labirintus, 1988, 91. Az oldalakon: A holttest
• 464. Bende Lajos, A mohácsi csata, Hadtörténelmi Közlemények, 13(1966), 532–567. ÖMEzt azonban alacsony színvonalú feldolgozások követték.
• 465. Béres Sándor, Észrevételek az állatok hadászati szerepéről és a lovasság harcáról a mohácsi csata idején, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 259kk. M500
• 466. Bessenyei József, Ferdinánd király és a magyarországi arisztokrácia, különös tekintettel Ferdinánd pártjának kialakulására (1526–1540), Történelmi Szemle, 45(2003), 1–2, 93–107. Az oldalakon: Főpapok és főurak
• 467. Bódai Ferenc, Baranya vármegye topographiai és históriai leírása, Tudományos Gyűjtemény, 12(1820), 31–69. ÖMA 18–19. század Baranya megyével foglalkozó országismereti, helytörténeti munkáiban is megtalálható időnként a csata leírása.
• 468. Botlik Richárd, Az 1526. évi mohácsi csata „árnyékseregei”, Budapest, 2017 (e-könyv). Az oldalakon: Főpapok és főurak
• 469. Botlik Richárd, Egy könyv ürügyén – II. Lajos király halálának körülményeiről, In: Különvélemény: A mainstream magyar történelem határán, szerk. Illik Péter, Budapest, Unicus Műhely, 2017, 11–50. ÖM Az oldalakon: II. Lajos Sárffy-levél
• 470. Botlik Richárd, Nemes István, Gondolatok az 1526. évi mohácsi csata távolmaradóiról, a hadkötelezettség törvényeiről és a tárgyalt kor orvosi kérdéseiről, Hadtörténelmi Közlemények, 132(2019), 455–474. ÖM
• 471. Botlik Richárd, Nemes István, Tolvaj Balázs, Kétségeink II. (Jagelló) Lajos cseh- és magyar király (1506–1526) holttestének azonosításával kapcsolatban, Orvostörténeti Közlemények, 234–237(2016), 5–21. ÖMA kötetben megfogalmazott vélekedésekkel szemben foglalt állást. Az oldalakon: II. Lajos A holttest Pecsétgyűrű Czettricz Sárffy-levél
• 472. Csendes László, Rázsó Gyula, A mohácsi csata: MDCXXVI, In: Mohács: 1526 (Minikönyv), szerk. Hunyadi Károly, Budapest, Hadtörténeti Múzeum 1977, 7–88. ÖMBár számos jó megfigyelést tartalmaztak, az évforduló idején Perjés írásai mellett nem váltott ki túl nagy visszhangot.
• 473. Csorba Dávid, A Mohács-szindróma, avagy II. Lajos halála (1526) historiográfiai nézőpontból, Magyar Könyvszemle, 131(2015), 425–442. ÖM Az oldalakon: Pecsétgyűrű
• 474. Csorba Dávid, II. Lajos király halála historiográfiai nézőpontból, In: „Nekünk mégis Mohács kell…”, szerk. Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Budapest, MTA BTK–OSZK, 2016, 155–175. ÖM
• 475. Domokos György, A mohácsi csata (1526. augusztus 29.), In: Fegyvert s vitézt...: A magyar hadtörténet nagy csatái, szerk. Hermann Róbert, Budapest, Corvina, 2003, 81–95. Marossy [Marosi] Endre, Hol hőseink vére folyt..., Budapest, 2003, Coldwell, 53–68. ÖM Az oldalakon: Sanudo
• 476. Drusza Tamás, A mohácsi csata rekonstrukciója. Új adatok – új megközelítés – új hipotézis, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 585kk. M500
• 477. Drusza Tamás, „Mohács” valóságának nyomában. A mohácsi csata rekonstrukciójának elemzési kihívásai és lehetséges módszere, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 507kk. M500
• 478. Feridun M. Emecen, A csata, amely a „Nagy Török” előtt megnyitotta a magyar Alföldet – Mohács, 1526, In: Mohács, 2006, 412–434. ÖM
• 479. Ete János, A mohácsi csata helye a dűlőnevek alapján, Művelődési Tájékoztató, 8(1966), XII, 91–92. ÖMEz utóbbi sajátos helytörténeti megközelítésű javaslatot ad a csata lokalizációjára.
• 480. Faragó Dávid, Brodarics István szemtanúja: Herceg Miklós, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 327kk. M500
• 481. Farkas Gábor Farkas, II. Lajos király temetései, In: „Nekünk mégis Mohács kell…”, szerk. Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Budapest, MTA BTK–OSZK, 2016, 125–138. ÖM
• 482. Farkas Gábor Farkas, II. Lajos rejtélyes halála: I., Magyar Könyvszemle, 116(2000), 443–463. ÖM BO Az oldalakon: II. Lajos A holttest Pecsétgyűrű Sárffy-levél
• 483. Farkas Gábor Farkas, II. Lajos rejtélyes halála: II., (117)2001, 33–66. ÖM
• 484. Farkas Gábor Farkas, Új kérdések II. Lajos rejtélyes halálával és temetésével kapcsolatban, Magyar Könyvszemle, 131(2015), 381–396. ÖM Az oldalakon: II. Lajos A holttest A helyszín Sárffy-levél
• 485. Fedeles Tamás, Klerikusok fegyverben. A mohácsi csata ismert egyházi résztvevői, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 313kk. M500
• 486. Ignaz Aurelius Fessler, Die Geschichten der Ungern und ihrer Landsassen: Die Ungern unter Königen aus Österreich-Ernestischen Linie, I–X, Leipzig, bei J. F. Gleditsch, 1815–1825. ÖMEzek közül kiemelkedik; Ez tartalmazott első ízben egy – a felirata szerint Brodarics leírása nyomán készült – térképvázlatot is a csatáról.
• 487. Fodor Pál, Hollók évadja: Gondolatok a mohácsi csatáról és következményeiről, In: „Nekünk mégis Mohács kell…”, szerk. Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Budapest, MTA BTK–OSZK, 2016, 7–17. ÖM
• 488. Fodor Pál, Pap Norbert, Kitanics Máté, Kiket rejthetnek a sátorhelyi tömegsírok? Néhány gondolat a mohácsi csata tömegsírjainak vizsgálatáról, Újkor.hu, 2021.
• 489. Fodor Pál, Szulejmán és Magyarország: hódítás, ideológia és emlékezet, In: Pap Norbert (szerk.), A mohácsi csata, Budapest, 2025. Angolul: Fodor Pál, Süleyman and Hungary: Conquest, Ideology and Memory, In: Pap Norbert (ed.), The Battle of Mohács, 1526, Leiden – Boston, Brill, 2024, 15–46. RE
• 490. Gaucsik István, Ortvay Tivadar: a tudósok köztársaságának képviselője, 2, Fórum, Társadalomtudományi Szemle, 18(2016), III, 75–99. ÖMOrtvay művének értékelése.
• 491. Gyalókay Jenő, A mohácsi csata 1526. augusztus 29-én, In: Mohácsi emlékkönyv, 1526, 193–276. Ez az írás mind széles forrásbázisa, mind katonai-hadtörténeti szemlélete okán a mai napig az egyik legkiválóbb feldolgozása a csatának. Újra megjelent: Mohács, 2006, 267–321. ÖMAz addigi nyilvánvaló hiányosságok pótlására rendelte meg a Magyar Történelmi Társulat a csata négyszázadik évfordulójára kiadott emlékkönyvbe.
• 492. Gyalókay Jenő, A mohácsi csata 1526. augusztus 29-én, In: Mohácsi emlékkönyv 1526, Budapest, 1926, 193–276. (Szapolyai késéséről: 239–245; II. Lajos halálának híreiről: 246–254.) Újra megjelent: Mohács, 2006, 267–321. Az oldalakon: II. Lajos A holttest A helyszín Czettricz Hírterjedés
• 493. Gyalókay Jenő, Földvár, Hadtörténelmi Közlemények, 27(1926), 290–300. ÖMKülön a csata új lokalizációja körüli vitákról.
• 494. Gyáni Gábor, Elbeszélhető-e egy csata hiteles története? Metatörténeti megfontolások, Hadtörténelmi Közlemények, 119(2006), 121–133. ÖMKései metodikai bírálatként is értelmezhető.
• 495. Halmay Barna, Az 1526-iki mohácsi csata keletkezése és igazi helye: A négyszázéves évfordulóra egykorú adatok alapján, Debrecen, Magyar Nemzeti Könyv- és Lapkiadóvállalat, 1926. ÖMHasonló eredményekre jutott egy amatőr kutató is, de az ő megközelítésmódja sokkal kezdetlegesebb.
• 496. Joseph von Hammer-Purgstall, Geschichte des Osmanischen Reiches, Dritter Band: Vom Regierungsantritte Suleiman des Ersten bis zum tode Selim’s II: 1520–1574, Pest, Hartleben, 1828. ÖMAz ezeken alapuló első feldolgozás. Új kiadása: Graz, 1964.
• 497. Kanász Viktor, Kanizsa és a mohácsi csata, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 441kk. M500
• 498. Kasza Péter, Holttest a patakban, In: „Nekünk mégis Mohács kell…”, szerk. Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Budapest, MTA BTK–OSZK, 2016, 69–83. ÖM
• 499. Kasza Péter, Holttest a patakban, Magyar Könyvszemle, 131(2015), 397–412. ÖM Az oldalakon: II. Lajos A holttest A helyszín Czettricz Sárffy-levél Sanudo
• 500. Franz von Kausler, Atlas der wichtigsten Schlachten, Treffen und Belagerungen der alten, mittleren und neuern Zeit in 200 Blättern, Karlsruhe–Freiburg, B. Herder, 1831, 145. ÖMHammer nyomán egy újabb térképvázlat is készült a csatáról.
• 501. Hrvoje Kekez, The Battle of Krbava Field in 1493: Context, Event, Consequences, and Perception, Budapest, 2026.
• 502. Kiss Béla, Újabb adatok a mohácsi csatatér kutatásához, Baranyai Helytörténetírás: A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 9(1976), 371–390. ÖMTovábbá.
• 503. Kiss Károly, A mohácsi ütközet elemzése a csatatéren, In: A magyar orvosok és természetvizsgálók Pécsett tartott hatodik nagygyűlésének munkálatai, Pécs, Hölbling 1846, Miksa, 11–16. A 19. század vége felé fellendülő hadtörténeti irodalom úttörő vállalkozása Kápolnai Pauer István, A mohácsi hadjárat 1526-ban, Hadtörténelmi Közlemények, 2(1889), 177–208, 441–462. ÖMEzeknek az új tudományos eredményeknek az első magyar összefoglalása; Ezt a munkát is a jellegzetesen katona szerzők által művelt hadtörténetírás gyöngeségei, például a jegyzetapparátus hiánya jellemezte.
• 504. Kitanics Máté, Fodor Pál, Pap Norbert, A magyar és az oszmán haderő a mohácsi csatában, In: Pap Norbert (szerk.), A mohácsi csata, Budapest, 2025. Angolul: The Battle of Mohács, 1526 (History of Warfare, 146), Leiden – Boston, Brill, 2024, 83–124. RE Az oldalakon: Főpapok és főurak
• 505. Kovács Viktória, A véres kard körülhordozása a Magyar Királyságban Mohács előestéjén, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 223kk. M500
• 506. Leopold Kupelwieser, Die Kämpfe Ungarns mit den Osmanen bis zur Schlacht bei Mohács, Wien–Leipzig, Wilhelm Braumüller, 1895, 217–250. ÖMEzt hamarosan újabb, hasonló művek követték.
• 507. Magyar László András, Miben halt meg II. Lajos király?, In: „Nekünk mégis Mohács kell…”, szerk. Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Budapest, MTA BTK–OSZK, 2016, 139–145. ÖM
• 508. Magyar Lóránt Gergely, A bizonyíthatóság határai II. Lajos király halálával összefüggésben, In: „Nekünk mégis Mohács kell…”, szerk. Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Budapest, MTA BTK–OSZK, 2016, 97–108. ÖM
• 509. Marosi Endre, A mohácsi csatatér helymeghatározásához, Hadtörténelmi Közlemények, 23(1976), 631–650. ÖM
• 510. Marosi Endre, Mohács-komplexus? Hadtörténelmi Közlemények, 27(1980), 142–160. ÖMA könyv kritikái.
• 511. Nagy-L. István, A mohácsi csata 4D-ben. Adalékok a csata harcászati rekonstrukciójához, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 565kk. M500
• 512. Négyesi Lajos, A mohácsi csatát megelőző katonai döntések, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 203kk. M500
• 513. Négyesi Lajos, Az 1526. évi hadjárat oszmán forrásainak ellentmondásai, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 211kk. M500
• 514. Négyesi Lajos, Hol volt Mohács? Élet és Tudomány, 59(2004), 1098–1101. ÖM
• 515. „Nekünk mégis Mohács kell…”: II. Lajos király rejtélyes halála és különböző temetései: az Országos Széchényi Könyvtárban 2015. augusztus 29-én megrendezett tudományos szimpóziumon elhangzott előadások szerkesztett és bővített kiadása, szerk. Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Budapest, MTA BTK–OSZK, 2016. ÖM BOA 2015. évi konferencia anyaga. Az oldalakon: II. Lajos Mozzanatok A holttest Pecsétgyűrű Czettricz Sárffy-levél Wolsey-levél Szerémi Sanudo Hírterjedés
• 516. Nemes Gábor, A győri székeskáptalan bandériuma a késő középkorban, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 247kk. M500
• 517. Nemes Imre, Hozzászólás Perjés Géza „A mohácsi csata” című tanulmányához, Hadtörténelmi Közlemények, 24(1977), 105–116. ÖME tanulmány nyomán komoly vita bontakozott ki.
• 518. Nemes István, Tolvaj Balázs, II. Lajos magyar király (1506–1526) holttestének megtalálása: Az 1926-ban írt igazságügyi orvosszakértői vélemény elemzése és újraértelmezése, Orvosi Hetilap, 155(2014), 475–480. ÖMA téma újragondolására sor került a 2014-től megélénkülő diskurzusban. Az oldalakon: II. Lajos A holttest Pecsétgyűrű Czettricz Sárffy-levél
• 519. Németh Béla, Baranya Szent Istvántól a jelen korig, In: Baranya múltja és jelenje, I–II, szerk. Várady Ferenc, Pécsett, Telegdi Á. Ny., 1896–1897, II, 211–730. ÖM
• 520. Ortvay Tivadar, A mohácsi csata, elvesztésének okai és következményei: Egykorú jelentések és okiratos közlések alapján, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1910 (Értekezések a Történeti Tudományok Köréből, 22/9). ÖMA kor színvonalán álló tudományosság kritériumai szerint, a rendelkezésre álló teljes forrásbázis felhasználásával készült Szerzője azonban nem rendelkezett kellő hadtörténeti ismeretekkel, így jobbára Kupelwieser nyomán tárgyalta az eseményeket.
• 521. Ortvay Tivadar, A mohácsi csata, Máriabesnyő, Gödöllő, Attraktor, 2010. ÖMÚj kiadása.
• 522. Pálffy Géza, Mohács – fordulópont Magyarország és Közép-Európa történetében, In: „Nekünk mégis Mohács kell…”, szerk. Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Budapest, MTA BTK–OSZK, 2016, 19–34. ÖM
• 523. Pálosfalvi Tamás, Nikápolytól Mohácsig: 1396–1526, Budapest, Zrínyi, 2005, 198–210. ÖM
• 524. Pánya István – Jankó Annamária, A mohácsi csata emlékei az első katonai felmérés eredeti szelvényein, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 469kk. M500
• 525. Pap Norbert, Fodor Pál, Kitanics Máté, Morva Tamás, Szalai Gábor, Gyenizse Péter, A mohácsi Törökdomb, Történelmi Szemle, 60(2018), 325–345. ÖMÚjabban élénk diskurzus alakult ki a csata eseményeinek lokalizációjával kapcsolatos kérdésekről is.
• 526. Pap Norbert, Kitanics Máté, A csata, In: Pap Norbert (szerk.), A mohácsi csata, Budapest, 2025. Angolul: The Battle of Mohács, 1526, Leiden – Boston, Brill, 2024, 171–213. RE
• 527. Pap Norbert, Kitanics Máté, Gyenizse Péter, Szalai Gábor, Polgár Balázs, Sátorhely vagy Majs? Földvár környezeti jellemzői – a mohácsi csata centrumtérségének lokalizálása, Történelmi Szemle, 61(2019), 209–246. ÖM
• 528. Georgius Papanek, Geographica descriptio comitatus Baranyaensis ... et liberae regiaeque urbis Quinque-Ecclesiensis, Quinque-Ecclesiensis, J. Engel, 1783, 117–130. ÖM
• 529. Pataki József, Radu de la Afumați és Zápolya János magatartása a mohácsi csata előestéjén, In: A magyar nemzetiség története és testvéri együttműködése a román nemzettel, főszerk. Demény Lajos, Bukarest, Politikai Kiadó, 1976 (Tanulmányok a Romániai Együttlakó Nemzetiségek Történetéből és Testvéri Együttműködéséről a Román Nemzettel), I, 73–75. A II. Lajos halála körül terjengő mendemondákról, a kérdés teljes irodalmával: Gyalókay Jenő, A mohácsi csata (1526. augusztus 29.) In: Mohácsi emlékkönyv, 1526, 246–254. ÖM
• 530. Perjés Géza, A mohácsi csata (1526. augusztus 29.), Hadtörténelmi Közlemények, 23(1976), 427–468. ÖMTeljesen új fejezetet nyitott viszont a csata kutatástörténetében. Újraközölve: Mohács, 1986, 195–239., illetve Mohács, 2006, 321–351. Az oldalakon: II. Lajos
• 531. Perjés Géza, A mohácsi csata: 1526. augusztus 29. Rubicon, 13(2002), II, 21–23. ÖM
• 532. Perjés Géza, Mohács, Budapest, Gondolat, 1979. ÖM BOAz 1521-ben kezdődő magyar-török háború politikai hátterével együtt könyv formában.
• 533. Perjés Géza, Válasz Nemes Imrének, Hadtörténelmi Közlemények, 24(1977), 280–291. ÖM
• 534. Polgár Balázs, Csata Harsány-hegynél (1687), Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2020.
• 535. Rácz Piroska, A székesfehérvári királyi bazilika temetkezései, In: „Nekünk mégis Mohács kell…”, szerk. Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Budapest, MTA BTK–OSZK, 2016, 109–123. ÖM
• 536. Rázsó Gyula, A mohácsi katasztrófa (1526. augusztus 29.), Baranyai Művelődés, 20(1976), 12–18. ÖM
• 537. Rázsó Gyula, [Szakály Ferenc: A mohácsi csata c. könyvének ismertetése], Hadtörténelmi Közlemények, 23(1976), 161–163. ÖMSzakály Ferenc művének hadtörténeti szempontú hiányosságairól.
• 538. Sebők Ferenc, Új szempontok a mohácsi csata megítéléshez, In: „Magyaroknak eleiről”: Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére, szerk. Piti Ferenc, Szeged, Szegedi Középkorász Műhely, 2000, 457–471. ÖMA magyar hadsereg összetételéből indult ki, de sajnos csupán a források és a szakirodalom túl szűk szeletére támaszkodott, így következtetései igencsak megkérdőjelezhetőek.
• 539. Seláf Levente, A mohácsi csata visszhangja kortárs tudósító énekekben, In: „Nekünk mégis Mohács kell…”, szerk. Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Budapest, MTA BTK–OSZK, 2016, 147–153. ÖM
• 540. B. Szabó János, A legnépszerűbb „Mohács-hoax”: Szapolyai vajda „késéséről”, In: Hermann Róbert (szerk.), Összeesküvési teóriák a magyar történelemben (Századok Könyvek, 6), Budapest, 2022, 65–72.
• 541. B. Szabó János, A mohácsi csata, Budapest, Corvina, 2006 [2011, 2013]. ÖM BO Az oldalakon: Sárffy-levél
• 542. B. Szabó János, A mohácsi csata és a „hadügyi forradalom”: II. rész: A magyar hadsereg a mohácsi csatában, Hadtörténelmi Közlemények, 118(2005), 573–632. ÖM BOA nemzetközi hadtörténetírásban nagyszabású vitákat kiváltó „military revolution” teóriájához kapcsolódva tekintette át a csata lefolyását és előzményeit, s új lokalizációt javasolt.
• 543. B. Szabó János, C. Tóth Norbert, „Árnyékboksz az árnyékhadsereggel” – avagy már megint mindenért Szapolyai a hibás: A magyar elit 1526. évi katonai szerepvállalásáról Botlik Richárd új könyve kapcsán, Hadtörténelmi Közlemények, 131(2018), 287–320. ÖM
• 544. B. Szabó János, C. Tóth Norbert, Válasz Botlik Richárdnak és Nemes Istvánnak, Hadtörténelmi Közlemények, 132(2019), 475–487. ÖM Az oldalakon: Főpapok és főurak
• 545. B. Szabó János, Egy Mátyás-kori oklevél és a mohácsi csata centrumában fekvő Földvár falu „rejtélye” (Egy évszázados kirakós játék új darabjai), In: Hunyadi Mátyás és kora, szerk. Bárány Attila, Kavecsánszki Máté, Pósán László, Takács Levente, Debrecen, MTA–DE Lendület „Magyarország a középkori Európában” kutatócsoport, 2019 (Memoria Hungariae, 12), 149–159. ÖM
• 546. B. Szabó János, „Ért kalászt lengettél”. Alkalmas-e a Mohácsi-sík csatatérnek?, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 489kk. M500
• 547. B. Szabó János, Eszéktől Mohácsig: a csatába vezető út, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 499kk. M500
• 548. B. Szabó János, II. Lajos halálának helyszíne: táj és orális hagyomány, Hadtörténelmi Közlemények, 132(2019), 443–453. ÖM Az oldalakon: A helyszín
• 549. B. Szabó János, II. Lajos király a mohácsi csatában, In: „Nekünk mégis Mohács kell…”, szerk. Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Budapest, MTA BTK–OSZK, 2016, 55–68. ÖM
• 550. B. Szabó János, Tóth Ferenc, Mohacs (1526) Soliman le Magnifique prend pied en Europe centrale, Paris, Economica, 2009. ÖMEbben az időszakban csupán néhány tanulmány kívánta a témát új módon megközelíteni.
• 551. Szakály Ferenc, A mohácsi csata, Budapest, Akadémiai, 1975 (Sorsdöntő Történelmi Napok, 2). ÖM BOA csata 450. évfordulójára viszont tömegesen jelentek meg az új feldolgozások; Címe ellenére magával a csatával foglalkozik a legkevesebbet, de kiváló áttekintést nyújt a csatánál fontosabbnak ítélt előzményekről, a vereség tulajdonképpeni okairól.
• 552. Szakály Ferenc, A mohácsi csatavesztés, In: Magyarország hadtörténete, I–II, főszerk. Liptai Ervin, Budapest, Zrínyi, 1985, I, 157–163. ÖMSzélesebb kitekintéssel magának a csatának az eseményeire.
• 553. Szebelédi Zsolt, A Sárffy-levél értelmezésének nehézségei filológus szemmel, In: „Nekünk mégis Mohács kell…”, szerk. Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Budapest, MTA BTK–OSZK, 2016, 85–95. ÖM
• 554. Szebelédi Zsolt, Rejtélyes holttest a Csele-patak közelében: A Sárffy-jelentés értelmezésének nehézségei filológus szemmel, Magyar Könyvszemle, 131(2015), 413–424. ÖM Az oldalakon: II. Lajos Pecsétgyűrű Sárffy-levél
• 555. Szurmay Sándor, A mohácsi hadjárat 1526-ban, Budapest, Pesti Könyvnyomda, 1901 (A Ludovika Akadémia Közleményeinek Melléklete). ÖM
• 556. Piotr Tafiłowski, Mohacs 29 VIII 1526. Zabrze, Inforteditions, 2010. Bitka pri Moháči - historický medzník v dejinách strednej Európy (490. výročie): zborník príspevkov z medzinárodnej vedeckej konferencie, z XX. archívnych dní v Slovenskej republike, v Tatranskej Lomnici v dňoch 23–25. mája 2016 = Die Schlacht bei Mohács – ein historischer Wendepunkt in der Geschichte Mitteleuropas (490. Jahrestag): ein Sammelband mit Beiträgen zur internationalen wissenschaftlichen Konferenz anlässlich der XX. Archivtage in der Slowakischen Republik in Tatranská Lomnica 23–25. Mai 2016, eds. Mária Grófová, Božena Malovcová, Pavel Sůra, Bratislava, Spoločnosť slovenských archivárov, 2016. ÖM
• 557. Cemalettin Taşkıran, L’art de guerre dans l’Empire ottoman et la bataille de Mohács (jusqu’au XVI siècle), In: Von Crécy bis Mohács: Kriegswesen im späten Mittelalter (1346–1526): Eine Publikation des Heeresgeschichtlichen Museums, Militärhistorisches Institut (XXII. Kongreß der Internationalen Kommission für Militärgeschichte; Wien, 9–13. September 1996), Wien, Heeresgeschichtlichen Museum–Militärhistorisches Institut, 1997, 207–217. ÖMHammer munkásságának rendkívül nagy hatása volt az utókorra, ezt a művét időnként még korunkban is forrásként használják.
• 558. Tóth Dominik, Mire jó a szekérvár? Egy huszita eljárás továbbélése a mohácsi csata időszakában, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 269kk. M500
• 559. C. Tóth Norbert, Az Alsó részek főkapitánysága 1523–1526 között. Tomori Pál kapitányságai, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 291kk. M500
• 560. C. Tóth Norbert, Bátori István nádor útja a mohácsi síkra. Kísérlet az egyik parancsnok csata előtti tevékenységének feltárására, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 283kk. M500
• 561. Tuček Viktor, Esetlen vagy esélytelen mozgósítás? Miként valósult meg a Cseh Korona országainak mozgósítása az Oszmán Birodalommal szemben 1526-ban, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 233kk. M500
• 562. Veress D. Csaba, Várak Baranyában, Budapest, Zrínyi, 1992, 44–47. ÖME helytörténeti hagyomány kései utóda; A kutatók számára a következő nagy lépest az oszmán források felfedezése jelentette.
• 563. Viczián István – Szeberényi József, A mohácsi csata igaz története, helyszíneinek és eseményeinek földrajzi rekonstrukciója, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 533kk. M500
• 564. Zdeněk Vybíral, Bitva u Moháče. Krvavá porážka uherského a českého krále Ludvíka Jagellonského v boji s Osmany 29. srpna 1526. Praha, Havran, 2008. ÖMA csata szélesebb, közép-európai recepciójáról.

A csatatér helye, régészet, környezet

• 565. Almási Sándor, 1526 vagy 1687? Történhetett-e Majsnál az 1687. évi dél-baranyai hadjárat „elfeledett hadművelete”?, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 221kk. M500
• 566. Marcos de Andrés – Kocsmár Réka – Molnár Erika – Vig Viktor – Bereczki Zsolt – Pálfi György, A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. tömegsírja feltárásának befejezése és a csontvázmaradványok feldolgozásának első lépései, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 335kk. M500
• 567. Bertók Gábor, A mohácsi csata a Janus Pannonius Múzeum Mohács500 Kutatóprogramja eredményeinek tükrében (2009–2026), In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 17kk. M500
• 568. Bertók Gábor – Németh Balázs – Haramza Márk, Az 1526. évi mohácsi csata két, a helyszínen talált tűzfegyverlelete és a korai tűzfegyverek sajátosságai, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 165kk. M500
• 569. Bertók Gábor – Neményi Réka – Simon Béla, Az 1526. évi mohácsi csatához köthető tömegsírok felfedezésének története és a III. tömegsír új feltárásának eredményei, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 323kk. M500
• 570. Bertók Gábor – Haramza Márk – Németh Balázs, Lövedékek egy „mohácsi” csatatérről, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 143kk. M500
• 571. Bertók Gábor – Szabó Máté – Haramza Márk – Szajcsán Éva – Simon Béla, Mohács500 csatatérkutatási program, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 37kk. M500
• 572. Cserna Károly, A mohácsi csatatér, In: Szilágyi Sándor (szerk.), A magyar nemzet története, IV, Budapest, 1896 (a 506. oldal után). Az oldalakon: A helyszín
• 573. Csóka Balázs – Csóka Péter – Nagy Eszter – Niklai Virág – Machlik Borbála – Galbács Gábor – Palásti Dávid Jenő – Bertók Gábor – Haramza Márk, A Mohácsi-síkon talált lövedékek kémiai összetételének meghatározása LIBS-vizsgálatokkal, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 177kk. M500
• 574. Dénes József, Földvártól Udvarig. Hol lehetett a Brodarics István tudósításában szereplő falu?, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 31kk. M500
• 575. Az első katonai felmérés (1782–1785) térképe és országleírása, Mohács környéke. Mapire. Az oldalakon: A helyszín
• 576. Gábris Gyula, Természetföldrajzi észrevételek a mohácsi csatamező legújabb kutatásainak eredményeihez, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 177kk. M500
• 577. Gombor László, A Szent Liga serege 1687. július 31. – augusztus 5. közötti táborozásáról készült metszet georeferálása, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 231kk. M500
• 578. Gyenizse Péter, Varga Gábor, A Mohácsi-sík és környéke geomorfológiai viszonyai, valamint ezek szerepe a mohácsi csatában, In: Mordortól Mohácsig, Budapest, 2020, 23–50. Angolul: Gyenizse Péter, Lóczy Dénes, Varga Gábor, Geomorphology of the Mohács Plain and Its Environs, In: The Battle of Mohács, 1526, Leiden – Boston, 2024, 217–237. RE
• 579. Haramza Márk – Bányai Ferenc, Sarkantyúk a mohácsi csata korában, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 119kk. M500
• 580. Haramza Márk – Thiele Ádám, S-keresztvasú fegyverek Mohács térségéből, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 93kk. M500
• 581. Kis Luca – Szabó Árpád – Vig Viktor – Marcos de Andrés – Tihanyi Balázs – Bereczki Zsolt – Kocsmár Réka – Geretovszky Zsolt – Vajda Balázs – Mai Tímea – Zay Orsolya – Haramza Márk – Bertók Gábor – Neményi Réka – Pálfi György, Egy arc és sors a mohácsi III. tömegsírból. A 95. számú egyén biológiai rekonstrukciója, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 487kk. M500
• 582. Kiss Andrea, A kis jégkorszak, a Spörer-minimum és Mohács, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 111kk. M500
• 583. Kitanics Máté, Nagy Levente, Hancz Erika, Gyenizse Péter, Szalai Gábor, Nagy László, Klembala Zsombor, Polgár Balázs, Pap Norbert, A Törökdomb a régészeti vizsgálatok tükrében: 1924–2020, In: Mordortól Mohácsig, Budapest, 2020, 273–349. RE
• 584. Kovaliczky Gergely – Nagy Balázs, Népi ellenállás a csatavesztés után, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 237kk. M500
• 585. Lóki Róbert – Haramza Márk – Bertók Gábor, Előzetes jelentés a maróti csata környezetében végzett fémkeresős kutatásokról, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 303kk. M500
• 586. Major Balázs – Jámbor Keve – Stibrányi Máté – Mesterházy Gábor – Klembala Zsombor – Buzás Gergely, Mohács után… Az 1526-os maróti csata helyszínének hagyományos és roncsolásmentes régészeti kutatása (2025–2026), In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 281kk. M500
• 587. Nagy Judit, Kiss Tímea, Hydrological and morphological changes of the lower Danube near Mohács, Hungary, Journal of Environmental Geography, 9(2016), 1–2, 1–6, doi:10.1515/jengeo-2016-0001. Az oldalakon: A helyszín
• 588. Neményi Réka – Haramza Márk – Győrffy-Villám Zsombor – Bertók Gábor, A III. tömegsír régészeti leletanyaga, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 353kk. M500
• 589. Neményi Réka – Győrffy-Villám Zsombor – Talabér Ildikó – Simon Béla – Simon Zsófia – Szabó Árpád – Mai Tímea – Kocsmár Réka – Vágvölgyi Lili – Vig Viktor – Marcos de Andrés – Tihanyi Balázs – Bereczki Zsolt – Molnár Erika – Pálfi György, A IV. tömegsír feltárásának előzetes régészeti és antropológiai eredményei, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 469kk. M500
• 590. K. Németh András, A Mohácsi-sík középkori egyházi topográfiája, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 65kk. M500
• 591. Németh Balázs, Lehetnek-e a majsi falunyom lövedékei a 17. század végi lovassági összecsapás nyomai?, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 211kk. M500
• 592. Németh Balázs – Haramza Márk – Bertók Gábor – Neményi Réka – Szabó Tibor, Mutatnak-e hasonlóságot a tömegsírokban talált lövedékek a mohácsi csata egyik magterületének tekintett majsi falunyomnál talált lövedékekkel?, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 191kk. M500
• 593. Pálfi György, Az SZTE Embertani Tanszék váratlan mohácsi küldetései: terepantropológiai kutatások a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 387kk. M500
• 594. Pánya István – Fóti Miklós – Steuer István, A pusztulás útjai. Az 1526. évi török hadjárat régészeti emlékei a Duna–Tisza közén, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 247kk. M500
• 595. Pánya István – König Frigyes, Adatok Mohács török kori erődítéseinek elhelyezkedéséhez, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 267kk. M500
• 596. Pánya István, Úttalan utakon. Adatok a késő középkori Bodrog vármegye úthálózatához, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 99kk. M500
• 597. Pap Norbert, Gyenizse Péter, Kitanics Máté, Szalai Gábor, A történelmi táj rekonstrukciója, Rubicon, 31(2020), I. Az oldalakon: A helyszín
• 598. Pap Norbert, Gyenizse Péter, Kitanics Máté, Szalai Gábor, Az 1526. évi mohácsi csata helyszíneinek földrajzi jellemzői, Uo., 111–152. Az oldalakon: A helyszín
• 599. Pap Norbert, Gyenizse Péter, Kitanics Máté, Szalai Gábor, II. Lajos halálának helye, Történelmi Szemle, 62(2020), I, 73–109. BO Az oldalakon: II. Lajos A holttest A helyszín Sárffy-levél
• 600. Sudár Balázs – Varga Szabolcs, A mohácsi kistérség települései a 17. század utolsó negyedében, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 59kk. M500
• 601. Sudár Balázs, A mohácsi náhije és településeik a 16–17. században, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 39kk. M500
• 602. Szabó Árpád – Mai Tímea – Vig Viktor – Pálfi György, A sátorhelyi perimortem sérülések összevetése más középkori tömegsírokban talált jelenségekkel. A kivégzés mellett szóló további orvosszakértői megfigyelések, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 539kk. M500
• 603. Szabó Árpád – Mai Tímea – Vig Viktor – Gellai Fanni – Vágvölgyi Lili – Kocsmár Réka – Marcos de Andrés – Bereczki Zsolt – Pálfi György, Harc közben, meneküléskor vagy kivégzés miatt? Igazságügyi orvostani magyarázatok a mohácsi III. tömegsír csontvázain megfigyelhető sérülésnyomok keletkezése kapcsán, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 441kk. M500
• 604. Szabó Árpád – Mai Tímea, Módszertani javaslat a III. tömegsírban nyugvók sérüléseinek vizsgálatához, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 415kk. M500
• 605. B. Szabó János, Magam mentségére: még egyszer II. Lajos halálának helyszínéről, In: Varga Szabolcs, Türk Attila (szerk.), Mohács szimfónia, Budapest, 2022, 73–77. Az oldalakon: A helyszín
• 606. B. Szabó János, Máté Gábor, Észrevételek a történeti források interpretációs lehetőségeiről – és az értelmezés korlátairól – a mohácsi csatatér új földrajzi feltárásával kapcsolatban, Történelmi Szemle, 62(2020), I, 189–202. Az oldalakon: A helyszín
• 607. Szabó Máté, Római kori adalékok Mohács térségének topográfiájához, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 13kk. M500
• 608. Szávoszt-Vass Dániel, Támpontok a Mohácsi-Duna medrének 1526-os rekonstrukciójához, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 141kk. M500
• 609. Szeberényi József – Viczián István – Drusza Tamás – Szávoszt-Vass Dániel, A Mohácsi-sík természetföldrajzi adottságai, település- és úthálózata a 16. században, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 235kk. M500
• 610. Vágvölgyi Lili – Kocsmár Réka – Neményi Réka – Simon Zsófia – Vig Viktor – Gellai Fanni – Szabó Árpád – Mai Tímea – Hegyi Andrea – Király Kitty – Bereczki Zsolt – Molnár Erika – Pálfi György, Kivégzésre utaló nyomok és egyéb paleopatológiai jelenségek a mohácsi IV. tömegsír embertani anyagában. Előzetes megfigyelések, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 509kk. M500
• 611. Varga Anna, Az ártéri növényzet értékelése terepi és irodalmi adatok alapján a mohácsi csatatáj kutatásában, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 291kk. M500
• 612. Varga Szabolcs, Megjegyzések II. Lajos király halálához, Történelmi Szemle, 62(2020), I, 57–71. BO Az oldalakon: Mozzanatok A helyszín
• 613. Végh András (†) – B. Szabó János, A Mohács és Danóc közé eső térség késő középkori birtok- és településstruktúrája, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 73kk. M500
• 614. Viczián István, A Duna domborzatformáló hatása Mohács környékén és az 1526. évi mohácsi csata, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 155kk. M500
• 615. Viczián István – Szeberényi József – Drusza Tamás, A majsi Borza-patak szerepe a mohácsi csata földrajzi rekonstrukciójában, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 265kk. M500
• 616. Viczián István – Szeberényi József – Sipos György, A mohácsi csata tájának vízrajzi és környezeti viszonyai 1526-ban, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 49kk. M500
• 617. Viczián István – Szeberényi József – Szávoszt-Vass Dániel – Drusza Tamás, A mohácsi teraszos sík holocén felszínfejlődése és az 1526. évi mohácsi csata környezetének vízrajzi és geomorfológiai rekonstrukciója, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 191kk. M500
• 618. Vig Viktor – Pálfi György – Szabó Árpád – Bereczki Zsolt, A mohácsi III. tömegsír csontvázain megfigyelt perimortem sérülések előzetes oszteoarcheológiai vizsgálatának eredményei, In: Mohács 500, I. kötet: Régészet és antropológia, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 403kk. M500

II. Lajos halála, holtteste, temetése és tárgyai

• 619. Bartoniek Emma, II. Lajos holttestének megtalálása, In: Mohácsi emlékkönyv 1526, Budapest, 1926. Az oldalakon: Sárffy-levél
• 620. Bedy Vince, A győri székeskáptalan története (Győregyházmegye múltjából, III), Győr, 1938 (Sárffy Ferenc: 17. és 340–341.; a 16. századi kanonokok névsora: 335–397.). Az oldalakon: Sárffy-levél
• 621. Botlik Richárd, 1526. október 19. Adalékok Sárffy Ferenc győri várparancsnok jelentéséhez, Századok, 136(2002), 669–667 [sic]. – II. Lajos halála és sírja. Századok 2002; további tanulmányai (2017, 2022), valamint Eltitkolt Mohács (1526). Az oldalakon: A holttest Sárffy-levél
• 622. Botlik Richárd, „De vidua christiana” – gondolatok Habsburg Máriáról (oldalszám nélküli szöveg, fejezetszámmal idézve). Az oldalakon: Főpapok és főurak
• 623. Botlik Richárd, Gondolatok II. Lajos király meggyilkolásáról és megtalálásáról, 2026. október 23. (21 oldal.) Az oldalakon: A holttest Czettricz Sárffy-levél Wolsey-levél Szerémi Sanudo Hírterjedés
• 624. Farkas Gábor Farkas, II. Lajos halála: Egy klasszikus konteó rekonstrukciója, In: Hermann Róbert (szerk.), Összeesküvési teóriák a magyar történelemben (Századok Könyvek, 6), Budapest, 2022, 49–63. Az oldalakon: A holttest Czettricz Wolsey-levél
• 625. Farkas Gábor Farkas, Mohács legendája, Az Egyetemi Könyvtár évkönyvei, 11(2003), I, 135–162. Az oldalakon: A holttest
• 626. Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Szabolcs, Válasz Botlik Richárdnak, Újkor.hu. Az oldalakon: A holttest Sárffy-levél
• 627. Groák Lajos, Egy király születése: A frissen leölt sertések bendőjében nevelt II. Lajos (Krúdy „Mohács” című regényének orvostörténeti vonatkozásai). Online: c3.hu/~iris/00-1/groak.htm. Az oldalakon: II. Lajos
• 628. Kanász Viktor, Az ifjú király és a meggondolatlan hadvezér. Új források II. Lajos és a mohácsi csata kora újkori megítéléséhez, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 431kk. M500
• 629. Kanász Viktor, Az ifjú király és a meggondolatlan hadvezér: Új források II. Lajos és a mohácsi csata kora újkori megítéléséhez, In: Elsüllyedt Mohács, szerk. Varga Szabolcs, Budapest, 2023, 167–175. Az oldalakon: Mozzanatok A holttest
• 630. Kanász Viktor, Szalánci János tanúvallomása II. Lajos király haláláról, Turul, 94(2021), I, 37–42. Az oldalakon: A holttest A helyszín
• 631. Kubinyi András, Törvénytelen gyermekek a magyar középkorban: Utódok, örökösök, fattyúk, História, 21(1999), 20–22. (Másodkézből idézve.)
• 632. Andrássy Manó, Kiadatlan magyar érmék és pecsétgyűrűk, 1861, 49–64; Ipolyi 1876, 497; Hlatky 1938, 79–80; Margalits 1902, 91 (Farkas 2001 hivatkozásai). Az oldalakon: II. Lajos Pecsétgyűrű
• 633. NTF Történész Műhely, II. Lajos másik halála, 2016. október 22. (ntf.hu; szerző nélkül.) Az oldalakon: Pecsétgyűrű
• 634. Orovicz Viktor, II. Lajos király halálának rekonstrukciója egy 2023-ban előkerült 16. századi forrás alapján, Dolgozat, 29 oldal, kelt: 2023. március 27. Az oldalakon: II. Lajos Mozzanatok A helyszín Sárffy-levél
• 635. Orovicz Viktor, Kutatási javaslat II. Lajos király maradványainak azonosítására, Előadásszöveg, 2023. december 4. Az oldalakon: II. Lajos Mozzanatok A helyszín Sárffy-levél
• 636. Orovicz Viktor, Újabb adatok II. Lajos király haláláról, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 419kk. M500
• 637. Prokopp Gyula, II. Lajos király pecsétgyűrűje, Vigilia, 32(1967), VIII, 527–530. Az oldalakon: II. Lajos Pecsétgyűrű Sárffy-levél
• 638. B. Szabó János, „Belebukott Csele patak árkába”. Adalékok II. Lajos halála lehetséges helyszínének kutatásához – egy „többéves vita” margójára, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 413kk. M500
• 639. B. Szabó János, Magam mentségére: még egyszer II. Lajos halálának helyszínéről, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 407kk. M500
• 640. Takáts Sándor, II. Lajos király természetes fia, Századok, 1903, 183–185. (Másodkézből idézve.) Az oldalakon: II. Lajos
• 641. C. Tóth Norbert, II. Lajos király utolsó útja, In: Nagy-L. István, Vizi László Tamás (szerk.), „Nem ünnepelni jöttünk, hanem a kegyelet adóját leróni…” (Hereditas Civitatis Albae Regiae, 1), Székesfehérvár, Civitas Regia 2038 Nonprofit Kft., 2026, 93–116. Az oldalakon: II. Lajos

Historiográfia és forráskritika

• 642. Baltavári Tamás, A mohácsi csata számítógépes rekonstrukciója és animációs megjelenítése, In: A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti és módszertani alapjai, szerk. S. Varga Pál, Száraz Orsolya, Takács Miklós, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013, 397–402. ÖM
• 643. Bárány Attila, Adalékok Mohács emlékezetéhez a Habsburgok államaiban: II. Lajos ábrázolásai a brüsszeli katedrálisban, In: A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti és módszertani alapjai, szerk. S. Varga Pál, Száraz Orsolya, Takács Miklós, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013, 367–384. ÖM
• 644. Békéssy Lili, Gusztin Rudolf, Horváth Pál, Kim Katalin, Zene a kulturális emlékezet szolgálatában: Magyar zeneművek a mohácsi csatáról a 19. század végéig, In: Több mint egy csata: Mohács, szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs, Budapest, MTA BTK, 2019, 463–506. ÖM RE
• 645. Bitskey István, Mohács emlékezete egy kora újkori hitvitában, In: A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti és módszertani alapjai, szerk. S. Varga Pál, Száraz Orsolya, Takács Miklós, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013, 203–207. ÖM
• 646. Brigovácz László, Intések az utókornak – Mohács hagyatéka reformkori szentbeszédekben, In: A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti és módszertani alapjai, szerk. S. Varga Pál, Száraz Orsolya, Takács Miklós, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013, 250–258. ÖM
• 647. Csonki Árpád, Etédi Sós Márton műve Mohácsról (1792), In: Több mint egy csata: Mohács, szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs, Budapest, MTA BTK, 2019, 259–277. ÖM RE
• 648. Csorba Dávid, Az Angyalok kápolnája, mint emlékezeti hely, In: A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti és módszertani alapjai, szerk. S. Varga Pál, Száraz Orsolya, Takács Miklós, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013, 387–396. ÖM
• 649. Csörsz Rumen István, A „mohácsi nóta” és közköltészeti rokonai a 18. században, In: Több mint egy csata: Mohács, szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs, Budapest, MTA BTK, 2019, 233–258. ÖM RE
• 650. Debreczeni Attila, Nemzeti nagylét, nagy temető és – Batsányi (Egy nemzeti narratíva formálódása), In: A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti és módszertani alapjai, szerk. S. Varga Pál, Száraz Orsolya, Takács Miklós, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013, 208–226. ÖM
• 651. Dobrovits Mihály, Nekik Mohács kell (A török Mohács-percepció kérdőjelei), In: A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti és módszertani alapjai, szerk. S. Varga Pál, Száraz Orsolya, Takács Miklós, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013, 362–366. ÖM
• 652. Erős Vilmos, Magyar Historikerstreit? (A Mohács-vita az 1960-as és 70-es években), In: A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti és módszertani alapjai, szerk. S. Varga Pál, Száraz Orsolya, Takács Miklós, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013, 301–312. ÖM
• 653. Fodor Pál, Varga Szabolcs, Bevezetés, In: Több mint egy csata: Mohács: Az 1526. évi ütközet a magyar tudományos és kulturális emlékezetben, szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2019 (Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet), 7–10. ÖM RE
• 654. Wilfried Forstmann, A „Mohács”-fogalom a német történettudományban, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 453kk. M500
• 655. Fóti Miklós, Hindi baba jövendölése Szulejmán szultán győzelméről a mohácsi csatában: legenda és valóság, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 463kk. M500
• 656. Fraknói Vilmos, Századok, 11(1877), 58–61. (Brodarics búcsúlevele.) Az oldalakon: Brodarics búcsúlevele
• 657. Györkös Attila, Mohács és a török–francia szövetség, avagy a „Nyugat árulásá”-nak mítosza, In: A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti és módszertani alapjai, szerk. S. Varga Pál, Száraz Orsolya, Takács Miklós, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013, 339–351. ÖM
• 658. Hasanović-Kolutácz Andrea, 1526 helye és szerepe a mohácsi identitásban, In: Több mint egy csata: Mohács, szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs, Budapest, MTA BTK, 2019, 563–617. ÖM RE
• 659. Hende Fanni, Kódextöredékek Szigetvárról, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 487kk. M500
• 660. Horváth Zita, A 19. századi történetírás Szapolyai-képe, In: Tanulmányok Szapolyai Jánosról, i. m., 125–134. ÖM
• 661. Hóvári János, A mohácsi csata két emlékéve: 1926 versus 1976, In: Több mint egy csata: Mohács, szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs, Budapest, MTA BTK, 2019, 539–562. ÖM RE
• 662. Ioanna Iordanou, Venice’s Secret Service: Organizing Intelligence in the Renaissance, Oxford, Oxford University Press, 2019. Az oldalakon: Sanudo
• 663. Jakó Klára, Foglalkozik-e Moháccsal és a magyarsággal a 16. század vége és a 18. század eleje között a moldvai és havasalföldi krónikairodalom?, In: A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti és módszertani alapjai, szerk. S. Varga Pál, Száraz Orsolya, Takács Miklós, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013, 352–361. ÖM
• 664. Jászay Magda, A kereszténység védőbástyája olasz szemmel: Olasz kortárs írók a XV–XVIII. századi Magyarországról, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. ÖMMagyarország a 16. századi itáliai történetírásban.
• 665. Kasza Péter, „Mert látom, hogy néhányan az eseményeket másképp mesélik, mint megtörténtek…” Brodarics István tevékenysége irodalomtörténeti megközelítésben, PhD-tézisek, Szeged, 2007. Az oldalakon: Főpapok és főurak
• 666. Kasza Péter, Zermegh-kontextusok, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 401kk. M500
• 667. Kerepeszki Róbert, Horthy Miklós mohácsi beszéde, 1926 (Emlékezethely a politikai gondolkodásban és a nemzetközi kapcsolatok történetében), In: A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti és módszertani alapjai, szerk. S. Varga Pál, Száraz Orsolya, Takács Miklós, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013, 313–324. ÖM
• 668. Keserü Katalin, Mohácsról szól-e a Mohács-kép 1848/49 után?, In: A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti és módszertani alapjai, szerk. S. Varga Pál, Száraz Orsolya, Takács Miklós, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013, 274–284. ÖM
• 669. Kovács Gábor, Mester Béla, Mohács szerepe a modern magyar politikai eszmetörténetben, In: Több mint egy csata: Mohács, szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs, Budapest, MTA BTK, 2019, 279–335. ÖM RE Az oldalakon: Főpapok és főurak
• 670. Kovács Szilvia, Mohács – a történettudomány és a kulturális emlékezet narratívái (Krúdy Gyula: Mohács), In: A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti és módszertani alapjai, szerk. S. Varga Pál, Száraz Orsolya, Takács Miklós, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013, 325–335. ÖM
• 671. Kulin Ferenc, Hódíthatatlan szellem: Dózsa György és a parasztháború reformkori értékeléséről, Budapest, Akadémiai, 1982. ÖMA reformkor történeti irodalma és publicisztikája Mohács és az 1514-es parasztháború összefüggéseiről.
• 672. Christopher S. Mackay, Brodarics Verissima historiájának első kiadása: háttér és kontextus, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 365kk. M500
• 673. A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti és módszertani alapjai, szerk. S. Varga Pál, Száraz Orsolya, Takács Miklós, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013. ÖMA Debreceni Egyetem szervezésében rendezett konferencia (Az emlékezethely kutatásának módszertani problémái: Mohács példája, Debrecen, 2011. június 16–17.) számos határterületet bevonva nagyon jó áttekintést nyújtott a témáról, a csata utóéletét a magyar emlékezethely szempontjából vizsgálva.
• 674. Nagy Gábor, Szapolyai István és János alakja Istvánffy Historiaejában, In: Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről: A Szapolyaiak a magyar történelemben című, 2002. november 22-i és az Erdély története a 15–17. században című, 2001. november 30-i Miskolcon rendezett konferenciák előadásai, szerk. Bessenyei József, Horváth Zita, Tóth Péter, Miskolc, Miskolci Egyetem, 2004 (Studia Miskolcinensia, 5), 195–214. ÖMSzapolyai János kapcsán Mohács kérdését is érintve.
• 675. Neumann Tibor, C. Tóth Norbert, Pálosfalvi Tamás, Két évszázad a sztereotípiák fogságában: Helyzetkép a Jagelló-kor kutatásáról, In: Több mint egy csata: Mohács, szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs, Budapest, MTA BTK, 2019, 11–73. ÖM RE
• 676. Orbán László, Az útbaigazított emlékezet Kazinczynál (Identitásminták Kazinczy önéletrajzi szöveghálózatában – a kulturális emlékezethely gondolatának megjelenése), In: A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti és módszertani alapjai, szerk. S. Varga Pál, Száraz Orsolya, Takács Miklós, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013, 227–239. ÖM
• 677. Ozsvárt Viktória, Mohács és más történelmi szimbólumok megjelenési formái a 20. századi magyar zenében, In: Több mint egy csata: Mohács, szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs, Budapest, MTA BTK, 2019, 507–537. ÖM RE
• 678. Papp Júlia, Az 1526. évi mohácsi csata 16–17. századi képzőművészeti recepciója, In: Több mint egy csata: Mohács, szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs, Budapest, MTA BTK, 2019, 149–193. ÖM RE
• 679. Polgár Balázs, A második mohácsi csata mítosza és valósága I., In: Több mint egy csata: Mohács, szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs, Budapest, MTA BTK, 2019, 413–444. ÖM RE
• 680. Polgár Balázs, Az 1526. évi mohácsi csata régészete: régi eredmények és újabb kutatási perspektívák, In: Több mint egy csata: Mohács, szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs, Budapest, MTA BTK, 2019, 381–411. ÖM RE
• 681. Romsics Ignác, Mohács okai, In: Uő, A múlt arcai, Budapest, Osiris, 2015, 161–189. ÖMA történettudományi munkákra koncentráló újabb historiográfiai összefoglalás.
• 682. Ruzsás Lajos, A magyar közvélemény útkeresése Mohács után a XVI. században, Mohács, 1986, 323–335. ÖMMohács utóéletéről lásd még.
• 683. Sudár Balázs, Két török költő a mohácsi csatáról: Mahremí és Eszírí, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 433kk. M500
• 684. Sudár Balázs, Újabb forrás Mohácsról. Egy másik Dzselálzáde: Szálih cselebi, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 447kk. M500
• 685. B. Szabó János, A mohácsi csata a modern kori történetírásban (historiográfiai vázlat), In: Több mint egy csata: Mohács, szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs, Budapest, MTA BTK, 2019, 337–379. ÖM RE
• 686. Szádeczky Lajos, Szerémi György élete és emlékirata (Értekezések a történelmi tudományok köréből, XV/7 [I. rész] és XV/8 [II. rész]), Budapest, 1892. Az oldalakon: A holttest Szerémi
• 687. Szebelédi Zsolt, Szerémi György Epistolájának nyelvi elemzése, PhD-értekezés, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba, 2017. DOI: 10.15774/PPKE.BTK.2017.010. Az oldalakon: Szerémi
• 688. Szebelédi Zsolt, Szerémi György Mohács-képe, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 391kk. M500
• 689. Szendrei Ákos, „Mohács-kép” a Szilágyi Sándor szerkesztette millenniumi, A magyar nemzet történetében, In: A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti és módszertani alapjai, szerk. S. Varga Pál, Száraz Orsolya, Takács Miklós, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013, 287–300. ÖM
• 690. Szilágyi Emőke Rita, Mohács emlékezete a magyarországi latin nyelvű levelezésekben és beszámolókban a csatát követő évtizedben, In: Több mint egy csata: Mohács, szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs, Budapest, MTA BTK, 2019, 195–208. ÖM RE
• 691. Szörényi László, A mohácsi csata emlékezete a 18. századi magyarországi neolatin irodalomban, In: Több mint egy csata: Mohács, szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs, Budapest, MTA BTK, 2019, 209–232. ÖM RE Az oldalakon: Brodarics
• 692. Thienemann Tivadar, Mohács és Erasmus: A MTA-ban 1924. március 31-én bemutatott székfoglaló értekezés, Pécs, Dunántúl, 1925 (Minerva Könyvtár, 1). ÖMAz első – és eddig egyetlen – kísérlet.
• 693. Több mint egy csata: Mohács: Az 1526. évi ütközet a magyar tudományos és kulturális emlékezetben, szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2019 (Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet). ÖM BO REA csata utóéletének és percepciójának eddigi legteljesebb feldolgozása. Az oldalakon: Főpapok és főurak
• 694. Tóth Ferenc, A második mohácsi csata mítosza és valósága II. Adalékok az 1687-es nagyharsányi csata kora újkori levéltári és könyvészeti kutatásához, In: Több mint egy csata: Mohács, szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs, Budapest, MTA BTK, 2019, 445–462. ÖM RE
• 695. Tóth Gergely, Bűnbakképzés és propaganda: Az 1526. évi török hadjárat és a mohácsi csata a kora újkori történetírásban (I. rész: a 16. század történetírása), In: Több mint egy csata: Mohács, szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs, Budapest, MTA BTK, 2019, 75–148. ÖM RE Az oldalakon: Czettricz Főpapok és főurak
• 696. Turul, 84(2011), I. füzet (a Brodarics-levélnek szentelt tanulmányok): Reisz T. Csaba, A Brodarics-levél: A Magyar Országos Levéltár 2010. évi új szerzeményéről, 1–2; Pálffy Géza, Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után, 3–6; Kasza Péter, Brodarics István szerémi püspök búcsúlevele I. Ferdinánd királyhoz Szapolyai János királyhoz való csatlakozásáról, 7–20 (latin szöveg 9–12, magyar fordítás 12–14, hasonmás 15–20); Oborni Teréz, Szapolyai (I.) János király diplomatája, Brodarics István, 21–27; Laczlavik György, Brodarics István címereslevele, 28–30. Az oldalakon: Főpapok és főurak Brodarics Brodarics búcsúlevele
• 697. S. Varga Pál, „…keressetek alkalmat a hajdanra visszanézhetni…”(Mohács emlékezethellyé válása a 19. század elejének magyar irodalmában), In: A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti és módszertani alapjai, szerk. S. Varga Pál, Száraz Orsolya, Takács Miklós, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013, 240–249. ÖM
• 698. Varga Szabolcs, A mohácsi csata emlékei Boszniában, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 477kk. M500
• 699. Varga Szabolcs, Brodarics István és Istvánffy Miklós mohácsi csatáról szóló leírásának összehasonlítása, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 421kk. M500
• 700. R. Várkonyi Ágnes, A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban, I–II, Budapest, Akadémiai, 1973. ÖMA 19. századi magyar történetírás Mohács-képéről.
• 701. Vass Előd, A mohácsi szandzsák hatvannégy évvel a csata után, In: Mohács, 1986, 355–369. ÖM
• 702. Veszprémi Nóra, A magyar történeti festészet kezdetei? (A mohácsi csata képi ábrázolásai a 18. század végén és a 19. század elején), In: A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti és módszertani alapjai, szerk. S. Varga Pál, Száraz Orsolya, Takács Miklós, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013, 261–273. ÖM
• 703. Waczulik Margit, A török korszak kezdetének nyugati történeti irodalma a 16. században, Budapest, Rábaközi, 1937 (Történeti Tanulmányok, 1). ÖMA 16. századi európai történetírásról.

A Mohács-tematika a művészetekben; népi és közéleti emlékezet

• 704. Bajza József, Egykorú horvát vers a mohácsi vészről, Egyetemes Philologiai Közlöny, 60(1936), 198–203. ÖM
• 705. Bartoniek Emma, Gárdonyi Albert, Dézsi Lajos, A magyar történettudomány kézikönyve, Budapest, Könyvértékesítő Vállalat, 1987, 271–434 (Tudománytár). ÖMReprint.
• 706. Bleyer Jakab, Magyar vonatkozású német történeti népénekek 1551-ig, Egyetemes Philologiai Közlöny, 21(1897), 334–347, 417–436. ÖM BOMagyar nyelven többnyire még meg nem jelent 16. századi, Mohács tárgyú irodalmi művekről.
• 707. Boda Miklósné, Bibliográfia Mohács történetéhez, Baranyai helytörténetírás: A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 9(1976), 479–500. ÖMA Mohácsról készült bibliográfiák is széles kitekintést nyújtanak a csatával foglalkozó szépirodalmi művekről.
• 708. Boda Miklósné, Huber Kálmánné, Mohács: bibliográfia, Pécs–Mohács, Baranya Megyei Könyvtár–Mohácsi Jenő Járási és Városi Könyvtár, 1976. ÖM
• 709. Csajághy Károly, Egyházi gyász-beszéd, mellyet a’ mohácsi vérmezőn, ama szerencsétlen Lajos-csata’ évfordulata napján (augusztus 29-én) mondott…, Pest, K. Beimel József, 1840. ÖMRészletek újraközölve: Mohács, 2006, 492–494.
• 710. Csepregi Zoltán, Templomrabló? Hitvalló? Szerencselovag? Stratéga? Brandenburgi György őrgróf (1484–1543) a történetírásban, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 303kk. M500
• 711. Czobor Béla, Egyházi beszéd melyet a mohácsi vész 371. évfordulója alkalmával a mohácsi csatamezőn 1897. évi augusztus hó 29-én mondott, Budapest, [ny. n.], 1897. ÖM
• 712. Dézsi Lajos, Magyar történeti tárgyú szépirodalom, Budapest, Magyar Történeti Társulat, 1927 (A Magyar Történettudomány Kézikönyve, I, 4/B). ÖMA Mohács témájú szépirodalomról.
• 713. Ferkov Jakab, Az oszmán megszállás megszűnése utáni etnikai viszonyok kialakulása a délkelet-baranyai térségben, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 317kk. M500
• 714. Fisli Éva, Mohácsi exhumálók: az emlékezet konstrukciói Mohácson: 1926 vs. 1937, In: Atelier-iskola, tanulmányok Granasztói György tiszteletére, szerk. Czoch Gábor, Kelemen Judit, Sonkoly Gábor, Budapest, Atelier, 2008, 205–224. ÖMA 400. évfordulón rendezett mohácsi emlékünnepségről és azok politikai jelentőségéről.
• 715. Vincenc Furch, Den svatého Rufa, In: Básně 2, 1844 (a ceska-poezie.cz adatai szerint; a nyomtatott kiadás adatai nem ellenőrzöttek). Az oldalakon: II. Lajos
• 716. Galánthai Fekete Fidél, Egyházi emlékbeszéd, melyet a mohácsi vész évfordulati napján august-hó 29-én 1876 Mohácson mondott…, Eszék, Károly, 1876. ÖM
• 717. Galavics Géza, Kössünk kardot az pogány ellen: Török háborúk és képzőművészet, Budapest, Képzőművészeti, 1986. ÖMSzámos fontos résztanulmánnyal és bőséges szakirodalommal: Történelem – Kép: Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon: Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában: 2000. március 17–szeptember 24., szerk. Mikó Árpád, Sinkó Katalin, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria–Pannon GSM, 2000.
• 718. Garay Alajos, Hazafias egyházi szónoklatok: A mohácsi vész (1526. aug. 29.) emlékünnepén és a szigetvári vértanúk elestének (1566. szept. 8.) évfordulóján, Mohács, Lutsch, 1879. ÖM
• 719. Gauzer János, Egyházi emlékbeszéd, melyet a mohácsi vész évforduló napján Mohácson mondott..., Pécs, Lyc. Nyomdája, 1860. ÖMRészlet újraközölve: Mohács, 2006, 506.
• 720. Gosztonyi Jenő, Egyházi emlékbeszéd, melyet a mohácsi vész évfordulóján 1982-ik évi augusztus 29-én tartott, Pécs, Taizs, 1892. ÖM
• 721. Gozovits György, Egyházi beszéd, mellyet pétsi püspök ő méltóságának Király Jósef úrnak a mohátsi szerencsétlen ütközetnek örök emlékezetére tett fundátiója szerént, annak mezején föl állitott kápolnánál ... tartott … 29-dik augustusban 1820, Pest, Trattner, 1820. ÖMNyomtatásban fennmaradt beszédek. Részlet közölve: Mohács, 2006, 479–480.
• 722. Gőzsy Zoltán – Varga Szabolcs, A mohácsi csata emlékezete Pesty Frigyes helynévgyűjtésében, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 353kk. M500
• 723. Hanus Erzsébet, Mohács a költészet tükrében, Baranyai Művelődés, 20(1976), II, 50–61. ÖM
• 724. Harsányi Pál, II. Lajos és a mohácsi csata emlékérmeinken, In: Mohácsi emlékkönyv, 1526, 295–310. ÖMA képzőművészet mint a történeti emlékezet hordozója.
• 725. Hasanović-Kolutácz Andrea, A mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállítás a Kanizsai Dorottya Múzeumban, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 683kk. M500
• 726. Hasanović-Kolutácz Andrea, Az 1526. évi mohácsi csata a mohácsiak emlékezetében, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 671kk. M500
• 727. Hofmeister Ferenc, Két ünnepi beszéd a mohácsi vész évfordulóján 1904 és 1906. aug. hó 29-én, Pécs, Taizs, 1906. ÖM
• 728. Horváth Tamás, Mit tanít Mohácsról a „Hármas kis tükör”? Baranyai Művelődés, 20(1976), II, 62–66. ÖMA népi hagyományok kialakulásában, fennmaradásában időnként szem elől tévesztett iskolai oktatás történetéhez; A mohácsi csata 19. századi kultuszának legfontosabb emlékcsoportját az 1817-től tartott gyászünnepségeken elhangzott egyházi beszédek jelentik, amelyek minden bizonnyal komoly hatást gyakoroltak a térség lakosságának történeti ismereteire.
• 729. Illik Péter, A Mohács-kód. A csatavesztés a magyar köztudatban, Budapest, Unicus, 2015. ÖMA tágabban értelmezett emlékezet vizsgálatára új mediumok bevonásával.
• 730. Jousting Sallet (Rennhut) Made for Louis II (1506–1526), King of Hungary and Bohemia, The Metropolitan Museum of Art, 29.153.1. Az oldalakon: II. Lajos
• 731. Kanász Viktor, A mohácsi csata és II. Lajos király az ex libriseken, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 595kk. M500
• 732. Kanász Viktor – Nagy Katalin, Burgio nuncius árnyékában. A budapesti nunciusok és Mohács emlékezete, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 653kk. M500
• 733. Kárpáti Kata, Mohács500 Múzeumakadémia. A közgyűjtemények és köznevelési intézmények együttműködése. Emlékezetpedagógiai koncepcióterv, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 701kk. M500
• 734. Kasza Péter, A Brodarics-recepció kérdése a magyar epikában, In: Serta Pacifia: Tanulmányok Fried István 70. születésnapjára, szerk. Ármeán Otília, Kürtösi Katalin, Odorics Ferenc, Szörényi László, Szeged, Pompeji Alapítvány, 2004, 187–195. ÖMAz irodalmi művek és a történeti források viszonyáról – a korábbiaknál jóval pontosabban.
• 735. Kasza Péter, Magyarország 1526-ban. Krúdy királyregényei, Korunk, 26(2015), VIII, 30–38. ÖM
• 736. Kovács Gábor, A mohácsi történelmi emlékhely: Szimbolikus harc a történelmi emlékezetért, In: Magyarok Kelet és Nyugat közt: A nemzettudat változó jelképei, szerk. Hofer Tamás, Budapest, Balassi, 1996, 283–303. ÖMÚttörő tanulmány a 450. évfordulóra felépített emlékhely születéséről.
• 737. Kovács István, Kegyelet – hősiesség – közép-európai összefogás. A Nemzeti Örökség Intézete „Mohács500” projektje és eddig elért eredményei, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 713kk. M500
• 738. Kövér János, Mohács véres mezején, ama szerencsétlen ütközetnek forduló napján, mint néhai Király József pécsi püspökül alapíttatott nemzeti gyász ünnepén, 29dik august 1837 tartott egyházi beszéd…, Pest, Trattner-Károlyi, [1837]. ÖMÚjraközölve: Fényes Miklós, Múlt századi dokumentum 1526-ról, Baranyai helytörténetírás: A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 9(1976), 355–370., illetve részlet közölve: Mohács, 2006, 489–491.
• 739. Kozáry Gyula, Egyházi beszéd a mohácsi vész 365. évfordulóján, Mohács, Blandl, 1891. ÖM
• 740. S. Lackó András, Új nap, régi fény: Mohács a reformkori magyar lírában, Pécs, Pro Pannonia Kiadó, 2019. ÖM
• 741. S. Laczkó András, Az állandóság változatai. A Mohács-toposz használata a 18–19. századi költészetben, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 523kk. M500
• 742. S. Laczkó András, „Nemzeti nagy bűnnek nagy torolója Mohács”. Czuczor Gergely Mohács-epigrammájáról, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 515kk. M500
• 743. S. Laczkó András, „’s még áll Mohács…” Az 1526. évi csata reformkori költői reprezentációiról, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 545kk. M500
• 744. S. Laczkó András, „Szűk vala egy ország…” Kisfaludy Károly Mohácsának Tomori-képe, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 533kk. M500
• 745. S. Laczkó András, Új nap, régi fény. Mohács a reformkori magyar lírában, Pécs, Pro Pannonia, 2019.
• 746. Lakatos Adél, Tomori Pál érsek alakja az 1896. évi millenniumi kiállítás kalocsai előkészületeiben, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 575kk. M500
• 747. Lőkös István, Zrínyi eposzának horvát epikai előzményei, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1997. ÖM
• 748. Maczák Ibolya, Mohácsi események Illyés István Szent György napjára írt prédikációiban, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 509kk. M500
• 749. Máté Gábor, A tájjal kapcsolatos népi emlékezet struktúrája és jelentősége a mohácsi csatatér kutatásában, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 327kk. M500
• 750. Máté Gábor, Népességcsere, nyelvi viszonyok, faluhatárok a 18. századi tanúvallomások fényében, Mohács térségében, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 339kk. M500
• 751. Mendlik Ágoston, Alkalmi beszéd, melyet a mohácsi ütközet évfordulóján 1870-ben augusztus 29-én mondott... Pécs, Madarász, 1870. ÖM
• 752. „Mohács, Mohács, mit hoztál ránk?” Mohács és a török hódoltság emlékezete, hatásai a néphagyományban, szerk. Juhász Katalin, társszerk. Nagy Zsolt, Budapest, ELTE HTK, 2026.
• 753. Müller Géza, A török kor emléke a mohácsi szóhagyományban, Baranyai Művelődés, 20(1976), II, 88–94. ÖM
• 754. Négyesi Lajos, A mohácsi csata emlékhelyei, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 635kk. M500
• 755. Orsós Julianna, A mohácsi csata Joszéf ha-Kohén ábrázolásában, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 495kk. M500
• 756. Papp Júlia, A mohácsi csata és II. Lajos a 16–19. századi képzőművészetben, MTA doktori értekezés, Budapest, 2022. Az oldalakon: II. Lajos A holttest A helyszín Sárffy-levél
• 757. Papp Júlia, „A mohácsi temetés”. Perényi Imréné Kanizsai Dorottya az irodalomban és a képzőművészetben, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 555kk. M500
• 758. Papp Júlia, „Honját, népét s ősi hitünket védte királyunk.” A mohácsi csata és II. Lajos a 16–19. századi képzőművészetben, Budapest, ELTE HTK, 2025.
• 759. Péter Katalin, Mohács nemzeti tragédiává válik a magyar történetben, In: „... éltünk mi sokáig ‘két hazában’...” Tanulmányok a 90 éves Kiss András tiszteletére, szerk. Dáné Veronka, Oborni Teréz, Sipos Gábor, Debrecen, 2012, (Speculum Historiae Debreceniense 9. A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete Kiadványai), 17–25. ÖM
• 760. Polgár Balázs, A „második mohácsi csata” (1687) ábrázolása a Bibliothèque Nationale de France gyűjteményéből, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 503kk. M500
• 761. Polgár Balázs, Történelmi csataterek kulturális örökségvédelme Magyarországon, In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 621kk. M500
• 762. Polgár Balázs, Történelmi csatatereken – Harsány-hegy (1687), Kismegyer (1809) és Segesvár (1849), In: Mohács 500, III. kötet: Tájtörténeti rekonstrukció és kulturális emlékezet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 603kk. M500
• 763. Pritz Pál, Hory András visszaemlékezéseiről, Századok, 121(1987), 290–297. ÖM
• 764. Rédey Tivadar, Mohács emléke költészetünkben, In: Mohácsi emlékkönyv, 1526, 313–334. ÖM
• 765. The Renaissance bronze candlesticks in Hagia Sophia. Hungarian Ottoman Wars. Budin şamdanları. Ayşe Bayvas. Az oldalakon: II. Lajos
• 766. Révész László, Mohács és a reformáció, Protestáns Szemle, 35(1926), VII, 475–486. ÖMA 20. századig húzódó – a történetírásban is felbukkanó – katolikus-protestáns vádaskodásokról.
• 767. Schell Antal, Egyházi beszéd a mohácsi vész emlékünnepén 1881. augusztus 29-dikén Mohácson és újmise alkalmával 1881. júl. 10-dikén P.Sz.Erzsébeten, Pécs, Madarász, 1881. ÖM
• 768. Simái Ödön, Mohács a magyar költészetben, Mohács, Blandl, 1905. ÖMMohács motívuma az irodalomban.
• 769. Sinkó Katalin, Elfeledett történeti képeink, In: Az emlékezésről...: Kiállítás és szimpozion: Vigadó Galéria, Budapest, 2000. július 27–augusztus 14., szerk. Boros Géza, Budapest, Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, 2000, 81–92. ÖM
• 770. Sinkó Katalin, Kontinuitás vagy a hagyomány újrateremtése?, In: Közgyűlési Előadások: 2000. május: Millennium az Akadémián, I, szerk. Glatz Ferenc, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 2002, 317–330. II. Lajos ikonográfiája: Erdős Zoltán, II. Lajos ikonográfiája a 16. században, Turul, 87(2014), IV, 121–158. ÖM
• 771. Sokcsevits Dénes, A horvát humanizmus magyarságképe a 16. században, In: Janus Pannonius és a humanista irodalmi hagyomány, szerk. Jankovits László, Kecskeméti Gábor, Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem, 1998, 61–67. II. Lajos sírversének magyar fordítása: Jászay Magda, Velence és Magyarország: Egy szomszédság küzdelmes története, Budapest, Gondolat 1990, 221. ÖMEnnek forrása: Andrea Navagero, Lusus: Text and translation, ed. Alice E. Wilson, Nieuwkoop, B. De Graf, 1973 (Bibliotheca Humanistica & Reformatorica, 9).
• 772. Solymossy Sándor, Mohács emléke a néphagyományban, In: Mohácsi emlékkönyv, 1526, 335–348. ÖMÚjraközölve: Mohács, 2006, 517–527.
• 773. Sudár Balázs, A Palatics-kódex török versgyűjteményei: Török költészet és zene a XVI. századi hódoltságban, Budapest, Balassi, 2005, (Humanizmus és Reformáció). ÖMAz 1526. évi hadjárat nyomairól a hódoltsági oszmán költészetben.
• 774. Szalai Gábor, Simon Bertalan, Az 1526. évi mohácsi csata emlékezete a köztereken, különös tekintettel a Mohácsi teraszos síkra, In: A tér hatalma – a hatalom terei, szerk. Pap Norbert, Antonio Domingo Lilon, Szántó Ákos, Pécs, PTE, 2019, 225–234. ÖM
• 775. Szendrey Zsigmond, Mohács a magyar folkloreban, Népélet, 34–35(1923/1924), I–III, 11–14. ÖM Az oldalakon: II. Lajos
• 776. Tolnai Vilmos, Több is veszett Mohácsnál, In: Mohácsi emlékkönyv, 1526, 311–312. ÖM
• 777. Tóth Zsombor, A történelem terhe, Kolozsvár, Komp-Press Korunk Baráti Társaság, 2006, 9–53.
• 778. Tóth Zsombor, The Making of … hogyan készül(t) ÖMMohács? Avagy a hám nélkül született király élete, halála és feltámadása – megjegyzések irodalomtörténet-írásunk Mohács-képéhez, In: Uő, A történelem terhe, Kolozsvár, Komp-Press Korunk Baráti Társaság, 2006, 9–53.
• 779. Vogl Márton, Egyházi beszéd, melyet a mohácsi vész emlékünnepén 1883. aug. 29-én Mohácson mondott, Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1884. ÖM

A Mohács-vita

• 780. Barta Gábor, Mohács ürügyén (Szaktudomány és ismeretterjesztés), Jelenkor, 19(1976), 918–927. ÖM
• 781. Barta Gábor, Történelemről írni, Valóság, 18(1975), XII, 94–107. ÖMNemeskürty történeti műveinek ezzel egy időben megjelenő új, gyűjteményes kiadása miatt ismételten kibontakozó vita.
• 782. Beke Kata, Ki írjon történelemről?: Barta Gábor Nemeskürty-kritikájáról, Valóság, 19(1976), III, 100–103. ÖM
• 783. Beke Kata, Párhuzamos félreértelmezések, Jelenkor, 19(1976), 1120–1123. ÖMAz 1966-os és 1976-os Mohács-vitából részletek újraközölve: Mohács, 2006, 558–612.
• 784. Erős Vilmos, Magyar Historiker-Streit? (A Mohács-vita az 1960-as és 70-es években), Magyar Szemle, Új folyam 23(2014), IV–VI, 55–76. ÖM
• 785. Faragó Vilmos, Egy vitacikk ürügyén – az illetékességről, Jelenkor, 19(1976), 941–942. ÖM
• 786. Keresztury Dezső, Csak néhány kérdés, Jelenkor, 19(1976), 938–941. ÖM
• 787. Klaniczay Tibor, Mi és miért veszett Mohácsnál? Kortárs, 21(1976), 783–796. ÖMTörténeti ismeretterjesztő szándékkal íródott.
• 788. Kosáry Domokos, Módszertan vagy bűvészkedés?, Valóság, 21(1978), X, 94–96. ÖMKosáry viszontválasza.
• 789. Nemeskürty István, A köztudatban élő Mohács-kép változása Zrínyi műveiben, Baranyai Művelődés, 20(1976), II, 33–36. ÖMNemeskürty, aki addig nem szólt hozzá a vitához, csak egy rövid írást közölt nézetei történeti megalapozottságáról.
• 790. Nemeskürty István, Ez történt Mohács után (Tudósítás a magyar történelem tizenöt esztendejéről 1526–1541), Budapest, Szépirodalmi, 1966 [1968]. ÖMAz 1966-ban kezdődő publicisztikai vita – amely csak részben foglalkozott szakmai kérdésekkel – számos tanulsággal szolgálhat a Kádár-korszak szellemi életéről, mélyebb összefüggései azonban még feltáratlanok. Az oldalakon: A holttest
• 791. Nemeskürty István, Magam mentsége Mohács után, Jelenkor, 19(1976), 928–938. ÖM
• 792. Nemeskürty István, Mi végre vagyok a világon?: A beszélgetőtárs Koltay Gábor, Budapest, Akadémiai, 2005, 146–148. ÖMA vita kirobbantójának visszatekintése.
• 793. Nemeskürty István, Önfia vágta sebét, Budapest, Magvető, 1975 [1980, 1983]. ÖMA szerző más műveivel egybefűzve és kiegészítve.
• 794. Nemeskürty István, Önfia vágta sebét, Budapest, Magvető, 1975. Perjés Géza, Az országút szélére vetett ország, Budapest, Magvető, 1975. Szakály Ferenc, Egy történelmi bestseller és ami mögötte van, Valóság, 12(1969), V, 39–47. Szűcs Jenő, Nép és nemzet a középkor végén, Valóság, 15(1972), VI, 14–31.
• 795. Őze Sándor, A Molnár Erik-vita és a Mohács-szindróma, In: Variációk. Ünnepi tanulmányok M. Kiss Sándor tiszteletére, szerk. Ötvös István, Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, 2004, 360–427. ÖM
• 796. Őze Sándor, Nemzettudat és historiográfia, Budapest, Hamvas Béla Intézet, 2009. ÖM
• 797. Perjés Géza, A háború logikája és a Mohács-vita, Élet és Irodalom, 21(1977), XXIV, 4. ÖMAz 1976-os évforduló után a vita sokat veszített közéleti jelentőségéből, inkább szakmai kérdésekkel foglalkozott.
• 798. Perjés Géza, A „Mohács-kérdés” módszertanához, Valóság, 21(1978), IX, 68–79. ÖMPerjés válasza.
• 799. Perjés Géza, A nemzeti önérzet zavarai (Gondolatok a nacionalizmus-vitához), Látóhatár, 17(1967), 683–704. ÖMA könyvet méltató számos írás után Nemeskürty Mohács-koncepcióját elsőként elutasító vélemények. Szakály Ferenc recenziója: Századok, 102(1968), 260–264.
• 800. Perjés Géza, Az országút szélére vetett ország, Kortárs, 15(1971), 1793–1805, 1951–1980; 16(1972), 118–131. ÖMA Mohács-vita másik ága, a szakmai vonulat, Perjés Géza hipotézise nyomán bontakozott ki.
• 801. Perjés Géza, Csendes, békés meditáció Mohácsról: Vekerdi László cikke nyomán, Jelenkor, 19(1976), 829–942. ÖM
• 802. Perjés Géza, Ideológiatörténet és történeti valóság: Válasz Szűcs Jenőnek, Valóság, 15(1972), VIII, 46–61. ÖM
• 803. Perjés Géza, Még egyszer a Mohács-vitáról: A tudományszakok együttműködéséért – Válasz Barta Gábornak, Magyar Tudomány, 87(1980), 626–635. ÖMA szerző válasza.
• 804. Perjés Géza, „Szulejmáni ajánlat” vagy „szakaszos hódítás”?: Vita Fodor Pállal egy közelmúltban megjelent könyv kapcsán, Hadtörténelmi Közlemények, 114(2001), 486–501. ÖMPerjés megkésett reakciója.
• 805. Rázsó Gyula, Ketrecbe zárt logika, Élet és Irodalom, 21(1977), XXVI, 1. ÖMA késő középkori magyar hadtörténet akkori legjobb ismerőjének, Rázsó Gyulának ellenvetései.
• 806. Szakály Ferenc, Egy történelmi bestseller és ami mögötte van, Valóság, 12(1969), V, 39–47. ÖMNemeskürty könyvének második kiadása inspirálja.
• 807. Szakály Ferenc, Ország – perspektívák nélkül: Jegyzetek az újabb Mohács-irodalomhoz, Kritika, 5(1976), VIII, 29–32. ÖMA vita addigi szakaszainak legjobb összefoglalása.
• 808. Szakály Ferenc, XVI–XVII. századi történelmünk néhány kritikus kérdéséről – Mohács 450. évfordulóján, Jelenkor, 19(1976), 1109–1119. ÖM
• 809. Szálai Sándor, Még egyszer a szerzői szabadságról, Magyar Tudomány, 87(1980), 495–496. ÖMPerjés védelmében.
• 810. Szűcs Jenő, Nép és nemzet a középkor végén: Reflexiók Perjés Géza tanulmányára a Dózsa-évforduló alkalmából, Valóság, 15(1972), VI, 14–31. ÖM
• 811. Tringli István, Kosáry Domokos és a Mohács-vita, Magyar Tudomány, 174(2013), 1437–1441. HELY- ÉS NÉVMUTATÓ ÖM
• 812. Vekerdi László, Nekünk Mohács kell? (Újabb Mohács-historiográfiánkról), Jelenkor, 19(1976), 715–727. ÖMA téma új, provokatív megközelítése.
• 813. Vekerdi László, Perjés Géza: Mohács, Tiszatáj 34(1980), 90–94. ÖMA könyv pozitív, de kritikus fogadtatása.
• 814. Zöldi László, A múlt prófétája: A Nemeskürty-rejtély, Budapest, Magvető, 1989. ÖMA Mohács-vita anyagának első feldolgozásai.

Mohács után: főpapok, főurak, Szapolyai és Ferdinánd; az oszmán hódítás

• 815. Ágoston Gábor, Az oszmán hódítás és Európa, Budapest, Rubicon Intézet, 2022.
• 816. Apponyi Sándor, Hungarica, Budapest, 2004. BO
• 817. Luigi Aquilini, Carlo V – Alessandro Vitelli, il Feudo di Amatrice, Milano, 1999. BO
• 818. Bagi Zoltán, Joachim brandenburgi őrgróf 1542. évi sikertelen magyarországi hadjáratának okai. Tanulmányok Budapest Múltjából 42, Budapest, 2017, 103–119. BO
• 819. Bagi Zoltán Péter, Együttműködésre kényszerítve, együttműködésre kényszerülve, In: Bagi Zoltán Péter (szerk.), „...ugy irhassak, mint volt…” Ünnepi tanulmányok a hatvanöt esztendős Tóth Sándor László tiszteletére, Szeged, 2019, 120–136. BO
• 820. Bak János, Hungary: crown and estates, In: The New Cambridge Medieval History, vol. VII: c. 1415–c. 1500, ed. Christopher Allmand, Cambridge, Cambridge University Press, 1998, 707–727. Az oldalakon: II. Lajos Főpapok és főurak
• 821. Bariska István, Jurisics Miklós (1490–1543) Egy közép-európai jelenség, Vasi Szemle, 62(2008), VI, 703–720. BO
• 822. Barlay Ö. Szabolcs, Romon virág. Fejezetek a Mohács utáni reneszánszról, Budapest, 1986. BO
• 823. Barta Gábor, Az elfelejtett hadszíntér 1526–1528. A török-magyar szövetség előtörténetéhez, Történelmi Szemle, 37(1995), I, 1–35. BO
• 824. Barta Gábor – Fodor Pál (szerk., bev.), Két tárgyalás Sztambulban: Hyeronimus Laski tárgyalása a töröknél János király nevében; Habardanecz János jelentése 1528. nyári sztambuli tárgyalásairól, Budapest, 1996. BO
• 825. Benda Kálmán, A törökkor német újságirodalma XV–XVII. században, Budapest, 1942. BO
• 826. Bessenyei József, A Héttorony foglya: Török Bálint, Budapest, 1986. BO
• 827. Bessenyei József, Menekültek... Miskolc–Budapest, 2007. BO
• 828. R. R. Betts, Poland, Bohemia and Hungary, In: The New Cambridge Modern History, vol. II: The Reformation 1520–1559, ed. G. R. Elton, 2nd ed., Cambridge, Cambridge University Press, 1990, 198–222. Az oldalakon: II. Lajos Főpapok és főurak
• 829. H. L. Bezzenberger, Konrad von Boineburg (Kurt von Bemmelberg), der kleine Hesse. Hessisches Jahrbuch für 1855, Kassel, 1855, 85–115. BO
• 830. Fritz Brüggemann, Ein Herzog namens Franz. Das abenteuerliche Leben des Reichsfürsten Herzog Franz zu Braunschweig und Lüneburg, Herzog in Gifhorn. Ein Tatsachenbericht, Gifhorn, 1973. BO
• 831. Buda oppugnata: Források Buda és Pest 1540–1542. évi ostromainak történetéhez, kiad. Kasza Péter, Budapest, ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2021 (Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet). RE
• 832. Valeria Cimmieri, The performative power of diplomatic discourse in the Italian tragedies inspired by the wars against the Turks, In: Nathalie Rivère de Carles (ed.), Early Modern Diplomacy, Theatre and Soft Power: The Making of Peace, London, 2016, 93–112. BO
• 833. Csepregi Zoltán, Bújócskázó életrajz. Wernher György (1490?–1556) hányatott ifjúsága, In: Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, Tomus XXIX, Ötvös Péter Festschrift, Szeged, 2006, 41–46. BO
• 834. Csiba Balázs, A Jagelló-királyok szolgálatában: Erdőskereki Acél István élete, In: Neumann Tibor (szerk.), „Királyi házunk népe”: Királyi és királynéi udvartartás a középkor végén, Budapest, HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, 2024, 655–681. Az oldalakon: II. Lajos A holttest
• 835. Détshy Mihály, Adatok Johannes Maria Speciacasa hadiépítész életpályájáról, In: Pamer Nóra (szerk.), Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára, Budapest, 1994, 227–234. (Művészettörténet – Műemlékvédelem 6.) BO
• 836. Domokos György, Adalékok a törökkori magyar tüzérség kategória- és típusproblémáihoz, Hadtörténelmi Közlemények, 31(1984), I, 117–149. BO
• 837. Domokos György, Izabella királyné levelei a Modenai Állami Levéltárban, Turul, 87(2014), 25–27. BO
• 838. Esztergom bámulatos reneszánsz vízgépe, Energiaoldal.hu, https://energiaoldal.hu/esztergom-bamulatos-reneszansz-vizgepe/ (megtekintve: 2020. augusztus 23.). BO
• 839. Fazekas István, Szalaházy Tamás, egy Habsburg-hű főpap portréja, Történelmi Szemle, 49(2007), I, 19–34. BO
• 840. Fényes Gabriella, Középkori vízmű maradványai Budapest Lánchíd utca 19–21. alól. 1/A lelőhely, Budapest Régiségei, 41(2007), 193–227. BO
• 841. Fodor Pál, Hürrem és Mahidevrán, Hadtörténelmi Közlemények, 123(2010), 745–757. BO
• 842. A Forgotten Hungarian Royal Dynasty: The Szapolyais, eds. Fodor Pál, Varga Szabolcs, Budapest, Research Centre for the Humanities, 2020.
• 843. Aleksandar Fotić, Yahyapasa-oglu Mehmed Pasha’s evkaf in Belgrade, Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungariae, 54(2001), IV, 437–452. BO
• 844. Gigliola Fragnito, Gasparo Contarini. Dizionario Biografico degli Italiani Vol. 28. (1983). URL: http://www.treccani.it/enciclopedia/gasparo-contarini_(Dizionario-Biografico)/. Megtekintés dátuma: 2020. november 11. BO
• 845. Fraknói Vilmos, Werbőczy István életrajza, Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1899 (Magyar történeti életrajzok, 34).
• 846. Freisinger Hof, Wien Geschichte Wiki, https://www.geschichtewiki.wien.gv.at/Freisinger_Hof (megtekintve: 2020. július 1.). BO
• 847. Thomas Gainsford, The Glory of England… London, 1618. BO
• 848. Gál-Mlakár Zsófia, Verancsics Antal korának humanista hálózatában. Vázlat egy kapcsolati háló modellezéséhez. Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Philosophica, Tomus XIV. – Fasciculus 2, Miskolc, 2009, 115–144. BO
• 849. Gárdonyi Albert, Pest városa a középkor alkonyán, Tanulmányok Budapest Múltjából, 6(1938), 1–15. BO
• 850. Carl Göllner, Turcica. Die europäische Türckendrucke des XVI. Jahrhunderts. I. Band MDI–MDL. Bucureşti–Berlin, 1961. BO
• 851. Kenneth Gouwens, Remembering the Renaissance. Humanist Narrations of the Sack of Rome. Leiden–Boston–Köln, 1998. BO
• 852. Anthony Grafton, What was history? The art of history in early modern Europe. Cambridge Univ, Press, 2007. BO
• 853. H. Gyürky Katalin, A Buda melletti kánai apátság feltárása, Budapest, 1996. BO
• 854. Hegyi Géza, A Szilágyság birtokviszonyai a középkorban, In: Hegyi Géza – W. Kovács András (szerk.), A Szilágyság és a Wesselényi család (14–17. század), Kolozsvár, 2012, 45–134. BO
• 855. Uriel Heyd, Moses Hamon. Chief Jewish Physician to Sultan Süleymān the Magnificent, Oriens, 16(1963), 152–170. BO
• 856. Hubay Ilona, Röplapok, újságok, röpiratok az OSZK-ban 1480–1718, Budapest, 1948. BO
• 857. Huszár Imre, Hazánkra vonatkozó külföldi újsághírek a XVI–XVII. századból, Századok, 46(1912), 517–520. BO
• 858. Írásné Melis Katalin, Középkori lakóházak és egy XV. századi vargaműhely régészeti kutatása a pesti Belvárosban (1996). Communicationes archaeologicae Hungariae, 1996, 211–245 BO
• 859. Írásné Melis Katalin, Történeti, régészeti adatok a pesti középkori városfalak kutatásához, Tanulmányok Budapest Múltjából, 41(2016), 205–208. BO
• 860. Isabella Jagiellon, Queen of Hungary (1539–1559): Studies, eds. Máté Ágnes, Oborni Teréz, Budapest, Research Centre for the Humanities, 2020.
• 861. Iványi Béla, Buda és Pest sorsdöntő évei 1526–1541, Tanulmányok Budapest Múltjából, 9(1941), 32–84. BO
• 862. Wilhelm Edler von Janko, Dieskau, Otto von, Allgemeine Deutsche Biographie, 5(1877), 147–148. BO
• 863. Wilhelm Edler von Janko, Ebersdorf, Reinprecht von, Allgemeine Deutsche Biographie, 5(1877), 578–579. BO
• 864. Jankovits László, A Mohács előtti humanista költészet szakaszai, In: Jankovits László – Orlovszky Géza – Józan Ildikó – Szegedy-Maszák Mihály (szerk.), A magyar irodalom történetei I.: A kezdetektől 1800-ig, Budapest, 2007, 146–152. BO
• 865. Jankovits László, Aranykor a Mohács előtti Magyarországon: Taurinus Stauromachiájának felépítéséhez, In: Bitskey István – Oláh, Szabolcs (szerk.), Religio, retorika, nemzettudat régi irodalmunkban, Debrecen, 2004, 74–82. BO
• 866. Károlyi Árpád, A Német Birodalom nagy hadi vállalata Magyarországon 1542. Századok, 14(1880), I–V. közlemény. BO
• 867. Kasza Péter, A Szapolyai-kor latin nyelvű irodalma, In: Egy elfeledett magyar királyi dinasztia, 2020, 278–279. RE Az oldalakon: Szerémi
• 868. Kasza Péter, Buda oppugnata 1541 – Egy korszakváltó esemény új megközelítésben, Tanulmányok Budapest Múltjából, 42(2017), 9–28. BO
• 869. Kasza Péter, Camerarius und die Türkenfrage, In: Thomas Baier (hrg.) Camerarius Polyhistor, Tübingen, 2017, 325–334. (Neo Latina 27.) BO
• 870. Kasza Péter, Egy elveszett kiadás nyomában. Brodarics István Históriájának első kiadásáról, In: Tóth Gergely (szerk.), Clio inter arma. Tanulmányok a 16–18. századi magyarországi történetírásról. A Kosáry Domokos 100. születésnapjának emlékére rendezett konferencia előadásai, Budapest, 2014, 39–65. (Monumenta Hungariae Historica. Dissertationes) BO
• 871. Kasza Péter, Egy korszakváltás szemtanúja. Brodarics István élete és működése, Budapest, 2015. BO
• 872. Kasza Péter, On the Track of an Edition: New Sources for the Dating of Stephanus Brodericus’ Historia verissima, In: Neven Jovanović – Branko Jozić – Francisco Javier Juez Gálvez – Bratislav Lučin (eds.), Colloquia Maruliana XXIV: Anticka Bastina u Renesansom Tekstu (II.). Split – Marulianum, 2015, 193–204. BO
• 873. Kemény Lajos, Buda város árszabása II. Lajos korában (1522). Történelmi Tár (1889), 372–384. BO
• 874. Kertbeny Károly, Magyarországra vonatkozó régi német nyomtatványok, Budapest, 1880. BO
• 875. Klaniczay Tibor (szerk.), Janus Pannonius. Magyarországi humanisták, Budapest, 1982. (Magyar remekírók) BO
• 876. Hans-Jürgen Kornrumpf, Husrev Bey, 203–204. [Onlineausgabe]; URL: https:// www.biolex.ios-regensburg.de/BioLexViewview.php?ID=990. Megtekintés dátuma: 2020. április 25. BO
• 877. Hans-Jürgen Kornrumpf, Husrev Bey, Gazi In: Mathias Bernath – Felix von Schroeder (hrsg.), Biographisches Lexikon zur Geschichte Südosteuropas. Bd. 2, München, 1976, 203–204. [Onlineausgabe]; URL: https://www.biolex.iosregensburg.de/BioLexViewview.php?ID=990, Megtekintés dátuma: 2020. április 25. BO
• 878. Korpás Zoltán, Buda – Algír – Buda: a magyarországi és a mediterrán oszmánellenes küzdelmek kölcsönhatásai 1538–1542, Tanulmányok Budapest múltjából, 42(2017), 85–100. BO
• 879. Korpás Zoltán, V. Károly és Magyarország (1526–1538), Budapest, 2008. BO
• 880. Korpás Zoltán, Warfare at the Limits of Empire: Charles V, the Mediterranean and the Defence of Hungary (1526–1556), Budapest, ELTE HTK TTI, 2026.
• 881. P. Kovács Klára, Itáliai építész az „ellenkirályok” szolgálatában. Domenico da Bologna életrajzához (1540), Erdélyi Múzeum 74 (2012/3), 103–115. BO
• 882. Kruppa Tamás, 1541, Vajon mi és mennyi veszett Buda alatt? Tanulmányok Budapest Múltjából, 42(2017), 61–76. BO
• 883. Kubinyi András, Buda és Pest kereskedelme a 15–16. században, Történelmi Szemle 36 (1994:1–2), 47–50. BO
• 884. Kubinyi András, Rabok feliratai a budai Csonkatoronyban, Budapest régiségei, 18(1958), 519–525. BO
• 885. Waldemar Küther, Konrad von Bemelberg: Ein Soldatenleben, Schelklingen, 1994. (Schelklinger Hefte 19.) BO
• 886. Waldemar Küther und Gerhard Seib, Konrad von Boyneburg (Bemelberg), ein Landsknechtsführer aus Hessen im 16. Jahrhundert, Hessische Jahrbücher für Landesgeschichte, 19(1969), 234–295. BO
• 887. Hubertus Thomas Leodinus, Spiegel des Humors grosser Potentaten… Schleussingen, 1628. BO
• 888. Corinne Lucas, Jeux de miroirs entre Bude et Venise dans la Tragedia de Daniele Barbaro, In: Adelin Charles Fiorato (ed.), Discours littéraires et pratiques politiques, Paris, 1987, 61–88. BO
• 889. Carl Günther Ludovici, Grosses vollständiges Universal-Lexicon aller Wissenschafften und Künste Bd. 29, Leipzig, 1741. BO
• 890. Magyar Károly, A középkori budai vízművekről, In: Benkő Elek – Kovács Gyöngyi (szerk.), A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon, Budapest, 2010, 189–206. BO
• 891. Johann Grafen Mailáth, Geschichte des österreichischen Kaiserstaates Bd. 2, Hamburg, 1837. BO
• 892. Majláth Béla, Maylád István 1502–1550 (Magyar Történelmi Életrajzok), Budapest, 1889. BO
• 893. Máté Ágnes, A Literary Image of Renaissance Queenship: The Marriage of Isabella Jagiellon, In: Ágnes Máté – Teréz Oborni (eds.), Isabella Jagiellon, Queen of Hungary (1539–1559). (Mohács 1526–2026 Reconstruction and Remembrance), Budapest, 2020, 43–60. (Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és Emlékezet) BO
• 894. Otto Mayer, Reichsfreiherr Eitel Egg von Reischach, Hegau, 4(1957), 171–172. BO
• 895. Michael Mayr, Wolfgang Lazius als Geschichtsschreiber Österreichs. Ein Beitrag zur Historiographie des 16. Jahrhunderts. Mit Nachträgen zur Biographie, Innsbruck, 1894. BO
• 896. Christian Meyer, Die Feldhauptmannschaft Joachims II, im Türckenkriege von 1542, Zeitschrift für preussische Geschichte und Landeskunde, 16(1879), 480–544. BO
• 897. Nagybákay Péter, Címeres ostyasütővasak a Magyar Nemzeti Múzeumban a 15–16. századból, Folia Archeologica, 39(1988), 195–266. BO
• 898. Nemes Gábor, Verancsics Antal győri irathagyatéka, In: Nemes Gábor – Vajk Ádám (szerk.), In labore fructus. Jubileumi tanulmányok Győregyházmegye történetéből, Győr, 2011, 325–333. BO
• 899. Német S. Katalin, Ungarische Drucke und Hungarica 1480–1720. Katalog der HAB Wolfenbüttel. München–New York–London–Paris, 1993. BO
• 900. Ferdinando Neri, La tragedia italiana del Cinquecento, Firenze, 1904. BO
• 901. Neumann Tibor, A mohácsi áldozatok listái 1526 őszéről (szövegkiadás és kommentár), In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 355kk. M500
• 902. Neumann Tibor, Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán: A Jagelló–Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490–1492) (Második közlemény), Századok, 145(2011), II, 293–347. BO
• 903. Neumann Tibor – C. Tóth Norbert – Pálosfalvi Tamás, Két évszázad a sztereotípiák fogságában. Helyzetkép a Jagelló-kor kutatásáról, In: Fodor Pál – Varga Szabolcs (szerk.), Több mint egy csata: Mohács, Az 1526. évi ütközet a magyar tudományos és kulturális emlékezetben, Budapest, 2019, 11–73. (Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és Emlékezet) BO
• 904. Neumann Tibor, Treffen in Konstanz. Der Grafentitel „zu Castell” der ungarischen Familie Kórógy im 15. Jahrhundert, In: Peter Bahl – Eckart Henning (Hg.), Herold Jahrbuch. Neue Folge 20. Band, Berlin, 2015, 129–140. BO
• 905. Oborni Teréz, Az ördöngös barát. Fráter György (1482–1551), Pécs, 2017. BO
• 906. Pálffy Géza, A Császárváros védelmében. A győri kapitányság története 1526–1598, Győr, 1999. BO
• 907. Pálffy Géza, A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században, Budapest, 2010, (História könyvtár: Monográfiák, 27.) BO
• 908. Pálffy Géza, Katonai igazságszolgáltatás a királyi Magyarországon a XVI–XVII. században, Győr, 1995. BO
• 909. Pálffy Géza, Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16–17. században, Történelmi Szemle, 39(1997), II, 257–288. BO
• 910. Pálffy Géza, Különleges úton a Magyar Királyág arisztokráciájába: a Révay-család a 16. században, Történelmi Szemle, 51(2009), I, 1–20. BO
• 911. Pálffy Géza, The Orgins and Development of the Border Defence System against the Ottoman Empire in Hungary, In: Dávid Géza – Fodor Pál (eds.), Ottomans, Hungarians and Habsburgs in Central-Europe, Brill, 2000, 3–69. BO
• 912. Palotás György, Az 1539-es krakkói „nászdalverseny”, Corollarium, 1(2013), 6–19. BO
• 913. Palotás György, Literary Tradition in the Cracovian Epithalamia in 1539, In: Ágnes Máté – Teréz Oborni (eds.), Isabella Jagiellon, Queen of Hungary (1539–1559), Budapest, 2020, 61–76. (Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és Emlékezet) BO
• 914. Palotás György, The Scythian–Sarmatian Wedding and the Epithalamion of Michael Verancius (1539), In: Neven Jovanović – Branko Jozić – Francisco Javier Juez Gálvez – Bratislav Lučin (eds.), Colloquia Maruliana XXIII: Anticka Bastina u Renesansom Tekstu. Split–Marulianum, 2014, 99–118. BO
• 915. Palotás György, Verancsics Mihály nászdala Szapolyai János és Jagelló Izabella esküvőjére (1539). Lymbus 2012–2013, Budapest, 2014, 25–43. BO
• 916. Papp Sándor, „Költ Zilhicse hónapban, azaz júniusban.” A fordításban fennmaradt, vagy nem törökül írt oszmán dokumentumok dátumaihoz, In: Jancsák Csaba et al. (szerk), Dixit et salvavi animam meam. Tanulmányok a 65 éves Szegfű László tiszteletére, Szeged, 2007, 165–176. BO
• 917. Petneházi Gábor, Párhuzamos történetek. Egyéniség, politika, hitelesség Istvánffy Miklós és Forgách Ferenc történeti műveiben, In: Ács Pál – Tóth Gergely (szerk.), „A magyar történet folytatója” Tanulmányok Istvánffy Miklósról, Budapest, 2017, 141–142. BO
• 918. Petneházi Gábor – Kasza Péter, „Sic fata volunt” – The Narrative Memory of the Tragedy of Queen Isabella and the Peril of Buda, In: Ágnes Máté – Teréz Oborni (eds.), Isabella Jagiellon, Queen of Hungary (1539–1559), Budapest, 2020, 103–131. (Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és Emlékezet) BO
• 919. Petneházi Gábor, Variációk Dánielre. Az isteni bosszú és gondviselés a 16. századi történetírás nyelvében (Sleidanus, Budina és Forgách), In: Békés Enikő – Kasza Péter – Kiss Farkas Gábor – Lázár István – Molnár Dávid (szerk.), A reformáció és a katolikus megújulás latin nyelvű irodalma, Budapest, 2019, 57–72. (Convivia Neolatina Hungarica, 3.) BO
• 920. Rausch Petra, „Igy kele az kincses Buda az Szolimán terek császár kezében.” Verancsics Antal tanulmánya Buda ostromáról és elfoglalásáról (1541), In: Bessenyei József (szerk.), Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Philosophica, Tomus XIV. – Fasciculus 2, Miskolc, 2009, 145–192. BO
• 921. Réthelyi Orsolya, Mary of Hungary in Court Context (1521–1531). PhD. thesis in Medieval Studies, Central European University, Budapest, 2010. BO
• 922. Romsics Ignác, Mohács okai, In:
• 923. Rudnay Béla, Ujfalussyak és Rudnayak perei a Petrőczyek ellen (1543–1591), Budapest, 1910. BO
• 924. Schweinemarkt (1), Wien Geschichte Wiki, https://www.geschichtewiki.wien.gv.at/Schweinemarkt_(1) (megtekintve: 2020. július 1.). BO
• 925. E. Sloger, Der Landsknechtsobrist Konrat von Bemelberg der kleine Hess, Nördlingen, 1870. BO
• 926. Sörös Pongrác, Statileo János életéhez, In: A pannonhalmi szt. benedekrendi főiskola évkönyve, Pannonhalma, 1916, 46–51. BO
• 927. Sugár István, A budai vár és ostromai, Budapest, 1979. BO
• 928. B. Szabó János, János király döntő csatái, Tokaj, 1527 és Szina, 1528, In: Pósán László – Veszprémy László (szerk.), Elfeledett háborúk. Középkori csaták és várostromok (6–16. század), Budapest, 2016, 426–442. BO
• 929. Szende László – Szvitek Róbert József, Szapolyai János levele Paolo Giovióhoz a Magyar Nemzeti Múzeumban, Történeti Muzeológiai Szemle, 7(2007), 265–270. BO
• 930. Szokola László, A lengyel-litván államszövetség hadszervezete és hadseregei (1501–1531), In: B. Szabó János – Fodor Pál (szerk.), Új korszak határán. Az európai államok hadügye és hadseregei a mohácsi csata korában, Budapest, 2019, 64–65. (Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és Emlékezet) BO
• 931. Téglássy Imre, Sztárai Mihály kézirata a Historia eliberatonis… Francisci Perenni, Irodalomtörténeti Közlemények, 88(1984), IV, 458–470. BO
• 932. Terei György (szerk.), Kána – középkori falu Újbudán, Budapest, 2018. BO
• 933. Török Pál, I. Ferdinánd konstantinápolyi béketárgyalásai 1527–1547, Budapest, 1930. BO
• 934. Hermann Traut, Kurfürst Joachim II. von Brandenburg und der Türkenfeldzug von Jahre 1542, Gummersbach, 1892. BO
• 935. Vadai István, Tinódi Sebestyén Buda veszéséről, Tanulmányok Budapest Múltjából, 42(2017), 151–164. BO
• 936. Varga Sándor, Barbaro Daniel (1513–1570) [doktori értekezés], Budapest, 1944. BO
• 937. Varga Szabolcs, A hűséges rokon. Petrovics Péter a Szapolyaiak szolgálatában, In: Fodor Pál – Varga Szabolcs, Egy elfeledett királyi dinasztia Közép-Európában. A Szapolyaiak, Budapest, 2020, 145–170. (Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és Emlékezet) BO
• 938. Varga Szabolcs, A Maylád-féle lázadás történetének kritikai vizsgálata, In: Grastyán Endre Szakkollégium tanulmánykötete 2., Szekszárd, 2001, 277–293. BO
• 939. Varga Szabolcs, Leonidász a végeken. Zrínyi Miklós (1508–1566). Budapest–Pécs, 2016. BO
• 940. Varga Szabolcs, Megjegyzések a mohácsi csata utáni kivégzések kérdéséhez, In: Mohács 500, II. kötet: Had- és politikatörténet, főszerk. Varga Szabolcs, Budapest, Martin Opitz, 2026, 345kk. M500
• 941. Végh András, A középkori várostól a török erődig: a budai vár erődítéseinek változásai az alapítástól a tizenöt éves háborúig, Budapest Régiségei, 31(1997), 295–312. BO
• 942. Végh András, Buda árnyékában: Pest város erődítései az 1540-es évek elején, Tanulmányok Budapest múltjából, 42(2017), 141–148. BO
• 943. Végh András, Középkori városnegyed a királyi palota előterében. A budavári Szent György tér és környezetének története a középkorban, Tanulmányok Budapest Múltjából, 31(2003), 7–42. BO
• 944. Veress Endre, Izabella királyné 1519–1559, Budapest, 1901. BO
• 945. Jochen Vötsch, Kaspar I. von Mansfeld-Hinterort, In: Sächsische Biografie, hrsg. vom Institut für Sächsische Geschichte und Volkskunde. Online-Ausgabe: http://www.isgv.de/saebi/ Letöltés dátuma: 2020. november 4. BO
• 946. Johannes Volker Wagner, Graf Wilhelm von Fürstenberg 1491–1549 und die politisch-geistigen Mächte seiner Zeit, Stuttgart, 1966. BO
• 947. Megan K. Williams, Re-Orienting a Renaissance Diplomatic Cause Célèbre: The 1541 Rincón-Fregoso Affair, In: Szymon Brzeziński and Áron Zarnóczki (eds.), A Divided Hungary in Europe: Exchanges, Networks and Representations, 1541–1699, vol. 2: Diplomacy, Information Flow and Cultural Exchange, Newcastle, 2014, 11–30. BO
• 948. Franz Carl Wissgrill, Schauplatz des landsässigen Nieder-Oesterreichischen Adels von Herren- und Ritterstande IV, Wien, 1800. BO
• 949. Andreas Zajic, Die Familie Roggendorf, In: Sabine Haag (hrsg.), Mode in Stahl, Wien, 2016, 81–87. BO
• 950. Zolnay László, Buda középkori vízművei, Történelmi Szemle, 4(1961), I, 16–55. BO

Személyek

• 951. Balogh István, Szalkai László esztergomi érsek, Kassa, 1942. Kubinyi András, Szálkai László esztergomi érsek politikai szereplése, Aetas, 9(1994), I, 102–119. Az oldalakon: II. Lajos Főpapok és főurak Brodarics Sanudo
• 952. Matija Mesić, Krsto Frankapan u tudjini, Rad JAZU, 13(1870), 17–80.

Idegen nyelvű és nemzetközi irodalom

• 953. Fodor Pál (ed.), The Battle for Central Europe: The Siege of Szigetvár and the Death of Süleyman the Magnificent and Nicholas Zrinyi (1566), Budapest – Leiden – Boston, Brill, 2019.
• 954. J. R. Hale, Armies, navies and the art of war, In: The New Cambridge Modern History, vol. II, Cambridge, 1990, 540–569. Az oldalakon: II. Lajos
• 955. Norman Housley, The Crusading Movement, 1274–1700, In: The Oxford Illustrated History of the Crusades, Oxford, 1995, 260–293. Az oldalakon: II. Lajos
• 956. Robert Irwin, Islam and the Crusades, 1096–1699, In: The Oxford Illustrated History of the Crusades, ed. Jonathan Riley-Smith, Oxford, Oxford University Press, 1995, 217–259. Az oldalakon: II. Lajos
• 957. Pap Norbert, Reményi Péter, Encounters between Islam and Christianity: Mohács and Kosovo, In: Gerry O’Reilly (ed.), Places of Memory and Legacies in an Age of Insecurities and Globalization: Key Challenges in Geography, Springer, 2021, 285–305.
• 958. Pap Norbert (ed.), The Battle of Mohács, 1526 (History of Warfare, 146), Leiden – Boston, Brill, 2024.
• 959. V. J. Parry, The Ottoman empire, 1520–1566, In: The New Cambridge Modern History, vol. II, Cambridge, 1990, 570–594. Az oldalakon: II. Lajos

C. Rövidítések és segédletek

Rövidítések jegyzéke

• 960. Közép-Európa harca – Közép-Európa harca a török ellen a 16. század első felében, szerk. Zombori István, Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopé- dia Munkaközösség – Historia Ecclesiastica Hungarica Alapít- vány, 2004.
• 961. Mohács, 2006 – Mohács, szerk. B. Szabó János, Budapest, Osiris, 2006 (Nemzet és Emlékezet).
• 962. Mohács emlékezete, 1976 – Mohács emlékezete: a mohácsi csatára vonatkozó legfontosabb magyar, nyugati és török források, a csatahely régészeti feltárásá- nak eredményei, a kötetet Kiss Károly válogatta, Katona Tamás szerkesztette, képanyagát Fehér Géza és Rózsa György állította össze, Budapest, M. Helikon, 1976.
• 963. Mohács emlékezete, 1979 – Mohács emlékezete: a mohácsi csatára vonatkozó legfontosabb magyar, nyugati és török források, a csatahely régészeti feltárá- sának eredményei, [vál. Kiss Károly], [szerk. Katona Tamás], Budapest, Európa, 1979 (Pro memoria).
• 964. Mohács emlékezete, 1987 – Mohács emlékezete: a mohácsi csatára vonatkozó legfontosabb magyar, nyugati és török források, a csatahely régészeti feltárá- sának eredményei, [a szövegeket Kiss Károly vál.], [Katona Tamás szerk., látta el bevezetőkkel és jegyzetekkel], Budapest, Európa, 1987 (Bibliotheca historica).
• 965. Mohács, 1986 – Mohács: Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmá- ból, szerk. Rúzsás Lajos, Szakály Ferenc, Budapest, Akadémiai, 1986.
• 966. Mohácsi emlékkönyv, 1526 – Mohácsi emlékkönyv: 1526, szerk. Lukinich Imre, Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1926.
• 967. Nekünk mégis Mohács kell – „Nekünk mégis Mohács kell...”: II. Lajos király rejtélyes halála és különböző temetései: az Országos Széchényi Könyvtárban 2015. augusztus 29-én megrendezett tudományos szimpóziumon el- hangzott előadások szerkesztett és bővített kiadása, szerk. Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Budapest, MTA BTK–OSZK, 2016.

Segédletek

• 968. Draskóczy István, Soós István, Középkori oklevélpublikációk Magyarországon 1945–1990 között, Levéltári Közlemények, 62(1991), 9–55. ÖM
• 969. Kosáry Domokos, Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába, I–III, Budapest, Közokt. Kiadó, 1951–1958, I, 220–223. ÖM
• 970. Kulcsár Péter, Inventarium de operibus litterariis ad res Hungaricas pertinentiis ab initiis usque ad annum 1700: A magyar történeti irodalom lelőhelyeinek jegyzéke a kezdetektől 1700-ig, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár–Balassi, 2003. ÖM
• 971. Megyék, Budapest, MTA BTK TTI, 2017 (Magyar Történelmi Emlékek, Adattárak). ÖM
• 972. C. Tóth Norbert, Horváth Richárd, Neumann Tibor, Pálosfalvi Tamás, Magyarország világi archontológiája 1458–1526, I. Főpapok és bárók, Budapest, MTA BTK TTI, 2016 (Magyar Történelmi Emlékek, Adattárak). ÖM
• 973. C. Tóth Norbert, Magyarország késő középkori főpapi archontológiája, érsekek, püspökök, illetve segédpüspökök, vikáriusaik és jövedelemkezelőik az 1440-es évektől 1526-ig, Győr, Győri Egyházmegyei Levéltár, 2017 (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiaványai, Források, feldolgozások, 27). ÖM

D. Az Örök Mohács forrásainak jegyzéke

Az Örök Mohács kötetben (883–891. o.) idézett és kiadott források, szépirodalmi és közéleti szövegek jegyzéke, a kötet jelölési rendjében és sorrendjében.

• 974. 1526–1926, Mohácsi Hírlap, 13(1923), XXX, 1–2. ÖM
• 975. A mohácsi veszedelem emlékére emelendő oszlopról, Hirnök, 6(1842), 42. ÖM
• 976. Adam z Veleslavína, Daniel, Kalendář Hystorycký, Wytlačeno w Starém městě Pražském, v M. Danyele Adama z Weleslawijna Měsýce Zářij, 1590. ÖM
• 977. Agyik, Stephanus, Saeculum liberatae a tyrannide Turcica Civitatis Quinque-Ecclesiensis, [Pécs], typis Ioannis Iosephi Engel, 1786. ÖM
• 978. Antal Barnabás, Mohács, Alföld, 25(1974), VI, 19. ÖM
• 979. Ányos Pál, Válogatott művei, vál. Lőkös István, Budapest, Szépirodalmi, 1984. ÖM
• 980. Arany János, Összes művei, kiad. Voinovich Géza (1–6. köt.), szerk. Keresztury Dezső (7–16. köt.), Korompay H. János (17. kötettől), Budapest, Akadémiai (1–16. köt.), Universitas (17. kötettől), 1951–. ÖM
• 981. Aranyosrákosi Székely Sándor, Mohács: Hősi költemény négy énekben, Koszorú: Szépliteratúrai Ajándék a Tudományos Gyűjteményhez, 8(1828), 33–55. ÖM
• 982. Auszug eines Brieffs, wie einer so in der Türckey wonhafftig seinem Freund in dise Land geschriben unnd angezeigt, was das türckisch Regiment unnd Wesen sey, unnd wie er es mit den Landen, so er erobert, zuhalten pfligt, [Würzburg], [Balthasar Müller], 1526. ÖM
• 983. Az Erdélyi Muzeum bíráló megjegyzése, Erdélyi Múzeum, 10(1893), 421. ÖM
• 984. B. Szabó János, A mohácsi csata és a „hadügyi forradalom”: II. rész: A magyar hadsereg a mohácsi csatában, Hadtörténelmi Közlemények, 118(2005), 573–632. ÖM
• 985. B. Szabó János, Mohács: régi kérdések, új válaszok, a Magyar Királyság hadserege az 1526. évi mohácsi csatában, Budapest, Hadtörténeti Intézet és Múzeum–Line Design, 2015. ÖM
• 986. Bajza József, Művei: Költemények, novella, kritikák, kiad. Szücsi József, I, Budapest, Franklin-társulat, 1914. ÖM
• 987. Baksay Sándor, Dáma: Történeti körkép, Budapest, Franklin-társulat, 1899. ÖM
• 988. Balbín, Bohuslav, Epitome historica rerum bohemicarum, Pragae, Typis Universitatis Carolo-Ferdinandeae, 1677. ÖM
• 989. Bánlaky [Breit] József, A magyar nemzet hadtörténelme, I–XXIV, Budapest, Grill Károly, 1939. ÖM
• 990. Baráthosi-Balogh Benedek, A magyar nemzet igazi története: III. rész: A magyarság kigyilkolása a Habsburgok alatt, Budapest, Bethánia, 1937 (Baráthosi Turáni Könyvei, XVII). ÖM
• 991. Barta Gábor, Történelemről írni, Valóság, 18(1975), XII, 94–107. ÖM
• 992. Barta Gábor, Hogyan halt meg II. Lajos király? História, 2(1980), I, 5–6. ÖM
• 993. Batsányi János, Összes művei, I–III, kiad. Keresztury Dezső, Tarnai Andor, Budapest, Akadémiai, 1953–1961; IV, szerk. Keresztury Dezső, Tarnai Andor, kiad. Zsindely Endre, Budapest, Akadémiai, 1967. ÖM
• 994. Beke Kata, Ki írjon történelemről?: Barta Gábor Nemeskürty-kritikájáról, Valóság, 19(1976), III, 100–103. ÖM
• 995. Belitz Jónás, Hunnia (A Mohácsi hadveszély után: 1526), Koszorú Szépliteratúrai Ajándék a Tudományos Gyűjteményhez, 17(1837), 9–10. ÖM
• 996. Benda Kálmán, Barta Gábor, Mendemondák és valóság II. Lajos király haláláról, In: Olvastam valahol… III.: Történészek a Rádió ismeretterjesztő műsoraiban, Budapest, RTV–Minerva, 1988. ÖM
• 997. Benedek Marcell, A Mohács-centenárium regényei, Korunk, 2(1927), V, 382–386. ÖM
• 998. Bertók Gábor, Polgár Balázs, A mohácsi csatatér és a középkori Földvár falu régészeti kutatása, Hadtörténelmi Közlemények, 124(2011), 919–928. ÖM
• 999. Bethlen Farkas, Erdély története, I–IV, ford. Bodor András, szerk. és az utószót írta Jankovics József, a jegyzeteket írta és a mutatókat összeáll. Pálffy Géza, Budapest–Kolozsvár, Enciklopédia–Erdélyi Múzeum-Egyes., 2000–2006. ÖM BO
• 1000. Bevilaqua Borsody Béla, Német maszlag I. Othotól Adolf Hitlerig: 972–1945, Budapest, Magyar Téka, 1945. ÖM
• 1001. Boross Sándor, Másodszor Mohács (Tormay Cécile beszélte), Napkelet, 1(1923), 103. ÖM
• 1002. Botlik Richárd, Nemes István, Tolvaj Balázs, Kétségeink II. (Jagelló) Lajos cseh- és magyar király (1506–1526) holttestének azonosításával kapcsolatban, Orvostörténeti Közlemények, 62(2016), 5–21. ÖM
• 1003. Botlik Richárd, 1526. október 19. Adalékok Sárffy Ferenc győri várparancsnok jelentéséhez, Századok, 136(2002), 669–667. ÖM
• 1004. Brand Ede, Adalékok Mohács történetéhez, 2. rész, Mohácsi Hírlap, 14(1928. október 7.), 2. ÖM
• 1005. Brodericus, Stephanus, Epistulae, ed. Péter Kasza, Budapest, Argumentum–Magyar Országos Levéltár, 2012 (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum, Series Nova, 16). ÖM
• 1006. Brutus János Mihály, Magyar históriája 1490–1552, ed. Toldy Ferencz, I–III, Pest, Budapest, Akadémia, 1863–1876 (Magyar Történelmi Emlékek, 13). ÖM
• 1007. Campana, Cesare, Compendio historico delle guerre ultimamente successe tra christiani et turchi, et tra turchi e persiani, Velence, presso Altobello Salicato & Giacomo Vincenti, 1597. ÖM
• 1008. Chiarello, Benedetto, Riflessi morali sopra tragici avvenimenti, Messina, per Basilio Lombardo, 1688. ÖM
• 1009. Consistorialia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae (1426–1605), eds. Tusor Péter, Nemes Gábor, Budapest, PPKE Egyháztört. Kutcsop., 2011, (Collectanea Vaticana Hungariae I/7). ÖM
• 1010. Cureus, Joachimus, Gentis Silesiae Annales, Witembergae, Crato, 1571. ÖM
• 1011. Czinke Ferenc, Az ifjú szószóllók gyűlése a nyelvek ügyében Moháts mezején: egy dramatizált beszélgetés szabad jámbusokban egymást váltva 24 lantos ódával egy folyó beszéddel, Buda, Univ., 1819. ÖM
• 1012. Czuczor Gergely, Mohács, In: Hét évszázad magyar versei, szerk. Király István et al., Budapest, Szépirodalmi, 1978. ÖM
• 1013. C. Tóth Norbert, Magyarország késő középkori főpapi archontológiája, érsekek, püspökök, illetve segédpüspökök, vikáriusaik és jövedelemkezelőik az 1440-es évektől 1526-ig, Győr, Győri Egyházmegyei Levéltár, 2017 (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai, Források, feldolgozások, 27). ÖM
• 1014. C. Tóth Norbert, Horváth Richárd, Neumann Tibor, Pálosfalvi Tamás, Magyarország világi archontológiája 1458–1526, I. Főpapok és bárók, Budapest, MTA BTK TTI, 2016 (Magyar Történelmi Emlékek, Adattárak). ÖM
• 1015. C. Tóth Norbert, Horváth Richárd, Neumann Tibor, Pálosfalvi Tamás, W. Kovács András, Magyarország világi archontológiája 1458–1526, II. Megyék, Budapest, MTA BTK TTI, 2017 (Magyar Történelmi Emlékek, Adattárak). ÖM
• 1016. Csajághy Károly, Még valami a mohácsi emlékről, Hirnök, 6(1842), 25, 104. ÖM
• 1017. Csanádi Imre, Mohácsi exhumálók, Kortárs, 17(1973), 954–955. ÖM
• 1018. Cserháti József, Mohács emlékezete, Vigilia, 41(1976), 505–506. ÖM
• 1019. Csokonai Vitéz Mihály, Összes művei: Költemények 2: 1791–1793, kiad. Szilágyi Ferenc, Budapest, Akadémiai, 1988 (Csokonai Vitéz Mihály Összes Művei). ÖM
• 1020. Csorba Dávid, A Mohács-szindróma, avagy II. Lajos halála (1526) historiográfiai nézőpontból, Magyar Könyvszemle, 131(2015), 425–442. ÖM
• 1021. Hans Dernschwam, Erdély, Besztercebánya, törökországi útinapló, ford. és a bevezetést írta Tardy Lajos, a jegyzeteket Dávid Géza és Tardy Lajos állította össze, Budapest, Európa, 1984. ÖM
• 1022. Doglioni, Giovanni Nicolò, L’ Ungheria spiegata, Velence, appresso Damian Zenaro, 1595. ÖM
• 1023. Dubravius, Jan, Historia regni Bohemiae, Prostannae, in Officina Ioannis Guntheri, 1552. ÖM
• 1024. Dudás Gyula, Mohácsi emlékekről, In: Mohács, 2006, 239–240. ÖM
• 1025. Egy újabb csodabogár Mohácsról a fővárosi lapokban. A mohácsi vész színhelye? Kiküldeti ezeket a tudósításokat? Mohácsi Hírlap, 24(1934. október 21.), 3. ÖM
• 1026. Emecen, Feridun M., Mohaç 1526. Osmanlılara Orta Avrupa’nın Kapılarını Açan Savaş, In: Uő. Osmanlı Klasik Çağında Savaş, İstanbul, Timaş, 2010. ÖM
• 1027. Endrédy Szabó Lajos, Nemzettudat ébresztő igazságok és szándékos történelmi hazugságok, [Balatonendréd], Endrédy Szabó Lajos, 2010. ÖM
• 1028. Erdélyi László, Még egyszer Szerémiék kesergő leveléről: Újabb feleletem Szádeczky úrnak, Századok, 28(1894), 62–69. ÖM
• 1029. Erdélyi László, Szerémi emlékiratának függeléke: Az „Epistola flebilis” mégsem Szerémi munkája, Századok, 27(1893), 544–546. ÖM
• 1030. Erdélyi László, Válasz, Századok, 27(1893), 731–732. ÖM
• 1031. Erős Vilmos, Magyar Historiker-Streit? (A Mohács-vita az 1960-as és 70-es években), Magyar Szemle, Új folyam, 23(2014), IV–VI, 55–76. ÖM
• 1032. Esterházy Pál, Mars Hungaricus, sajtó alá rend. Iványi Emma, Budapest, Zrínyi, 1989. ÖM
• 1033. Farkas Gábor Farkas, Új kérdések II. Lajos rejtélyes halálával és temetésével kapcsolatban, Magyar Könyvszemle, 131(2015), 381–396. ÖM
• 1034. Fehér Géza, Az 1949. évi Mohács-Csele-pataki mentőásatás, Archaeologiai Értesítő, 82(1955), 212–228. ÖM
• 1035. Fejlődő magyar város a trianoni határ mentén, Látogatás a mohácsi vész 400 éves emlékünnepére készülő Mohács városában – A tegnap, a ma és a holnap Mohácsa, Uj Nemzedék, 7(1925. október 18.), 235. sz., 2. ÖM
• 1036. Fekete Lajos, Új Mohács szomorít, Napkelet, 8(1930), 719. ÖM
• 1037. Feridun Ahmed Beg, Münşeatü’s-Selatin, I–II, İstanbul, Darü’t-tıbati’l-amire, 1264–65/1848–491; 1274–75/1858–592. ÖM
• 1038. Fisli Éva, Mohácsi exhumálók: az emlékezet konstrukciói Mohácson: 1926 vs. 1937, In: Atelier-iskola, tanulmányok Granasztói György tiszteletére, szerk. Czoch Gábor, Kelemen Judit, Sonkoly Gábor, Budapest, Atelier, 2008, 205–224. ÖM
• 1039. Fógel József, II. Lajos udvartartása 1516–1526, Budapest, Hornyánszky Viktor, 1917. ÖM Az oldalakon: II. Lajos A holttest Pecsétgyűrű
• 1040. Gaál József, A vén sas, Pest, Geibel Károly, 1844. ÖM
• 1041. Garay János, Összes munkái, kiad. Ferenczy József, Budapest, Méhner Vilmos, 1886. ÖM
• 1042. Gausz Ildikó, Tranzitirodalom a koraújkori Magyarországról Busbecq 1554–1555. évi úti impressziói hazánkról, Történeti tanulmányok, 23(2015), 22–41. ÖM
• 1043. Gergely Endre, Ásatások a mohácsi csatatéren, 1924, 1925, In: Mohácsi emlékkönyv, 1526, 349–360. ÖM
• 1044. Gévay Antal, II. Lajos király halála: Egy kortárs eltérő előadása, Tudománytár, 7(1840), VIII, 167–175. ÖM
• 1045. Paolo Giovio, Elogia virorum bellica virtute illustrium, Basileae, Petri Pernae, 1575. ÖM
• 1046. Paolo Giovio, Historia sui temporis, I–II, Firenze, in officina Laurentii Torrenti, 1551. ÖM
• 1047. Gosztonyi Jenő, Duna-Szekcső a múltban és jelenben, Pécs, Taizs József, 1891. ÖM
• 1048. Grandpierre K. Endre, Lajos király három halála és négy temetése, Budapest, Móra, 1989. ÖM
• 1049. Gvadányi József, A mostan folyó ország gyűlésnek satyrico critice való leírása, a mellyet (...) írta azon (...) hazafi, akinek pennájából folyt ki a Falusi Nótáriusnak Budára való utazása, Lipsia, Wéber, 1791. ÖM
• 1050. Gyalókay Jenő, A mohácsi vész egy cseh krónikában, Hadtörténeti Közlemények, 35(1934), 58–65. ÖM
• 1051. Gyurkó László, Egy mentegetődzés okai, Valóság, 9(1966), XII, 90–92. ÖM
• 1052. Hain Gáspár, Szepességi avagy lőcsei krónika és évkönyv a kedves utókor számára, szerk., jegyzetekkel ell. és az utószót írta Véber Károly, Budapest, Magvető, 1988 (Magyar hírmondó). ÖM
• 1053. Hájek z Libočan, Václav, Kronyka Czeská, Praha, Jan Severýn, Ondřej Kubeš, 1541. ÖM
• 1054. Héber kútforrások Magyarország és a magyarországi zsidóság történetéhez a kezdetektől 1686-ig, bev., vál. Shlomo J. Spitzer, szerk. Komoróczy Géza, ford. Strbik Andrea, Komoróczy Szonja Ráhel, Budapest, MTA Judaisztikai Kutatócsoport–Osiris, 2003 (Hungaria Judaica, 16). ÖM
• 1055. Hernach volget des Bluthundts, der sich nennet eyn türckischen Kayser gethaten, so er und die seinen, nach Eroberung der Schlacht auff den 28. Tag Augusti ... an unnsern Mitbrüdern der hungerischen Landtschafften gantz unmenschlich getriben hat, [Nürnberg], [Jobst Gutknecht], [1526]. ÖM
• 1056. Hizsnyan Géza, Rendezői deficit s a színészmesterség Mohácsa (a Jókai Színház két előadásáról), Kalligram, 1(1992), II–III, 161–168. ÖM
• 1057. Illés György, A királyné testőre: Királygyilkosság a mohácsi vész árnyékában, Budapest, Dekameron, 2012. ÖM
• 1058. Jankovics József, Schiller, Erzsébet, Ányos Pál kiadatlan prédikációja: Mária Terézia búcsúztató verstöredéke és 20. századi portréja, In: „Édes érzékenység”, szerk. Pintér Márta suzsanna, Budapest–Veszprém, Gondolat–Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társa-Z dalomtudományi Kar, 2014, 90–102. ÖM
• 1059. Jászay Pál, A magyar nemzet végnapjai a mohácsi vész után, Pest, Hartleben, 1846. ÖM
• 1060. Jókai Mór, A magyar nemzet története: regényes rajzokban, Pest, Heckenast Gusztáv, 18602. ÖM
• 1061. Juhász Gyula, Új Mohács sem elég?, Délmagyarország, 1(1925. augusztus 29.), 1. ÖM
• 1062. Kalous, Antonín, Elfeledett források a mohácsi csatáról. Antonio Burgio pápai nuncius jelentései és azok hadtörténeti jelentősége, Hadtörténeti Közlemények, 120(2007), 603–621. ÖM
• 1063. Kápolnai Pauer István, A mohácsi hadjárat 1526-ban, Hadtörténelmi Közlemények, 2(1889), 177–208, 441–462. ÖM
• 1064. Kasza Péter, Pálffy Géza (szerk.), Brodarics-emlékkönyv: Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után, Budapest, Magyar Országos Levéltár, 2011. ÖM
• 1065. Kasza Péter, Holttest a patakban, Magyar Könyvszemle, 131(2015), 397–412. ÖM
• 1066. Kazinczy Ferenc, Pályám emlékezete, kiad. Orbán László, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2009. ÖM
• 1067. Kelemen János, Pannónia sorsa: 1521–1526, Felsőmagyarországi Minerva, 4(1826), 679–680. ÖM
• 1068. Kerényi Grácia, A mohácsi síkon, Vigilia, 46(1981), 797. ÖM
• 1069. Kiss Béla, II. Lajos halála, Vigilia, 41(1976), 507–512. ÖM Az oldalakon: A helyszín
• 1070. Kovachich Márton György, Scriptores rerum Hungaricarum minores hactenus inediti, synchroni aut proxime coaevi, I–II, Budae, Typis Regiae Universitatis, 1798. ÖM
• 1071. Kovács Gábor, Mester Béla, Mohács szerepe a modern magyar politikai eszmetörténetben, In: Több mint egy csata: Mohács: Az 1526. évi ütközet a magyar tudományos és kulturális emlékezetben, szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2019 (Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet), 279–335. ÖM RE
• 1072. Krónikáink magyarul, vál., ford. Kulcsár Péter, I–III, Budapest, Balassi, 2006–2008 (Történelmi Források, 3). ÖM
• 1073. Krúdy Gyula, Festett király, Budapest, Ister, 2000. ÖM
• 1074. Kubinyi András, A mohácsi csata és előzményei, Századok, 115(1981), 66–107. ÖM
• 1075. Kuti István, Újvári András, Mohács hadibázisának védelme 1687-ben, In: Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből: 1686–1688, szerk. Szita László, Pécs, [Baranya Megyei Levéltár], 1989, 75–96. ÖM
• 1076. Lampérth Géza, Mohács: A mohácsi vész 400-dik évfordulóján, Budapest, Magyar Nemzeti Szövetség, 1926. ÖM
• 1077. Lazzari, Alberto, Motivi e cause di tutte le Guerre principali, mutatione de’ Regni, Republiche, Dominii, e Signorie. Successe in Europa, Asia, et Africa. Dall’ anno 1494. fino al tempo presente, Velence, appresso Giovanni Battista Catani, 1669. ÖM
• 1078. Liszti László, Magyar Márs avagy Mohách mezején történt veszedelemnek emlékezete, Béchbén, Cozmerovius Máthe, 1653. ÖM
• 1079. Litterae principum ad papam, 1518–1578, transcr. et ed. József Bessenyei, vertit Kulcsár Péter, Nagy Gábor, Roma, Római M. Akad. Fraknói Vilmos Tört. Int., Budapest, OSZK, 2002 (Fontes / Bibliotheca Academiae Hungariae in Roma, 3). ÖM
• 1080. Magyar történelmi okmánytár a brüsseli országos levéltárból és a burgundi könyvtárból: 1441–1538, vál. Hatvani Mihály, Pest, Magyar Tudományos Akadémia, 1857 (Monumenta Hungariae Historica, Diplomataria, 1). ÖM
• 1081. Maráz Borbála, Újabb tömegsírok a mohácsi csatatéren, In: Mohács, 2006, 255–259. ÖM
• 1082. Marosi Endre, A mohácsi csatatér helymeghatározásához, Hadtörténelmi Közlemények, 23(1976), 631–650. ÖM
• 1083. Marosi Endre, Mohács-komplexus?, Hadtörténelmi Közlemények, 27(1980), 142–160. ÖM
• 1084. Mennyei Barátom!: Barcsay Ábrahám levelei Orczy Lőrinchez (1771–1789), kiad., bev., jegyz. Egyed Emese, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2001 (Erdélyi Tudományos Füzetek, 236). ÖM
• 1085. Mohács emlékezete: a mohácsi csatára vonatkozó legfontosabb magyar, nyugati és török források: a csatahely régészeti feltárásának eredményei, vál. Kiss Károly, szerk. Katona Tamás, Budapest, Európa, 1979 (Pro memoria). ÖM BO Az oldalakon: Sárffy-levél Brodarics
• 1086. Mohács r. tanácsú város évkönyve az ... évben, a mohácsi csata 400 éves évfordulójának emlékére, szerk. Brand Ede, Kecskés Lajos, Zsuzsits András, Mohács, Fridrich Oszkár Könyvnyomdája, 1926. ÖM
• 1087. Mohács, szerk. B. Szabó János, Budapest, Osiris, 2006 (Nemzet és Emlékezet). ÖM BO Az oldalakon: II. Lajos
• 1088. Mohácsi dal, Aurora: Hazai almanach, 9(1830), 124–125. ÖM
• 1089. Mohácsi gyászütközet, Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére, 1(1834. július 26.), 169–171. ÖM
• 1090. Monumenta historica liberae regiae civitatis Zagrabiae metropolis regni Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae, edidit Joannes Baptista Tkalčić, I–XVIII, Zagrabiae, Albrecht, 1889–1971. ÖM
• 1091. N. Ipoly Márta: A mohácsi csata és csatatér megválaszolatlan kérdései, Hadtörténelmi Közlemények, 24(1977), 206–222. ÖM
• 1092. Négyesi Lajos, A mohácsi csata, Hadtörténelmi Közlemények, 107(1994), 62–79. ÖM
• 1093. „Nekünk mégis Mohács kell...”: II. Lajos király rejtélyes halála és különböző temetései: az Országos Széchényi Könyvtárban 2015. augusztus 29-én megrendezett tudományos szimpóziumon elhangzott előadások szerkesztett és bővített kiadása, szerk. Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Budapest, MTA BTK–OSZK, 2016. ÖM
• 1094. Németh Béla, Baranya Szent Istvántól a jelen korig, In: Baranya múltja és jelenje, I–II, szerk. Várady Ferenc, Pécsett, Telegdi Á. Ny., 1896–1897. ÖM
• 1095. Nemes István, Tolvaj Balázs, II. Lajos magyar király (1506–1526) holttestének megtalálása: Az 1926-ban írt igazságügyi orvosszakértői vélemény elemzése és újraértelmezése, Orvosi Hetilap, 155(2014), 475–480. ÖM
• 1096. Nemeskürty István, Ez történt Mohács után, Budapest, Szépirodalmi, 1966. ÖM
• 1097. Nemeskürty István, Önfia vágta sebét, Budapest, Magvető, 1975. ÖM
• 1098. Neusiedler Jenő, Mohács: Miként halt meg II. Lajos király, Nagykanizsa, Zrínyi, 1926. ÖM
• 1099. New Zeyttung, wie der turckischen Keyser mit dem König von Ungern dye Schlacht gethan hat auff den Tag Johannis Enthauptung. Im Jar 1526, Erfurt, Wolfgang Stürmer, 1526. ÖM
• 1100. New Zeytung. Die Schlacht des Turckischenn Keysers mit Ludovico etwan König zu Ungern geschehen am Tag Johannis Entheuptung M.D.XXVI, [S. l.], [s. n.], [1526]. ÖM
• 1101. Newe Zeyttung, wie es mit der Schl0acht zwüschen dem Künig von Ungern und dem türckischen Keysser ergangen. Item, wie der Künig von Hungern umb ist kommen. Item, wie der Türck ... Ofen erobert unnd wie Graff Christoffell Kriechisch Weyssenburg wider ingenommen hat, Speyer, Jakob Schmidt, 1526. ÖM
• 1102. Noszlopy Tivadar, Második Lajos király halála, In: Uő, Elmúlt időkből, Kaposvár, Hagelman, 1910. ÖM
• 1103. O Nesstiastne Bitwie a Poraažce Vhruo od Národu Tureckeho vciňenee a o Smrti welmi smutnee a žalostiwee slawne pameti [!] Krále Ludwíka gehomilo […]. Pisničky tyto pro památku takoweho pána vďelány sú Obecnými Notami, V Starém Městě Pražském, Mikuláš Konáč z Hodiškova, 1526. ÖM
• 1104. Olahus, Nicolaus, Epistulae, ed. Emőke Rita Szilágyi, Budapest, reciti, 2018 (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum Series Nova 19/1). ÖM
• 1105. Original letters illustrative of English history, including numerous royal letters from autographs in the British Museum, the State Paper Office, and one or two other collections, ed. Henry Ellis, 1–3, I–IV, London, Harding and Lepard, 1824–1846. ÖM
• 1106. Ortutay Gyula, Napló, szerk. és a jegyzeteket írta Markó László, I–III, Pécs, Alexandra, 2009–2010. ÖM
• 1107. Őze Sándor, Nemzettudat és historiográfia, Budapest, Hamvas Béla Intézet, 2009. ÖM
• 1108. Palóczi Edgár, Báró Tóth Ferenc: A Dardanellák megerősítője (1733–1793), Budapest, Vörös Félhold Támogatására Alakult Országos Bizottság, 1916. ÖM
• 1109. Pap Norbert, Fodor Pál, Kitanics Máté, Morva Tamás, Szalai Gábor, Gyenizse Péter, A mohácsi Törökdomb, Történelmi Szemle, 60(2018), 325–345. ÖM
• 1110. Papp László, A mohácsi csatatér kutatása, In: Mohács, 2006, 240–255. ÖM
• 1111. Pázmándi Horváth Endre, Magyar Parthenon, Aurora: Hazai almanach, 8(1829), 90–100. ÖM
• 1112. Pázmándi Horváth Endre, Zirtz emlékezete, Buda, Királyi Magyar Universitás, 1814. ÖM
• 1113. Pázmándy Dénes, II. Lajos halála, Világ, 44(1923), 230. sz., 3–4. ÖM
• 1114. Perjés Géza, A nemzeti önérzet zavarai (Gondolatok a nacionalizmus-vitához), Látóhatár, 17(1967), 683–704. ÖM
• 1115. Perjés Géza, Az országút szélére vetett ország, Kortárs, 15(1971), 1793–1803, 1952–1959; 16(1972), 118–131. ÖM
• 1116. Perjés Géza, A mohácsi csata (1526. augusztus 29.), Hadtörténelmi Közlemények, 23(1976), 427–468. ÖM
• 1117. Perjés Géza, „Szulejmáni ajánlat” vagy „szakaszos hódítás”?: Vita Fodor Pállal egy közelmúltban megjelent könyv kapcsán, Hadtörténelmi Közlemények, 114(2001), 486–501. ÖM
• 1118. Pešina z Čechorodu, Jan Tomáš, Mars Moravicus. Sive bella horrida et cruenta, seditiones, tumultus, praelia, turbae (...) quae Moravia hactenus passa fuit, Pragae, Joannis Arnolti de Dobroslawina, 1677. ÖM
• 1119. Pešina z Čechorodu, Jan Tomáš, Ucalegon Germaniae, Italiae et Poloniae Hungaria Flamma Belli Turcici ardens, Pragae, Typis Universitatis S.I. ad S. Clementem, 1663. ÖM
• 1120. Péterfi Bence, A Magyar Királyság és a Bajor Hercegség diplomáciai-politikai kapcsolatai a 15–16. században: Hungarikumkutatások a müncheni levél- és kézirattárban, Világtörténet, 37(2015), 113–143. ÖM
• 1121. Pethő Gergely, Rövid magyar cronica, sok rendbéli fö historiás könyvekböl nagy szorgalmatossággal egybe szedegettetet és irattatot, Bécsben, Cosmerovius Mátthé, 1660. ÖM
• 1122. Pezenhoffer Antal, A magyar nemzet történelme (A mohácsi vésztől napjainkig): A Katolikus Egyház és a Habsburg-ház történelmi szerepe: Történelmi apologetika, I–XIII, Pilisszentlélek, Út, Igazság, Élet, 1993–2006. ÖM
• 1123. Podhradczky József, A mohátsi ütközet szerentsétlen kimenetelét tulajdoníthatjuk-e Zápolya Jánosnak?, Tudományos Gyűjtemény, 16(1832), V, 59–71. ÖM
• 1124. Régi Magyar Költők Tára, 9. XVI. századbeli magyar költők művei, 1567–1577 (Valkai András, Görcsöni Ambrus, Majssai Benedek, Gergelyi Albert, Huszti Péter énekei, Eurialus és Lucretia históriája, Telamon históriája, Bogáti Fazakas Miklós folytatása Görcsöni Ambrus históriájához), szerk. Varjas Béla, kiad. Horváth Iván, Lévay Edit, Orlovszky Géza, Stoll Béla, [Szentmártoni] Szabó Géza, Varjas Béla, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990. ÖM
• 1125. Régi Magyar Költők Tára: XVIII. század, 14. Közköltészet, 3: A társadalmi élet költészete: 3/A, Történelem és társadalom, kiad. Csörsz Rumen István, Küllős Imola, Budapest, Universitas–EditioPrinceps, 2013. ÖM
• 1126. Reusner, Nikolaus, De clade accepta in Pannonia ad Mogacium et Ludovici regis interitu, 1541, In: Rerum memorabilium in Pannonia gestarum, Francofurti, Impensis Claudij Marnij, et hæredum Ioannis Aubrii, 1603, 50–54. ÖM
• 1127. Romsics Ignác, Mohács okai, In: Uő, A múlt arcai, Budapest, Osiris, 2015, 161–189. ÖM
• 1128. Rövid krónika a mohácsi vész utáni évek eseményeiről, közli Véghelyi Dezső, Győri Történelmi és Régészeti Füzetek, 2(1863), 166–170. ÖM
• 1129. Ruffy Péter, Mohács, hogyan épül az ötéves terv legnagyobb vállalkozása a „hős vértől pirosult gyásztéren”, Kis Ujság, 3(1949. december 11.), 288. sz., 5. ÖM
• 1130. Sáfrány Zsuzsanna, A mohácsi csata emléke egy néprajzi tárgyon, Baranyai Helytörténetírás: A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 1976, 349–352. ÖM
• 1131. Sanuto, Marino, I diarii: 1496–1533, ed. Niccolò Barozzi et al., I–LIX, Venezia, Visentini, 1879–1903. ÖM
• 1132. Schöpflin Aladár, Mohács: Voinovich Géza ötfelvonásos tragédiája a Nemzeti Színházban, Nyugat, 15(1922), III, 224–225. ÖM
• 1133. Somos Béla, Napi mohács, Magyar Napló, 17(2005), 18. ÖM
• 1134. Spontone, Ciro, Attioni de’ re dell’Ungaria, Bologna, per Vittorio Benacci, 1602. ÖM
• 1135. State papers, published under the authority of His Majesty’s Commission, King Henry the Eighth, Vol. I, Pt I–II, London, G. Eyre and A. Strahan, 1830. ÖM
• 1136. Sudár Balázs, A végítélet könyve: Oszmán elbeszélő költemény a mohácsi csatáról, Történelmi Szemle, 52(2010), 389–419. ÖM
• 1137. Supka Géza, Mária, a mohácsi vész királynéja, In: Uő, Habsburg-krónika, vál., szerk. Steinert Ágota, Budapest, Helikon, 1986. ÖM
• 1138. Szabó T. Ádám, Nékünk új Mohács nem kell... A. D. 1986, Új Látóhatár, 38(1987), 438. ÖM
• 1139. Szádeczky Lajos, Ki írta a Lajos király haláláról kesergő levelet?: Válasz Erdélyinek, Századok, 27(1893), 819–824. ÖM
• 1140. Szádeczky Lajos, Szerémi emlékirata kiadásának hiányai: A bécsi codex alapján, Budapest, Magyar Tud. Akadémia, 1892 (Értekezések a Történeti Tudományok Köréből, XV/8). ÖM
• 1141. Szádeczky Lajos, Szerémi György élete és emlékirata, Budapest, Magyar Tud. Akadémia, 1892 (Értekezések a Történeti Tudományok Köréből, XV/7). ÖM
• 1142. Szádeczky Lajos, Válasz Erdélyi úr 3-ik „kesergő levelére”, Századok, 28(1894), 69–73. ÖM
• 1143. Szakály Ferenc, Egy történelmi bestseller és ami mögötte van, Valóság, 12(1969), V, 39–47. ÖM
• 1144. Szakály Ferenc, XVI–XVII. századi történelmünk néhány kritikus kérdéséről – Mohács 450. évfordulóján, Jelenkor, 19(1976), 1109–1119. ÖM
• 1145. Szalárdi János, Siralmas magyar krónikája, sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Szakály Ferenc, Budapest, M. Helikon, 1980. ÖM
• 1146. Szebelédi Zsolt, Rejtélyes holttest a Csele-patak közelében: A Sárffy-jelentés értelmezésének nehézségei filológus szemmel, Magyar Könyvszemle, 131(2015), 413–424. ÖM
• 1147. Széchenyi István, A Kelet Népe, Pozsonyban, Wigand Károly Fridrik, 1841. ÖM
• 1148. Székely István, Chronica ez vilagnac yeles dolgairol, Craccoba, Striykouiai Lázár által, 1559. ÖM
• 1149. Szekfű Gyula, Tomori, Napkelet, 4(1926), 585–594. ÖM
• 1150. Szendrey Zsigmond, Mohács a magyar folkloreban, Ethnografia (Népélet), 34/35(1923–1924), 11–14. ÖM
• 1151. Szerb Antal Kristóf, Szomory Dezső: II. Lajos király, Nyugat, 15(1922), IV, 291–192. ÖM
• 1152. Szerémi György, Emlékirata Magyarország romlásáról 1484–1543, kiad. Wenzel Gusztáv, Pest, Magyar Tudományos Akadémia, 1857 (Monumenta Hungariae Historica, Scriptores, 1). ÖM
• 1153. Szerémi György, Magyarország romlásáról, Erdélyi László fordítását átdolgozta Juhász László, a bevezetést és a jegyzeteket írta Székely György, Budapest, Magyar Helikon, 1961. ÖM
• 1154. Szurmay Sándor, A mohácsi hadjárat 1526-ban, Budapest, Pesti Könyvnyomda, 1901 (Ludovika Akadémia Közlönyének különnyomata). ÖM
• 1155. Takáts Sándor, Péteri Takáts József, Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1890. ÖM
• 1156. Tárkányi Béla József: Költeményei: A költő életrajzával, kiad. Toldy Ferenc, Pest, Herz Jánosnál, 1857. ÖM
• 1157. Tóth Gergely, Bűnbakképzés és propaganda. Az 1526. évi török hadjárat és a mohácsi csata a kora újkori történetírásban (I. rész: a 16. század történetírása), In: Több mint egy csata: Mohács. Az 1526. évi ütközet a magyar tudományos és kulturális emlékezetben, szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs, Budapest, MTA BTK, 2019 (Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet). ÖM BO RE
• 1158. Tóth István György, Athanasio Georgiceo álruhás császári megbízott útleírása a magyarországi török hódoltságról, 1626-ból, Századok, 132(1998), 837–858. ÖM
• 1159. Török történetírók, ford. és jegyz. kísérte Thúry József, I–II, Budapest, MTA, 1893–1896 (Török-magyarkori történelmi emlékek, Második osztály, Írók). ÖM BO Az oldalakon: Mozzanatok Hírterjedés
• 1160. Történelmi adatok Szerémi György emlékirataiból: I. Mátyás király utódainak kiirtásáról, a gyulai nemzetfejedelmi temetésekről és II. Lajos magyar király meggyilkolásáról, ford. id. Mogyoróssy János, Békésgyula, Dobay, 1882. ÖM
• 1161. Tringli István, Kosáry Domokos és a Mohács-vita, Magyar Tudomány, 174(2013), 1437–1441. ÖM
• 1162. Vályi András, Magyar országnak leírása, Buda, Királyi Universitás, 1799, I–III. ÖM
• 1163. Vámos Miklós, Hattyúk dala, Budapest, Európa, 2016. ÖM
• 1164. Vapovius, Bernardus, Fragmentum Sigismundi senioris regis Poloniae res gestas Cromeri descriptione posteriores continuans, In: Martinus Cromerus, Polonia sive de origine et rebus gestis Polonorum libri XXX, Coloniae Agrippinae, Arn. Mylius, 1589. ÖM
• 1165. Várkonyi Tibor, Négy király, egy szultán, Budapest, Tarsoly, 2014. ÖM
• 1166. Vekerdi László, Nekünk Mohács kell? (Újabb Mohács-historiográfiánkról), Jelenkor, (19)1976, 715–727. ÖM
• 1167. Vekerdi László, Perjés Géza: Mohács, Tiszatáj, 34(1980), 90–94. ÖM
• 1168. Véletlenül felásott közös sír, Mohács, 2(1902. április 20.), 5. ÖM
• 1169. Velius, Caspar Ursinus, Tíz könyv a magyar háborúról, ford., jegyz., utószó Szebelédi Zsolt, Máriabesnyő, Attraktor, 2013 (Scriptores Rerum Hungaricarum, 7). ÖM
• 1170. Vértesy Gyula, Új Mohács, Katholikus Szemle, 35(1921), 505–506. ÖM
• 1171. Vörösmarty Mihály, Összes művei, szerk. Horváth Károly, Tóth Dezső, Budapest, Akadémiai, 1960–. ÖM
• 1172. Zakar András, Elhallgatott fejezetek a magyar történelemből, Fahrwangen, Duna, 1976. ÖM
• 1173. Zay László, Csatatér, magyar film, Magyar Nemzet, 34(1978. március 9.), 58. sz., 4. ÖM
• 1174. Zeiller, Martin, A magyar királyság leírása, ford. Glósz József, Élesztős László, utószót írta G. Etényi Nóra, Szekszárd, Babits, 1997, 274. ÖM
• 1175. Zeyk János, zeykfalvi, idősb, Munkái, Nagyenyeden–Kolozsvártt, Kollégyom–Tilsch, 1832–1845. ÖM

E. Adatbázisok, honlapok és kéziratos dolgozatok

• 1176. Botlik Richárd, a „Sárffy-jelentés” elemzése és fordítása, Facebook-bejegyzés a II. Lajos megtalálásáról szóló háromrészes sorozat második részeként, 2026. október 19. (a hozzászólásokkal; jelölése: Botlik FB). A bejegyzés a Sárffy-jelentés fordítását és jegyzeteit az Eltitkolt Mohács (1526) mellékletéből közli. Az oldalakon: A holttest Sárffy-levél
• 1177. Püspöklexikon (Institutum Fraknói, 2023): Paksi Balázs, győri püspök, 1525. IV. 30. – 1526. VIII. 29. institutumfraknoi.hu. Catholic-Hierarchy: Paksy; Ujlaky. Magyar Katolikus Lexikon: győri püspökség; Győri Egyházi Lexikon: Bakics Pál. Az oldalakon: Sárffy-levél
• 1178. Hungaricana Archívum, Oklevelek (MNL OL Diplomatikai Levéltár). Az oldalakon: Sárffy-levél
• 1179. II. Lajos-emlékmű. Köztérkép. Az oldalakon: A helyszín
• 1180. A magyar arisztokrácia családi kapcsolatrendszere a 16–17. században (Bárói méltóságok; Az országgyűlésekre meghívott főrendek 1526–1687). Weboldal: archivum2004.piarista.hu/arisztokrata/ (oldalszám nélkül). Az oldalakon: Főpapok és főurak
• 1181. Nemzeti Könyvtár blog (OSZK), II. Lajos halála, egy klasszikus konteó rekonstrukciója, második rész, 2026. augusztus 28. Online: nemzetikonyvtar.blog.hu. (Farkas Gábor Farkas 2022-es tanulmányának online közlése; lásd: Farkas Gábor Farkas, II. Lajos halála: Egy klasszikus konteó rekonstrukciója.) Az oldalakon: A holttest Wolsey-levél